Történelmi mélyponton India termékenységi rátája
Jelentős demográfiai mérföldkőhöz érkezett India: a legfrissebb kormányzati adatok szerint az ország teljes termékenységi rátája (TFR) először esett a 2,1-es reprodukciós küszöb alá, és 2024-re 1,9-es szintre süllyedt.
Ez az érték azt jelzi, hogy az ország népessége már nem képes a természetes reprodukció útján történő hosszú távú stabilitás fenntartására.
Bár az országos átlag csökkenő tendenciát mutat, az indiai államok között drasztikus eltérések figyelhetők meg:
- Legmagasabb értékek: Bihar (2,9), Uttar Pradesh (2,6), Madhya Pradesh (2,4) és Rajasthan (2,3) az egyedüli olyan nagyobb államok, ahol a ráta még meghaladja a 2,1-et.
- Legalacsonyabb értékek: Delhi vezeti a listát 1,2-es TFR-rel, míg a déli és nyugati államok (pl. Kerala, Tamil Nadu, Andhra Pradesh) szintén jóval az átlag alatt teljesítenek.
Az adatok rávilágítanak a városi és vidéki területek közötti különbségekre is: míg vidéken 2,1 a TFR, addig a városi környezetben ez az arány csupán 1,5.
Hosszú távú trendek és szociális változások
India elmúlt öt évtizede drámai demográfiai változásokon ment keresztül. 1971-ben a TFR még 5,2 volt, ami mára az 1,9-es szintre csökkent. A leggyorsabb változást Delhi könyvelhette el, ahol az elmúlt évtizedben közel 30 százalékkal mérséklődött a termékenységi ráta.
A jelentés a házasságkötési szokások változását is kiemeli: a nők többsége (73,5%) ma már 21 éves kora után házasodik meg. A gyermekházasságok aránya országos szinten 2,1 százalékra csökkent, bár regionális különbségek itt is mutatkoznak – Nyugat-Bengálban például ez az arány még mindig magasabb az országos átlagnál.
Egészségügyi és demográfiai kihívások
A népesedési adatok mellett a jelentés az egészségügyi ellátás egyenlőtlenségeire is fényt derít. Bár az intézményi szülések aránya eléri a 95 százalékot, a haláleseteknél az orvosi felügyelet hiánya továbbra is komoly probléma: a halálesetek közel 46 százaléka szakképzett orvosi segítség nélkül történik.
A jelentés egyik legfontosabb megállapítása az észak és dél közötti növekvő demográfiai szakadék. Míg a déli államok az elöregedő társadalom kihívásaival küzdenek (például Keralában a lakosság 15 százaléka 60 év feletti), addig északon, például Biharban, a népesség szerkezete továbbra is kifejezetten fiatalos. Ez a kettősség hosszú távon komoly társadalompolitikai kérdéseket vet fel az ország számára.
