Crosetto: Ukrajna uniós csatlakozása súlyos válságot okozna, új védelmi struktúrára van szükség

Guido Crosetto olasz védelmi miniszter a Corriere della Sera lapnak adott interjújában éles kritikát fogalmazott meg az Európai Unió jelenlegi bővítési és döntéshozatali mechanizmusaival kapcsolatban.

A tárcavezető szerint Ukrajna EU-s integrációja a jelenlegi feltételek mellett elkerülhetetlenül súlyos agrárválságba sodorná a közösséget, ezért a hagyományos csatlakozás helyett egy szélesebb körű, pragmatikus védelmi szövetség kialakítását sürgeti.

A gazdasági realitás és az Ukrajna-kérdés

A miniszter óvatosságra intett az ukrán csatlakozás kapcsán, hangsúlyozva, hogy a döntésnek nemcsak politikai, hanem súlyos gazdasági következményei is lennének. Kifejtette, hogy Ukrajna mérete és sajátos agrárgazdasági rendszere azonnali és drasztikus piaci zavarokat okozna számos uniós tagállamban, amit – véleménye szerint – jelenleg még a legerősebb európai gazdaságok, így Németország sem engedhetne meg magának.

Crosetto a hagyományos EU-bővítés helyett egy radikális alternatívát javasol, egy olyan, az EU-27 határain túlmutató összeurópai védelmi szövetséget, amely magában foglalná az Egyesült Királyságot, Norvégiát, a Balkánt és – a békét követően – Ukrajnát is. Ez utóbbi országot a miniszter jelenleg a kontinens legerősebb hadseregével rendelkező szereplőjének nevezte, amely garanciát jelenthetne az elrettentésben.

Az európai döntéshozatal válsága

Az interjúban a miniszter kíméletlen kritikát fogalmazott meg az uniós intézményrendszerrel szemben, amelyet „lassúnak, hatékonytalannak és túlságosan bürokratikusnak” nevezett. Szerinte ez a rugalmatlanság veszélyezteti Európa politikai és gazdasági jövőjét.

A tárcavezető támogatja a Meloni-kormány törekvéseit, amelyek a védelmi és energiaügyi kiadások terén nagyobb költségvetési mozgásteret követelnek a takarékos északi államokkal szemben.

Nemzeti túlélés és innováció

Crosetto szerint a biztonságpolitika mellett Olaszország számára az elsődleges vészhelyzet a termelőkapacitás felgyorsítása és a fiatal tehetségek megtartása. Az innováció és a technológiai versenyképesség érdekében szerinte „aranyhidakat” kell építeni a befektetőknek és a szakembereknek. Figyelmeztetett, hogy ha Európa nem teszi vonzóbbá a növekedési lehetőségeket a kutatók és az innovátorok számára, a „brain drain”, vagyis az agyelszívás tovább gyengíti a kontinens jövőbeli esélyeit.

Biztonság mint a béke záloga

Végezetül a miniszter tisztázta, hogy a védelmi tárca munkáját valójában a béke védelmének tekinti. Leszögezte, hogy a jelenlegi globális bizonytalanságok közepette – utalva a Romániát ért dróntámadásokra és az Egyesült Államok egyre mérsékeltebb közvetlen biztonsági garanciáira – az önálló védelmi képességek kiépítése nemzeti kötelezettség.

Hangsúlyozta, hogy a védelmi kiadások GDP 3,5%-ra emelése bölcs és szükséges lépés, még akkor is, ha ezt a közvélemény számára nehéz kommunikálni.