Magyarország marad a Hágai Büntetőbíróság tagja: A Tisza-kormány visszavonta az Orbán-éra kilépési döntését
A Magyar Közlöny 2026. május 28-án megjelent 60. számában közzétett 2026. évi XV. törvény jelentős külpolitikai fordulatot rögzít, hogy Magyarország visszavonja a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) való kilépését.
Az Országgyűlés által a május 27-i ülésnapján elfogadott jogszabályt Sulyok Tamás köztársasági elnök és Forsthoffer Ágnes házelnök látta el kézjegyével.
A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekkel így a háborús bűnökkel, a népirtással és az emberiesség elleni bűntettekkel foglalkozik.
Magyarország 2001 óta volt tagja a szervezetnek, amelynek működési alapját az 1998-as római Statútum, valamint egy 2002-es New York-i megállapodás képezi.
A kilépési döntés háttere és az izraeli kormányfő látogatása
Az előző, Orbán Viktor vezette kormány 2025 áprilisában jelentette be a kilépési szándékát. A döntés időzítése egybeesett Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök budapesti látogatásával. Az ICC ezt megelőzően elfogatóparancsot adott ki az izraeli kormányfő ellen gázai háborús bűnök gyanúja miatt.
A bíróság tagállamaként Magyarországnak kötelezettsége lett volna őrizetbe venni a politikust, ehelyett azonban hivatalos fogadtatásban részesült.
A kilépést a korábbi parlamenti többség 134 igen szavazattal meg is szavazta 2025. évi XXX. törvény, ám a kiválási folyamat a jogi szabályozás miatt egy teljes évig tartott volna.
Jogszabályi korrekció és nemzetközi presztízs
A most hatályba lépő 2026. évi XV. törvény négy paragrafusa hatályon kívül helyezi a tavalyi kilépési jogszabályt. A hivatalos indokolás alapján a tagság fenntartása a nemzetközi béke és biztonság megőrzése érdekében szükséges, valamint elengedhetetlen az egyetemes emberi jogok védelme miatt. Ezen túlmenően egyértelmű kiállást jelent az igazságosság és az emberi méltóság elvei mellett.
A 2025-ös kilépési bejelentést követően az ICC külön eljárásban marasztalta el Magyarországot a Netanjahu-ügyben elmaradt letartóztatás miatt, és a kérdés a tagállamok közgyűlése elé került.
A Tisza-kormány jelenlegi lépése ezt a nemzetközi presztízsveszteséget, valamint a diplomáciai konfliktust hivatott rendezni, visszahelyezve az országot a nemzetközi jogi normákat egységesen elismerő államok közösségébe.
