Az energiaválság és a klímasokkok kettős szorításában vergődik az európai gazdaság
A pénteken közzétett legfrissebb makrogazdasági adatok egyértelműen megmutatják, milyen mély sebeket ejt az energiaválság Európa vezető gazdaságain.
A tartósan magas inflációs nyomás mögött jelenleg két fő globális tényező áll: az iráni konfliktus okozta energiaellátási zavarok, valamint egy friss elemzés szerint a klímaváltozás számlájára írható élelmiszeripari sokkok, amelyek még évekig magasan tarthatják a megélhetési költségeket.
Kontrasztos adatok Németországból és Spanyolországból
Spanyolországban az éves fogyasztói árinfláció 2026 májusában is 3,2%-on stagnált, ami hajszálpontosan megegyezik az áprilisi adattal. Ezzel a spanyol mutató már a harmadik egymást követő hónapban ragadt be ezen a szinten a Nemzeti Statisztikai Intézet (INE) előzetes jelentése szerint.
Ezzel szemben Németországban enyhült némileg a nyomás: az inflációs ráta a kétéves csúcsot jelentő áprilisi 2,9%-ról 2,6%-ra mérséklődött májusban. A Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) kiemelte, hogy a termékek inflációja 2,9%-ról 2,2%-ra szelídült, ami elsősorban az energiaárak növekedési ütemének lassulásának köszönhető.
Az Eurostat szombaton megjelenő május havi gyors becslése ugyanakkor borúlátóbb képet festhet az euróövezetről.
A szakértők szerint a headline-infláció elérheti vagy meg is haladhatja az áprilisi 3,0%-ot, ami 2023 szeptembere óta a legmagasabb érték. A drágulás motorja továbbra is az energiaszektor. Az iráni háború miatt megbénult a tengeri forgalom a globális kőolaj- és földgázszállítmányok ötödéért felelős Hormuzi-szorosban, ami áprilisban 10,8%-os éves áremelkedést produkált az energiahordozók piacán.
A CNBC elemzése szerint a Brent nyersolaj ára több mint 55%-kal lőtt ki a konfliktus február végi kirobbanása óta. A kínálati sokk miatt a piacok végletesen beszűkültek. Az Exxon Mobil csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy a globális olajtartalékok drámai, „példátlan” mélypontra süllyedhetnek, Neil Chapman ügyvezető alelnök szerint pedig a fizikai Brent hordónkénti ára heteken belül elérheti a 150–160 dolláros szintet.
Élelmiszer-infláció: a klímaváltozás számlája
Az inflációs környezetet egy másik strukturális probléma is súlyosbítja. Az Oxford Economics csütörtöki előrejelzése szerint a G7-országok közül Európát fenyegeti a legnagyobb, szélsőséges időjárás kiváltotta élelmiszerár-sokk. Robert Marks és Ronan Hegarty közgazdászok a Bloomberg által ismertetett jelentésben rámutattak:
egy súlyosabb klímasokk évente 1,6 százalékponttal dobhatja meg az euróövezet élelmiszerárait, ami 0,6 százalékpontos közvetlen emelkedést jelent a teljes headline inflációban.
Ez a figyelmeztetés különösen fájdalmas egy olyan időszakban, amikor az élelmiszer-infláció már így is jóval a pandémia előtti átlag felett mozog a kávé, a kakaó és a húsfélék strukturális drágulása miatt. Az Európai Központi Bank (EKB) saját elemzése is megerősíti, hogy a mezőgazdasági nyersanyagárak 2025 elején történelmi csúcsra futottak, a kávé és a kakaó világpiaci ára például több mint megduplázódott 2024 eleje óta.
Szigorítási kényszerben az Európai Központi Bank
A beérkező adatok komoly dilemmát okoznak Frankfurtban. Bár az EKB áprilisban még szüneteltette a kamatcsökkentést, a Conference Board szerint a piac most arra áraz, hogy a jegybank a júniusi ülésén 25 bázispontos kamatemelésre kényszerül. A helyzetet rontja, hogy a fogyasztók 12 hónapos inflációs várakozása hirtelen 4,0%-ra ugrott, ami az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése óta a legdrámaibb egyhavi emelkedés.
A makrogazdasági realitásokhoz az Európai Bizottság is igazodott: a múlt héten a korábbi 1,9%-ról 3,0%-ra emelte az euróövezet 2026-os inflációs prognózisát. Brüsszel elismerte, hogy a közel-keleti geopolitikai konfliktus öt éven belül már a második súlyos energiaválságot okozza a kontinensen. A Reuters jelentése szerint a Bizottság ezzel párhuzamosan a gazdasági növekedési előrejelzését is visszavágta: a korábban várt 1,3% helyett mindössze 0,9%-os GDP-bővülésre számítanak az eurózónában.
