Összeomlóban a cseh lőszerprogram: Kilenc ország kihátrált Kijev finanszírozása mögül

A felére csökkent az Ukrajnának szánt, Csehország által vezetett nemzetközi lőszerbeszerzési programban részt vevő államok száma.

Petr Pavel cseh államfő a Financial Times (FT) brit gazdasági lapnak adott interjújában drámai visszaesésről számolt be: míg tavaly még 18 ország finanszírozta közösen a tüzérségi lövedékek vásárlását, mára mindössze kilenc tagállam maradt a kezdeményezésben.

A volt NATO-parancsnokként is ismert cseh elnök elismerte, hogy a program komoly pénzügyi és strukturális nehézségekkel küzd az adományozók elmaradása miatt.

A helyzet azért kritikus Kijev számára, mert a háborúban használt nagy kaliberű tüzérségi lőszerek csaknem felét ez a cseh koordinációjú beszerzési csatorna biztosítja az ukrán tüzérségnek, így a kieső forrásokat szinte lehetetlen más forrásból helyettesíteni. A kezdeményezés bizonytalan jövője és a megmaradt finanszírozás kérdése a júliusi ankarai NATO-csúcstalálkozó egyik kiemelt vitapontja lesz.

Belpolitikai fordulat Prágában és a skandinávok gyanakvása

Bár a cseh elnöki hivatal biztonsági okokra hivatkozva nem nevezte meg a kilépett országokat, egy nyugati katonai tisztviselő kiszivárogtatta, hogy Németország és néhány skandináv állam továbbra is kitart a program mellett. Ugyanakkor több korábbi partnerállam azért függesztette fel a befizetéseit, mert követhetetlennek tartják a pénzek mozgását, és furcsállják, hogy olyan missziót finanszírozzanak, amelyet már maga a kezdeményező cseh kormány sem támogat egységesen.

A bizalmi válság mögött a prágai kormányváltás és Andrej Babiš új miniszterelnök radikális politikai irányváltása áll. Babiš a választási kampányban azzal fenyegetőzött, hogy teljesen leállítja a lőszerprogramot. A miniszterelnök élesen bírálta a kezdeményezést a pénzügyi átláthatóság hiánya miatt, és azzal vádolta meg a rendszert, hogy az csupán a prágai székhelyű Czechoslovak Group – Európa egyik legnagyobb lőszergyártó magánvállalata – profitjának hizlalására szolgál.

„Cseh pénz nincs, csak a cseh állampolgárok számítanak”

Andrej Babiš a Financial Times-nak megerősítette, hogy kormánya számára nem Ukrajna támogatása a prioritás. Az új cseh kabinet a korlátozott költségvetési forrásokat a saját állampolgáraira kívánja költeni, akik az Iránnal fennálló nemzetközi konfliktus gazdasági mellékhatásaként elszálló villanyszámlákkal és komoly megélhetési nehézségekkel küzdenek. A kormányfő nyers őszinteséggel foglalta össze az új prágai doktrínát: cseh pénz nincs a projektre, Prága most már csak logisztikai közvetítőként működik, azaz ha más országok utalnak pénzt, abból vásárolnak és szállítanak lőszert Ukrajnának.

A cseh lőszerbeszerzési program 2024 márciusában indult el azzal a céllal, hogy az Európai Unión kívüli, harmadik országok raktárkészleteiből vásároljanak tüzérségi gránátokat a lőszerhiánnyal küzdő ukrán hadseregnek.

Petr Pavel elnök adatai szerint a kezdeményezés indulása óta Ukrajna körülbelül 4,4 millió darab nagy kaliberű lőszert kapott, amelyből közel 2 milliót a 2025-ös év során szállítottak le. Bár a német Die Welt értesülései szerint a beszerzések a kormányzati feszültségek ellenére technikailag még folynak, a donori kör megfeleződése hosszú távon ellehetetlenítheti a szállításokat. Moszkva eközben ismételten leszögezte: a Kijevnek szánt bármilyen nyugati fegyverszállítás nem változtat a katonai helyzeten, csupán meghosszabbítja a fegyveres konfliktust.