Elmaradt ígéretek és jogi buktatók: Így döccent meg a Magyar Péter-féle kormányzati gépezet

A május közepi hivatalba lépése óta komoly működési és koordinációs hiányosságokkal küzd az új Tisza-kormány.

Bár Magyar Péter miniszterelnök a kezdeti időszakra feszített tempót és rendkívül intenzív munkát ígért, az első hetek tapasztalatai alapján a kormányzati gépezet több ponton is akadozik. A heti két kormányülés ígérete elpárolgott, miközben a minisztériumokban napokig tartó vezetői vákuum alakult ki, és több megkérdőjelezhető jogi döntés is született.

Sehol a heti két kormányülés

Magyar Péter még a május 13-i hivatalba lépést követően, az Ópusztaszeren megtartott első, szimbolikus kabinetülés alkalmával tartott sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a feladatok torlódása miatt a kezdeti hetekben hetente kétszer fognak ülésezni a miniszterek.

A valóság ezzel szemben az, hogy sem a múlt héten, sem ezen a héten nem sikerült tartani a feszített menetrendet. Az új kabinet tagjai mindössze egy-egy alkalommal ültek össze tanácskozni, ami éles kontrasztban áll a miniszterelnök korábbi fogadkozásaival.

Adminisztratív bénultság: Napokig nem voltak közigazgatási államtitkárok

A kormányzati munka lassulásának hátterében komoly szervezeti okok is meghúzódnak. A Tisza-kormány radikális tisztogatással kezdett, és május 15-én azonnali hatállyal menesztette a korábbi Orbán-kormány összes közigazgatási államtitkárát.

A csere azonban korántsem volt zökkenőmentes. Az új szakmai felsővezetők kinevezésére csak május 18-án került sor, ami azt jelenti, hogy három napig teljes közigazgatási és aláírási vákuum volt a minisztériumokban.

A politikai és helyettes államtitkárok kinevezése még ennél is tovább húzódott, ők egészen május 24-ig, azaz a kormányalakítás után másfél héttel léphettek csak hivatalba.

Jogszabályi tévedések: Jogszerűtlen vizsgálat az MTVA-nál?

Az új kabinet a jogszabályok ismeretének hiányáról vagy azok tudatos megkerüléséről is tanúbizonyságot tett az elmúlt napokban. A május 18-i kormányülés után megjelent határozat szerint Magyar Péter a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztert, Tarr Zoltánt bízta meg a Médiaszolgáltatást-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) teljes körű és soron kívüli átvilágításával.

A hatályos médiatörvény értelmében azonban a kormány közvetlenül nem rendelhet el és nem is folytathat le vizsgálatot az MTVA-nál, mivel az a kormánytól független szerv. Hasonló jogi falakba ütközött Tarr Zoltán azon bejelentése is, miszerint költségvetési biztost küldenek a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósághoz (NMHH). Az NMHH hivatalos állásfoglalásában jelezte: az államháztartási törvény alapján jelenleg nem látják biztosítottnak egy ilyen kirendelés jogszabályi feltételeit.

Késve reagáltak az ukrán gabonadömpingre

A közigazgatási vezetők hiánya szinte azonnal kézzelfogható gazdasági kockázatot is szült. A korábbi veszélyhelyzeti rendelet alapján érvényben lévő ukrán gabonabehozatali tilalom május 14-én hatályát vesztette.

A kormányzati koordináció hiánya miatt a tilalom megújítása több mint egy hétig váratott magára. Csak május 22-én jelent meg a Magyar Közlönyben az a rendelet, amely végül újra hivatalossá tette az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek behozatali tilalmát.

Az esetre a parlamenti plenáris ülésen Bóka János fideszes képviselő is felhívta a figyelmet. Rámutatott, hogy ha lettek volna hivatalban lévő közigazgatási államtitkárok, ők időben jelezhették volna a miniszternek a határidő lejártát. Bóka kiemelte azt a visszásságot is, hogy miközben az ellenzék már korábban benyújtott egy törvényjavaslatot a tilalom meghosszabbítására, a Tisza-kormány végül egy ahhoz megtévesztésig hasonló kormányrendeletet fogadott el, napokkal elcsúszva a határidőtől.