Gazdasági mutyi és rákkeltő por: Évtizedek óta tudhattak az osztrákok a Magyarországra zúdított azbesztes kőről

Milliárdos profitot termeltek azok a burgenlandi kőbányák, amelyekből éveken át rákkeltő azbeszttel szennyezett zúzott követ és kavicsot exportáltak Magyarországra – derült ki a legfrissebb tényfeltáró adatokból.

Miközben a hatóságok már évtizedekkel ezelőtt mértek szennyezést az érintett területeken, a kitermelés és az export zavartalanul folytatódott. Magyarországon már több mint 300 olyan helyszínt azonosítottak, ahol utak és parkolók alapjába építették be a veszélyes anyagot. Az új kormány élő környezetért felelős minisztere, Gajdos László azonnali válságintézkedéseket jelentett be.

A botrány gyökerei: Tudatosan mérgeztek?

A nyugat-magyarországi azbesztbotrány először Szombathelyen robbant ki, ahol egészségügyi vészhelyzetet is ki kellett hirdetni a lakóövezetek közelében leterített, porzó útburkolatok miatt. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a NAV szállítási adatainak elemzése alapján azonban a probléma messze túlmutat Vas vármegyén: a veszélyes kőzetből Budapest környékére, sőt a Duna–Tisza közére is jutott.

Az osztrák Falter oknyomozó lap és a Greenpeace által feltárt dokumentumok szerint a burgenlandi hatóságok és a bányatársaságok nem mondhatják, hogy meglepődtek.

Az adatok szerint már 1981-ben kimutattak a környéken élő lakosoknál azbesztszálak belélegzésére utaló egészségügyi elváltozásokat. 1994-ben konkrét mérések igazolták az azbeszt jelenlétét ugyanazokban a bányákban, amelyek most a botrány középpontjában állnak.

Az osztrák Greenpeace szerint a hatóságok legkésőbb 2011 óta hivatalosan is tisztában voltak a kőbányák azbesztterheltségével, mégis engedték a kereskedelmet.

A legfrissebb, 2025-ös laboratóriumi minták egyes bányákban 5 és 50 százalék közötti extrém azbesztkoncentrációt mutattak. Egy német laboratórium konkrétan megtagadta a minták további vizsgálatát, mert nem rendelkezett a szakszerű kezelésükhöz szükséges speciális védőfelszereléssel.

A környezetvédő szervezet megnevezte a négy leginkább érintett burgenlandi kőbányát és üzemeltetőt: Pilgersdorf (Hans Zöchling GmbH), Bernstein (Hermann Mayer GesmbH), valamint Rumpersdorf és Badersdorf (Klöcher Baugesellschaft m.b.H.). A pilgersdorfi bánya ellen bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést is tettek.

77 milliárdos export, megdöbbentő számok

A G7 gazdasági portál elemzése szerint az osztrák bányavállalatok hatalmas összegeket kerestek a magyarországi infrastruktúra-fejlesztéseken. Míg a 2000-es évek elején Magyarország évente nagyjából 200 ezer tonna követ importált Ausztriából, ez a volumen 2018-ra 3,6 millió tonnára ugrott.

Becslések szerint 1998 és 2025 között összesen 2,8 millió tonna kő és kavics érkezett az érintett osztrák bányákból hazánkba. Ennek az exportnak az értéke mai áron eléri a 77 milliárd forintot.

A botrányban érintett három osztrák cégcsoport éves együttes forgalma a 90–100 milliárd forintos sávban mozog.

Szigorú zárlat és osztrák–magyar vegyes bizottság

A helyzet súlyossága miatt azonnali kormányzati beavatkozásra volt szükség. Gajdos László, az új Tisza-párti kabinet élő környezetért felelős minisztere bécsi tárgyalásai után bejelentette, hogy sikerült megállapodni az érintett üzemek tulajdonosaival, így május végétől teljesen leállították a Magyarországra irányuló kőszállításokat. Négy bányában a kitermelést is felfüggesztették, egy ötödik, rohonci (Rechnitz) kőbánya tulajdonosa pedig írásos kötelezettséget vállalt az export leállítására.

A politikai hullámokat vető ügyben Magyar Péter miniszterelnök is megszólalt Bécsben, rögzítve, hogy a kormány a „szennyező fizet” elvét kívánja érvényesíteni az osztrák felekkel szemben. Ennek érdekében egy hivatalos osztrák–magyar vegyes bizottság is megkezdte a munkáját a helyzet hosszú távú kezelésére.

A láthatatlan veszély

Az azbeszt belélegezve mikroszkopikus tűkként fúródik a tüdőszövetbe, ahol krónikus gyulladást, tüdőfibrózist (azbesztózist), illetve agresszív, halálos daganatos megbetegedéseket okoz. A legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy a betegségek lappangási ideje rendkívül hosszú, gyakran 20-40 év.

A szakértők szerint a legnagyobb kihívást most a kármentesítés jelenti. Mivel a zúzott követ autópályák, helyi utak, parkolók és gépkocsibeállók alapozásához használták fel, a folyamatos járműforgalom felőrli a kőzetet, a szél pedig széthordja a rákkeltő port. Jelenleg több mint 300 magyarországi helyszínt gyanúsítanak szennyezettséggel (Szombathely mellett már Bozsokon, Kőszegen és Zalaegerszegen is zártak le utcákat).

A beépített, porló útalapok teljes, biztonságos visszabontása és ártalmatlanítása becslések szerint akár több tízmilliárd forintos költséget is jelenthet a költségvetésnek.