A lengyelek csak az amerikai védőernyőben bíznak

A lengyelek csak az amerikai védőernyőben bíznak

Aggodalommal tölti el a lengyeleket az amerikai csapatkivonások Európából. Varsó nem talál igazi magyarázatot arra sem, hogy a Pentagon leállította 4000 amerikai katonának az országba telepítését.

Az idegességet magyarázza, hogy Lengyelország volt az egyetlen uniós tagállam, ahol a lakosok többsége támogatta az amerikai katonai bázisok jelenlétét. Végül a lengyeleket megnyugtathatta Trump bejelentése, hogy Washington mégis 5000 katonával tervezi növelni katonai jelenlétét Lengyelországban.

A Pentagon bejelentette, hogy ismét katonákat vonnak ki Európából, illetve törlik Európába készülő amerikai csapatok kiküldetését is. A Pentagon szélesebb körű átszervezést emleget, ennek keretében az Egyesült Államok négyről háromra csökkenti az Európában állomásozó dandárcsoportjainak a számát. Egy-egy ilyen egység nagyjából négyezer katonát, páncélosokat és jelentős mennyiségű támogató felszerelést foglal magában. Donald Trump régóta szorgalmazza, hogy az európai országok vállaljanak nagyobb szerepet a saját védelmükben. Az utóbbi hetekben azonban elégedetlenségét az is fokozta, hogy a kulcsfontosságú NATO-szövetségesek nem támogatják kellőképpen az Irán elleni amerikai-izraeli katonai műveletet. A Trump-kormány a napokban közölni tervezi a NATO-szövetségesekkel azt is, hogy csökkenti az Egyesült Államok rendelkezésére álló katonai erőforrások körét, amelyekkel a szövetség európai tagállamait segítheti egy súlyos válság esetén. A NATO Force Model néven ismert keret alapján a szövetség tagállamai meghatározzák azokat a rendelkezésre álló erőket, amelyeket konfliktus vagy bármely más súlyos válság, például egy NATO-tagállam elleni katonai támadás esetén bevethetnek.

„Lengyelország közben tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal az amerikai csapatok számának növeléséről a területén”

Pawel Zalewski lengyel védelmi miniszter-helyettes kijelentette, hogy Varsó kész befektetni további amerikai csapatok telepítésébe a NATO keleti szárnyán. Kijelentette, hogy az amerikai fél tudja, hogy Lengyelország teljes politikai támogatást élvez e kezdeményezés iránt, és hogy az amerikai csapatokat „nagyon melegen fogadják az országban”. A lengyel hatóságok jelenleg az új erők telepítésének lehetőségeit vitatják meg a helyi közigazgatásokkal. Ez nemcsak katonai bázisokat foglal magában, hanem átfogó infrastruktúra létrehozását a katonacsaládok számára: lakások, iskolák és teljes lakóövezetek. A megbeszélések intenzívebbé váltak, miután Washington bejelentette egyes amerikai csapatok Németországból való esetleges kivonását. Donald Trump korábban nem zárta ki Lengyelországba való áthelyezésüket, aztán a Washingtonból érkező hírek lelohasztották a lengyel reményeket. Legutóbb azonban az amerikai elnök bejelentette, Washington 5000 katonával tervezi növelni katonai jelenlétét Lengyelországban. MInt Donald Trump fogalmazott, Karol Nawrocki, Lengyelország jelenlegi elnökének sikeres megválasztásával, akit büszkén támogattam, és a vele való kapcsolatunkkal összefüggésben örömmel jelentem be, hogy az Egyesült Államok további 5000 katonát küld Lengyelországba.

„A csapatkivonás komoly nyugtalanságot kelt a NATO-szövetségesek körében Oroszország esetleges fenyegetése miatt”

Az Ukrajna elleni orosz invázió kezdetén, 2022-ben a Biden-kormányzat több ezer katonát küldött Kelet-Európába. Ennek célja az volt, hogy elrettentse Moszkvát az Ukrajnán túli esetleges terjeszkedési ambícióitól. Trump tavaly már vont ki csapatokat Romániából, idén pedig a Pentagon bejelentette, hogy további ötezer katonát szándékozik kivonni Németországból. Ezt a lépést széles körben megtorlásként értékelték, miután Friedrich Merz német kancellár bírálta az Irán elleni háborút, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok „megalázta magát”.

„A mostani bejelentést megelőzően Hegseth a múlt héten váratlanul leállította egy texasi dandárharccsoport lengyelországi kivezénylését, holott az egység egy része már megérkezett az országba”

A védelmi miniszter – feltehetően emiatt – telefonon hívta fel lengyel kollégáját, és biztosította arról, hogy az Egyesült Államok a létszámcsökkentés ellenére is erős katonai jelenlétet tart fenn az országban. De a Pentagon is „példaértékű amerikai szövetségesnek” nevezte a már említett közleményében Lengyelországot. Lengyelországban mintegy 500 amerikai katona állomásozik állandó jelleggel a redzikowói haditengerészeti támogató létesítményben, az 5. amerikai hadtest poznani főhadiszállásán és egy infrastrukturális támogatást nyújtó helyőrségben. Ezen kívül akár 10 ezer amerikai katona is rendszeresen rotál az országban. Amerikai katonai források szerint május közepi adatok alapján mintegy 7400 fős amerikai kontingens állomásozik Lengyelországban.

