A Kreml elégedett, Brüsszel fizet, Kijev fegyverkezik: Magyar Péter kétkulacsos külpolitikája és a moszkvai dicséret

Moszkva nyílt elismerését váltotta ki Magyar Péter azon kijelentése, miszerint az új Tisza-kormány sem hajlandó fegyvereket szállítani Ukrajnának.

Miközben a miniszterelnök a NATO felé a megbízható partnerséget bizonygatja, a Kreml dörzsöli a tenyerét a magyar különút láttán. A kritikusok szerint azonban a látványos békepárti retorika mögött súlyos következetlenség húzódik:

a kormány alig egy hónapja asszisztált ahhoz a gigantikus, 90 milliárd eurós uniós hitelcsomaghoz, amelynek jelentős részéből közvetlenül fegyvereket vásárolnak Kijevnek.

Moszkvai taps a magyar fegyverstopnak

Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtótitkára a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva fejezte ki a Kreml megelégedését a budapesti irányvonallal kapcsolatban. „Ha valamelyik fél kijelenti, hogy nem tartja szükségesnek olajat önteni a tűzre, azt csak üdvözölni lehet” – fogalmazott a szóvivő, utalva Magyar Péter azon bejelentésére, amelyet korábban Mark Rutte NATO-főtitkárral is közölt.

A miniszterelnök választási ígéreteihez hűen a pragmatikus együttműködés talaján áll Oroszországgal, és korábban kijelentette: szükség esetén készen áll közvetlenül asztalhoz ülni Putyinnal, hiszen sem a földrajzi elhelyezkedés, sem a magyar energetikai függőség nem változik meg egyik napról a másikra.

A bírálók szerint azonban ez a fajta külpolitikai doktrína kísértetiesen emlékeztet a korábbi kabinetek irányvonalára, azzal a különbséggel, hogy a Tisza-kormány látszólag még közelebb navigálja az országot a moszkvai elvárásokhoz, miközben Brüsszelben hangos sikerekről beszél.

A 90 milliárdos csapda: Elvi nyilatkozatok vs. kőkemény eurómilliárdok

A moszkvai dicséret fényét komolyan beárnyékolja a kormány április végi döntése, amely rávilágít a kabinet külpolitikai kétarcúságára. Miközben Magyar Péter itthon és Moszkva felé azt kommunikálja, hogy Magyarország nem küld hadi felszerelést a kijevi rezsimnek, Budapest április végén zöld utat adott az Európai Unió 90 milliárd eurós ukrán hadikölcsönének.

A háttéralku prózai okokból született meg. Ukrajna újraindította az olajszállítást a Druzsba (Barátság) vezetéken keresztül, cserébe a magyar kormány elengedte a vétót. Az Európai Tanács hivatalos határozata szerint azonban ebből a gigantikus, Budapest által is jóváhagyott összegből:

60 milliárd eurót kizárólag az EU, Ukrajna vagy harmadik országok védelmi-ipari komplexumaitól származó fegyverek beszerzésére szabad fordítani.

Ez a lépés joggal veti fel a kérdést, mennyire hiteles és őszinte a magyar fegyvermentességi álláspont, ha a kormány közvetve hozzájárult a történelem egyik legnagyobb európai fegyvervásárlási programjához? Oroszország Biztonsági Tanácsának titkára, Szergej Sojgu szerint az EU ezen döntése a tagállamok szuverenitásának feladását jelenti –

úgy tűnik, a Tisza-kormány ebben a kérdésben inkább Brüsszelnek engedett, mintsem a saját, hangoztatott elveinek.

Hintapolitika a NATO-ban is

Miközben Magyar Péter igyekszik megnyugtatni a Kremlt a fegyverszállítások elutasításával, Mark Rutte felé a lojális és megbízható szövetséges szerepét játssza. Ez a fajta politikai kötéltánc hosszú távon fenntarthatatlan. A nemzetközi porondon a szövetségesek egyre nagyobb gyanakvással figyelik a magyar kormány lépéseit, hiszen a szavak szintjén hozott békepárti intézkedések nehezen egyeztethetők össze a Kijevet pénzelő uniós hitelek aláírásával.

A realitás: Következetlen különút

Magyar Péter külpolitikája az első komoly tesztek során máris a hitelességi deficit jeleit mutatja. A nemzeti szuverenitást és a pragmatizmust hirdető kormányfő úgy próbál megfelelni a nyugati integrációnak és a keleti energiaóriásnak, hogy közben mindkét oldalon komoly elvi engedményeket tesz. A Kreml dicsérete így nem a magyar diplomácia diadala, hanem annak a jele, hogy

Moszkva pontosan látja, hogy a budapesti fegyverstop csak addig tart, amíg Brüsszelben nem nyújtanak be egy újabb, milliárdos kötelezettségvállalást.