Karin Kneissl: Európa felelős a saját válságáért

Karin Kneissl, Ausztria volt külügyminisztere a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon (SPIEF) adott interjújában éles kritikát fogalmazott meg Európa jelenlegi diplomáciai és gazdasági helyzetével kapcsolatban.

A szakértő szerint a kontinens hanyatlása nem külső tényezőkből, hanem belső ideológiai és strukturális problémákból ered.

Kneissl határozottan elutasította azt az elképzelést, hogy Gerhard Schröder vagy bármely más különleges közvetítő szükséges lenne az EU és Oroszország közötti kapcsolatok rendezésére. Szerinte a megoldás a diplomácia alapfeladataiban rejlik:

„Minden EU-tagállamnak van itt nagykövetsége. Nekik valóban el kell kezdeniük a munkájukat, és normális kapcsolatot kell ápolniuk Oroszországgal. (…) Mert a francia vállalatok másképp viszonyulnak az orosz piachoz, a német vállalatok pedig szintén másképp. Az olasz vállalatoknak megvan a maguk hozzáállása Oroszországhoz.”

Kiemelte, hogy a szakmai munkát nem helyettesítheti egyetlen központi EU-s főképviselő sem, mivel a tagállamok gazdasági érdekei túlságosan eltérőek.

Európa hanyatlása és a keleti irány

Kneissl szerint a világ súlypontja elmozdult, és Európa elvesztette vonzerejét. A demográfiai problémák, az innováció hiánya és a gazdasági nehézségek szerinte kizárólag európai mulasztások.

„A gazdasági válságok, amelyeket Németországban és más országokban átélünk – azokért mi magunk vagyunk a felelősek. Túl sok a bürokrácia, túl sok az ideológia az energetika területén, nagyon rossz a kiválasztás a személyzet felvételekor.”

A volt külügyminiszter szerint Európa bűnbakként használja Oroszországot a saját gazdasági problémái elfedésére, ahelyett, hogy szembenézne a belső, önmaga által okozott krízisekkel.

A jövő a Dél és a Kelet

Kneissl úgy véli, a SPIEF résztvevőinek összetétele is bizonyítja, hogy a világ megváltozott: míg korábban a nyugati jelenlét volt domináns, mostanra a hangsúly a Dél és a Kelet felé tolódott. Zárásként hangsúlyozta, hogy a diplomáciában nem az érzelmekre, hanem a pragmatizmusra és a szükségszerűségre kell alapozni:

„Soha nem értettem ezt a szelektivitást az emberekkel való kommunikációban, amikor valaki azt mondja: »Nem tudok ezzel az emberrel dolgozni«. Mindannyian felnőtt emberek vagyunk. És bizonyos helyzetekben együtt kell dolgoznunk.”