„Lengyelország politikai értelemben sok kérdésben megosztott, ám abban minden erő egyetért, hogy a potenciális orosz veszély miatt az amerikai katonai jelenlét meghatározó. Így gondolja a lengyelek többsége is, hiszen Lengyelország volt az egyetlen uniós tagállam, ahol a lakosok többsége támogatta az amerikai katonai bázisok jelenlétét”

A Demokrácia Érzékelési Index nemzetközi tanulmány szerint a lengyelek közel 51 százaléka támogatta egy amerikai bázis telepítését az országban. A válaszadók 23 százaléka ellenezte. Érdekes módon a megkérdezett 98 ország közül csak három mutatott többséget az amerikai bázisok támogatása mellett: Lengyelország – 51 százalék, Izrael – 48,9 százalék és Dél-Korea – 41 százalék. Európa többi részéhez képest ezek az eredmények különösen meglepőek. Svédországban a lakosok több mint 70 százaléka ellenezte az amerikai katonai bázisokat. Ausztriában és Magyarországon is magas szintű elégedetlenséget regisztráltak.

„A politológusok a lengyel álláspontot a biztonsági kérdésekkel és a kelet-európai helyzettel kapcsolatos attitűdökkel hozzák összefüggésbe”

De az is érdekes, hogy a Gazeta Wyborcza számára készült közvélemény-kutatás szerint – ha ma népszavazást tartanának – a lengyel lakosoknak mindössze 15 százaléka támogatná az Európai Unióból való kilépést. A válaszadók 53 százaléka az EU-ban maradás mellett foglalt állást, és a tagság legnagyobb előnyeként (23 százalék) éppen a biztonságot jelölték meg. Emellett 18 százalék az ország fejlődésének pénzügyi támogatását, 16 százalék az Európán belüli utazás szabadságát, 15 százalék a megnövekedett jólétet, 13 százalék pedig a lengyel üzleti lehetőségeket említette. A válaszadók 41 százaléka úgy véli, hogy Lengyelország biztonságát mind az Európai Unió, mind a NATO garantálja.

„A lengyelek elkötelezettsége gyakorlati lépésekben is megnyilvánul. Így például május végén megérkeznek a Łaski légibázisra az első F-35 Husarz vadászgépek, amelyeket a Lockheed Martin gyártott a lengyel légierő számára. Ez igazi generációs váltás lesz a lengyel hadsereg számára”

A lengyel F-35-ösök jelenleg az arkansasi Ebbing légibázison állomásoznak, ahol a pilóták és a műszaki személyzet már hónapok óta kiképzésen vesznek részt. Mi változik az F-35-ösök érkezésével? A lengyel légierő ötödik generációs repülőgépeket kap. A lopakodó technológia jelentősen bonyolítja a radarészlelést. A modern érzékelők képesek lesznek adatokat továbbítani más NATO-egységeknek. Új hangárokat, irányítóközpontokat és szimulátorlétesítményeket építettek Łaskban az F-35-ösök elhelyezésére. Az infrastruktúra egy része továbbra is titkosított. Lengyelország 32 darab F-35A vadászgépet rendelt 4,6 milliárd dollárért. Az ország a tervek szerint 2026 végéig 14 repülőgépet kap, és az összes szállítást 2029-ig kell befejezni.

„De az is figyelemre méltó, hogy Lengyelország írta alá elsőként az Európai Bizottsággal a SAFE védelmi finanszírozási programról szóló történelmi megállapodást, amely jelentős európai uniós projekt, és célja az európai országok védelmi képességeinek megerősítése”

A dokumentumot Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter, Andrzej Domański pénzügyminiszter, valamint az Európai Bizottság képviselői – Andrius Kubilius védelmi biztos és Piotr Serafin költségvetésért felelős európai biztos – írták alá. A megállapodás lényege, hogy Lengyelország akár 43,7 milliárd euró kedvezményes kölcsönt is kaphat. Ezeket az alapokat elsősorban a lengyel fegyveres erők gyors megerősítésére szánják, beleértve a katonai felszerelések európai gyártóktól történő beszerzését. Fontos, hogy Lengyelország az első ország, amely aláírta ezt a megállapodást, ezzel is hangsúlyozva aktív szerepét az európai védelmi politikában.

Ebben a szellemben Karol Nawrocki államfő a minap a Bukaresti Kilencek romániai csúcstalálkozóján kijelentette, hogy

„Kelet-Európa a NATO biztonságának stratégiai központjává vált”

„Régiónk már nem a NATO perifériája. A Szövetség stratégiai súlypontjává vált” – hangsúlyozta a lengyel vezető. Nawrocki szerint Oroszország Ukrajna elleni háborúja nem elszigetelt konfliktus, hanem közvetlen kihívás az egész euroatlanti biztonsági rend számára. Azt is kijelentette, hogy a Kreml megpróbálja helyreállítani a befolyási övezeteket, gyengíteni a NATO egységét és aláásni a régió demokratikus államainak szuverenitását. Nawrocki elnök felidézte, hogy 11 évvel ezelőtt Lengyelország és Románia figyelmeztette Európát Oroszország birodalmi gondolkodásmódhoz való visszatérésére.

(moszkvater.com)

polkorrekt