Ideológiai fordulat és szigorú feltételek: A roma integrációhoz kötné az egyházi iskolák finanszírozását az új oktatási miniszter

Gyökeres fordulat előtt áll a hazai oktatáspolitika, miután Lannert Judit új oktatási és gyermekügyi miniszter a Qubitnek adott interjújában felvázolta tárcája jövőbeli terveit.

A leghevesebb politikai és társadalmi reakciókat kiváltó bejelentés az egyházi és magániskolák finanszírozási rendszerének teljes átalakítására vonatkozik.

A miniszter egyértelművé tette, hogy a nem állami fenntartású intézmények állami támogatása és hosszú távú fennmaradása a jövőben közvetlenül a tanulói összetétel heterogenitásától, konkrétan a roma gyermekek integrációjától fog függeni.

Lannert Judit szerint véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy az egyházi iskolák menekülőutat jelentsenek a középosztálybeli családok számára, miközben a helyi állami intézmények teljesen szegregálódnak.

A miniszter éles kritikával illette az elmúlt évtizedek azon gyakorlatát, amely lehetővé tette, hogy kisebb településeken, ahol a gyereklétszám indokolatlanná tenné, az állami iskola mellett egy másik, egyházi fenntartású intézmény is megnyissa kapuit. Az interjúban elhangzottak szerint ez sokszor vezetett ahhoz, hogy a településeken két, etnikailag és társadalmilag teljesen elkülönülő iskola jött létre: egy teljesen szegregált állami és egy gyakorlatilag roma tanulók nélküli egyházi intézmény.

Lannert Judit kijelentette, hogy a kormány az adófizetők pénzéből nem fog két különálló iskolát fenntartani egyetlen iskolányi gyerek számára, ezért egy új, adatokon alapuló kritériumorientált finanszírozási rendszert vezetnek be. Az állami támogatások megítélésének egyik legfontosabb sarokköve így az intézmények társadalmi kevertsége lesz, és az egyházi iskolák is csak akkor számíthatnak a forrásokra, ha aktívan kiveszik a részüket a hátrányos helyzetű és roma tanulók oktatásából.

Tantervi reformok, rugalmas órakeretek és a mesterséges intelligencia kihívása

Az egyházi iskolák szabályozása mellett az oktatási miniszter átfogó tartalmi és strukturális reformokat is bejelentett, amelyek már a közeljövőben közvetlenül érintik a mindennapi iskolai munkát.

Lannert Judit szerint az új Nemzeti Alaptantervnek (NAT) szakítani kell a merev, szétaprózott tantárgyi struktúrával, és a 21. század követelményeihez igazodva sokkal integráltabb tartalmakat kell behoznia.

Az új tanterv fókuszába a lexikális adathalmazok helyett az állampolgári ismereteket, az egészséges életre nevelést, a pénzügyi és társadalomtudományos alapismereteket, valamint a digitális jártasság helyett a kritikus médiaműveltséget helyeznék.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a tananyag megújítása egy széles körű szakmai egyeztetést igénylő, hosszabb folyamat lesz.

Ugyanakkor bizonyos strukturális változtatásokat a tárca akár már az őszi tanévkezdettől bevezetne, különösen a legfiatalabb korosztályok esetében. A tervek szerint a kis alsósoknak nem kell majd mereven végigülniük a hagyományos 45 perces tanórákat. Ha a gyerekek figyelme húsz perc után lankad, lehetőségük lesz kimenni az udvarra játszani, míg más alkalommal, ha a motivációjuk engedi, akár 50 percet is bent tölthetnek a teremben.

A miniszter szerint a számonkérési és értékelési rendszert is alapjaiban kell megváltoztatni, amire nemcsak a pedagógiai trendek, hanem a mesterséges intelligencia (AI) robbanásszerű terjedése is rákényszeríti az oktatást.

Lannert Judit úgy véli, egyre értelmetlenebbé válik a puszta tényanyag bemagolásának ellenőrzése; a jegyeket a jövőben nem a végeredményre, hanem magára a gondolkodási folyamatra, a problémamegoldás menetére kell adni.

Személyi tisztogatások a tankerületekben és a civilek visszatérése

Az oktatásirányítás szervezeti felépítése is komoly átalakulás előtt áll. A minisztérium jelenleg is végzi a Klebelsberg Központ és a regionális tankerületek teljes körű átvilágítását, amellyel párhuzamosan már megkezdődött a tankerületi vezetők folyamatos lecserélése.

Lannert Judit elmondta, hogy jelenleg 450 iskolaigazgatói pályázat esetében kérték be a tantestületek véleményét, és a döntések ezek alapján fognak megszületni. A miniszter bírálta a jelenlegi intézményvezetői kart, utalva arra, hogy a vezetők jelentős része eddig nem a szakmai alkalmasság, hanem a politikai lojalitás alapján került a pozíciójába. Az új elvárások szerint újraírják a pályázatokat, és az új vezetők munkáját kötelező képzésekkel fogják támogatni.

A centralizált iskolarendszer teljes lebontását vagy az intézmények azonnali visszaadását az önkormányzatoknak azonban a tárcavezető nem tartja jó megoldásnak, mivel az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint sem a teljesen központosított, sem a teljesen decentralizált modell nem működött hatékonyan, ráadásul sok település már nem is akarná vagy tudná finanszírozni az iskoláit. Ehelyett a minisztérium egyfajta hibrid rendszer kialakításán dolgozik.

Ezzel egy időben a kormány megnyitja az iskolák kapuit a civil szervezetek előtt is: Lannert Judit megerősítette, hogy a megfelelő minőségű, akkreditált programokkal rendelkező civil aktivistacsoportok és szakértők visszatérhetnek az oktatási intézményekbe, hogy színesítsék a délutáni és iskolai foglalkozásokat.

Éles fideszes bírálat: „A budai hegyekből elképzelt oktatáspolitika”

A miniszteri interjú azonnali és rendkívül éles politikai ellenreakciót váltott ki a kormánypártok részéről. Dömötör Csaba, a Fidesz Európai Parlamenti képviselője közösségi oldalán élesen kritizálta Lannert Judit elképzeléseit, amelyeket a szélsőséges liberalizmus nyílt térnyeréseként értékelt a hazai oktatásban. A politikus szerint a miniszter úgy beszél az egyházi iskolák fennmaradásának feltételeiről, mintha azokban eddig szándékos és rendszerszintű diszkrimináció érte volna a roma gyermekeket, ami szerinte teljesen alaptalan és sértő feltételezés.

Dömötör Csaba a tervezett szakmai változtatásokat is aggasztónak nevezi. Véleménye szerint a 45 perces órák lerövidítése nem a gyerekek érdekeit szolgálja, hanem annak a megmásíthatatlan adottságnak a beismerése, hogy a gyakori mobilhasználat miatt a diákok figyelme teljesen széttöredezett.

A képviselő a lexikális tudás háttérbe szorítását és az értékelési rendszer megváltoztatását is elhibázott iránynak tartja, és különösen aggályosnak nevezi a civil aktivisták visszaengedését az iskolafalak közé.

Négygyermekes apaként Dömötör feltette a kérdést, hogy vajon a szülőknek lesz-e beleszólása abba, milyen civil csoportok tartanak előadásokat a gyerekeiknek, és figyelmeztetett: a miniszter azon kijelentése, miszerint nem tartanak fenn két iskolát, ha egy is elég, valójában egy burkolt, kiterjedt iskolabezárási hullám előkészítését jelenti, amely a vidéki kistelepüléseket fogja a legnehezebb helyzetbe hozni.