Milliókat csalt el a diákmunkások béréből egy egyetemi iskolaszövetkezet munkatársa Miskolcon

Jogerős ítéletet hozott a Miskolci Törvényszék annak az adminisztrátornak az ügyében, aki egy egyetemi iskolaszövetkezet belső rendszerével visszaélve több mint 6,6 millió forintot utalt át jogosulatlanul a saját számlájára.

A vádlott éveken át kezelte a diákmunkások kifizetéseit, ám a rábízott bizalmi pozíciót arra használta fel, hogy szisztematikusan megkárosítsa a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó szervezetet.

A bíróság által megállapított tényállás szerint a nő feladatai közé tartozott az új munkavállalók adatainak rögzítése, a jelenléti ívek összesítése, a ledolgozott munkaórák és járandóságok kiszámítása, valamint a banki átutalások előkészítése. A nő 2022 és 2023 között kidolgozott egy csalási sémát: olyan diákok adatait rögzítette fiktív módon a rendszerben, akik korábban ugyan dolgoztak a szövetkezetnél, de az adott időszakban már nem álltak munkaviszonyban.

A kifizetési listákban a diákok valódi bankszámlaszámait az édesanyja nevén vezetett, de a valóságban általa használt bankszámlára cserélte le, így a fiktív béreket egyenesen magának utalta.

Enyhítés a másodfokon: Megúszta a börtönt a milliós csaló

A Miskolci Járásbíróság első fokon jelentős kárt okozó, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett csalás bűntette miatt még három év letöltendő szabadságvesztésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte a vádlottat, valamint kötelezte a 6,6 millió forintos kár teljes megtérítésére.

A másodfokon eljáró Miskolci Törvényszék azonban lényegesen enyhébb büntetést szabott ki. A törvényszék a döntés indoklásakor figyelembe vette az elkövetés óta eltelt közel három évet (időmúlás), valamint azt, hogy a nő a másodfokú eljárás során, több részletben visszafizetett 730 ezer forintot az elcsalt összegből. Ennek eredményeként a bíróság a szabadságvesztés tartamát három évről két évre mérsékelte, a büntetés végrehajtását öt év próbaidőre felfüggesztette, így a nőnek nem kell börtönbe vonulnia. A közügyektől eltiltás mellékbüntetést teljesen mellőzte és a nőt előzetes mentesítésben részesítette, így büntetett előélethez fűződő hátrányok sem érik.

Jogilag kérdéses és vitatható pontok az ítéletben

Az ügy kimenetele komoly jogi és gazdasági kérdéseket vet fel, különösen a kiszabott büntetés és a jóvátétel arányát tekintve.

A bíróság bevett gyakorlatként enyhítő körülményként értékelte az elkövetés óta eltelt három évet. Gazdasági szempontból ez vitatható, hiszen ez idő alatt a károsult iskolaszövetkezet nem tudott rendelkezni a saját tőkéjével, nem tudta befektetni azt, és a pénz veszített az értékéből, ami indokolttá tehetné, hogy az időmúlás inkább súlyosbító tényező legyen.

Különös figyelmet érdemel, hogy a bíróság a szabadságvesztés tartamának egyharmadát elengedte, a végrehajtást pedig teljesen felfüggesztette, miközben a vádlott az elcsalt 6,6 millió forintnak mindössze a közel egytizedét (730 ezer forintot) szolgáltatta vissza a károsultnak a jogerős ítéletig.