Politikai leszámolásnak tartja az ellenzék a Kehi-vezető azonnali menesztését

Súlyos politikai vitákat váltott ki a hazai közéletben, hogy Magyar Péter miniszterelnök június kilencedikei hatállyal, hivatalos indoklás nélkül felmentette tisztségéből Gaál Szabolcs Barnát, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elnökét.

A döntést Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter javasolta a kormányfőnek. Az ellenzéki kritikusok és a sajtó egy része szerint a lépés leginkább egy személyes és politikai leszámoláshoz hasonlítható tisztogatási folyamat része, mivel a leváltott elnök másfél évtizeden át irányította a szervezetet, és az ő hivatali ideje alatt tártak fel súlyos szabálytalanságokat a Magyar Péter által korábban vezetett Diákhitel Központnál.

A Tisza Párt kormányfője a bírálatok szerint módszeresen próbálja eltávolítani a pozíciójukból a kabinet számára nem tetsző állami és közigazgatási vezetőket. A jogállami keretek között példátlannak nevezett nyomásgyakorlás Sulyok Tamás köztársasági elnöknél, valamint a legfontosabb állami hivatalok vezetőinél egyelőre nem járt sikerrel, bár a miniszterelnök jellezte, hogy négyszemközt még megkísérli lemondásra bírni az államfőt. A kormány emellett a közmédia vezetését is célba vette, aminek a végrehajtását Tarr Zoltán kulturális miniszterre bízták, ám ez a kísérlet a szakértők szerint több ponton is komoly jogi aggályokat vet fel.

Túlárazott szerződések és a múltbeli Diákhitel-vizsgálat részletei

Gaál Szabolcs Barna kétezertízben vette át a Kehi irányítását, így ő vezette a hivatalt akkor is, amikor a szervezet részletes ellenőrzést indított a Diákhitel Központ működésével kapcsolatban. A hatóság ötvenkét darab, kétezertizennyolc és kétezerhúsz közötti, összesen egymilliárd-négyszázmillió forint értékű szerződést vizsgált meg. Ez az időszak egybeesik azzal a terminussal, amikor kétezertizenkilenc júniusától kétezerhuszonkettő februárjáig Magyar Péter töltötte be a részvénytársaság vezérigazgatói posztját. A kétezerhuszonegy augusztusában készült, eredetileg nem nyilvános Kehi-jelentést kétezerhuszonnégy októberében az Átlátszó oknyomozó portál mutatta be a széles nyilvánosságnak.

A kormányzati ellenőrzés súlyos megállapításokat tett a központ gazdálkodására vonatkozóan.

A  Kehi szerint a megrendelt kutatások, elemzések és tanulmányok díjazása több esetben egyáltalán nem állt arányban a valós ellenszolgáltatással.

Példaként említettek kétszáznegyvennégyezer forintos diaáron elkészített prezentációkat, vagy olyan tizennégymillió forintos kifizetéseket, amelyek valós értéke alig érte el az ötszázezer forintot.

Egyes tanulmányokért oldalanként százezer forintot fizettek ki, miközben azok az internetről ingyenesen másolt, teljesen triviális információkat tartalmaztak.

A beszerzéseknél sokszor nem volt valós verseny, és olyan referenciák nélküli, honlappal sem rendelkező cégeket kértek fel ajánlattételre, amelyek teljesítése eleve kétséges volt. A győztes vállalkozások között szerepelt a Trentin Balázs Lajoshoz köthető cég is, aki jelenleg a Tisza Párt országgyűlési képviselője.

Eltérő narratívák és a folyamatban lévő büntetőeljárások

A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a diákhitelek kihelyezésének akkori növekedése nem a menedzsment sikeres munkájának, hanem a Covid-járvány idején bevezetett ingyenes kormányzati támogatásoknak, például a Diákhitel Plusznak volt köszönhető. Magyar Péter korábban, politikai színre lépésekor a Partizánnak adott interjújában azzal védekezett, hogy a Kehi-ellenőrzés valójában csak egy politikai nyomásgyakorlás volt a magánéleti válsága idején, és a kapcsolatok rendeződése után a vizsgálatot mindenféle elmarasztaló megállapítás nélkül lezárták. A nyilvánosságra került dokumentumok azonban cáfolták ezt a verziót.

A miniszterelnök korábbi érvelése szerint a Diákhitel Központ élén azért kényszerült rossz minőségű és túlárazott szerződések aláírására, mert azokat a felsőbb vezetés parancsára Balásy Gyula cégeivel kellett megköttetnie. Balásy Gyula a kormányváltást követően a Kontroll médiának nyilatkozva bejelentette, hogy a százmilliárdos értékű kommunikációs céghálózatát átadja az államnak. A Diákhitel Központ korábbi gyanús ügyei és szerződései miatt a hatóságok jelenleg is büntetőeljárást folytatnak hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanújával, így a Kehi elnökének mostani elmozdítása a folyamatban lévő nyomozások tükrében különösen kényes politikai helyzetet teremt.