Visszaállítja a Tisza-kormány az ukrán agrárimport tilalmát a jogi bizonytalanság után

Visszaállítja a Tisza-kormány az ukrán agrárimport tilalmát a jogi bizonytalanság után

A kormányváltást és a háborús veszélyhelyzet május 13-i lejártát követően átmeneti jogi vákuum keletkezett az ukrán mezőgazdasági termékek behozatali tilalmában.

Miután a hazai agrárvállalkozók kongatni kezdték a vészharangot, Bóna Szabolcs agrárminiszter bejelentette: haladéktalanul intézkednek a piacvédelem törvényi helyreállításáról.

Komoly politikai és gazdasági hullámokat vetett a hír, miszerint a veszélyhelyzet kivezetésével automatikusan hatályát vesztette az Orbán-kormány korábbi rendelete, amely húszféle ukrán mezőgazdasági termék – köztük a búza, kukorica, napraforgó, liszt, hús és tojás – belföldi értékesítését és behozatalát tiltotta.

A mezőgazdasági érdekképviseletek azonnal jelezték, hogy a tilalom törvényi szintű megerősítésének elmaradása kiszolgáltatott helyzetbe hozza a hazai piacot az Unióban már tiltott vegyszerekkel vagy ellenőrizetlen technológiákkal dolgozó ukrán agroholdingokkal szemben.

Az ukrán agrárimport élelmiszerbiztonsági kockázatai és a tiltott vegyszerek hatásai

A piac megnyitása az ukrán mezőgazdasági termékek előtt mélyreható élelmiszerbiztonsági és egészségügyi aggályokat vet fel. Az Európai Unión kívülről érkező élelmiszerek és takarmányalapanyagok esetében a legnagyobb problémát az jelenti, hogy

az ukrajnai óriásbirtokokon és mega-telepeken olyan termesztési és állattartási technológiákat alkalmaznak, amelyeket a közösség területén a szigorú környezetvédelmi és egészségügyi normák miatt már régen betiltottak.

A növényvédő szerek ellenőrizetlen használata közvetlen veszélyt jelent a fogyasztók egészségére, különösen a fejlődésben lévő szervezetekre. Jó példa erre a klórpirifosz nevű széles spektrumú rovarirtó szer, amelyet a mintavételek során több ízben kimutattak az importált gabonaszállítmányokban.

Ezt a vegyületet az Európai Unióban évekkel ezelőtt teljesen kivonták a forgalomból, mivel a független laboratóriumi vizsgálatok bebizonyították, hogy genotoxikus hatású, vagyis közvetlenül károsítja a DNS-szerkezetet. A szervezetbe jutva emellett súlyos neurológiai fejlődési zavarokat, valamint visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodást okozhat a magzatoknál és a kisgyermekeknél.

Hasonlóan súlyos kockázatot hordoznak a betakarítás előtti gyomirtáshoz használt vegyszerek maradványai, amelyek a feldolgozás során koncentráltan jelennek meg a késztermékekben. A nagyüzemi napraforgó-termesztésben előszeretettel alkalmazott haloxifop szintén tiltólistás az Unióban, mivel felhalmozódásra hajlamos molekuláról van szó, amely a rendszeres fogyasztás során bizonyítottan máj- és vesekárosodást, illetve daganatos megbetegedéseket idézhet elő.

Mivel Ukrajnában a gyomirtást gyakran közvetlenül az aratás előtt, drónok segítségével végzik, a hatóanyag beivódik a magokba, és a sajtolást követően a finomítatlan olajban a megengedett uniós határértékek többszörösét is mérhetik a laboratóriumok.

Az állattenyésztés és a méhészet területén alkalmazott illegális készítmények a humán gyógyászat hatékonyságát veszélyeztetik a leginkább. A többmilliós állományokat zsúfoltan tartó ukrán baromfitelepeken a fertőzések megelőzésére és a növekedés mesterséges serkentésére ellenőrizetlenül használnak olyan széles spektrumú antibiotikumokat és hozamfokozókat, amelyek az emberi szervezetben agresszív antibiotikum-rezisztenciát fejlesztenek ki.

Ennek következtében az importált húsokban és tojásokban olyan szalmonella-törzsek jelenhetnek meg, amelyek ellenállnak a kórházi kezelések során alkalmazott kritikus gyógyszereknek. Egyes esetekben a kimutatott bomlástermékek, mint például a nitrofuránok közé tartozó furazolidon származékai (AOZ), közvetlen rákkeltő és mutagén hatással bírnak, míg a méhcsaládok kezelésére használt erős antiparazitikumok és antibiotikumok – mint a metronidazol vagy az amitráz – akut toxicitási kockázatot jelentenek a vásárlók számára.

A fogyasztók megtévesztését és a szennyezett áruk piacra jutását a nemzetközi szervezett bűnözési hálózatok és a jogi kiskapuk is felerősítik.

A harmadik országból származó termékek eredetét fiktív dokumentumokkal, illegális átrakodóhelyeken végzett keveréssel vagy egyszerű átcímkézéssel mossák tisztára, így az élelmiszerláncba már uniós tagállamokból származó áruként kerülnek be.

A feldolgozott élelmiszerek – például tészták, pékáruk és majonézek – esetében a hatályos szabályozás ráadásul nem követeli meg az alapanyagok származási helyének feltüntetését.

Ez lehetővé teszi, hogy a hazai és európai piacokon úgy értékesítsenek helyi jelzéssel ellátott késztermékeket, hogy azok valójában ellenőrizetlen, tiltott vegyszerekkel kezelt ukrán importból származnak, kijátszva a fogyasztók éberségét és veszélyeztetve a hosszú távú egészségügyi biztonságot.

Egymásra mutogatnak a felek, de már készül az új szabályozás

Miközben a bírálók a döntést kritizálták, Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter tisztázta a kormány álláspontját. A tárcavezető szerint az előző kormány hagyott maga után súlyos jogalkotási csapdát, mivel éveken át csak kormányrendeleti (veszélyhelyzeti) szinten tartották fenn a korlátozást, és nem gondoskodtak annak stabil, törvényi szintű átültetéséről a jogrendbe.

„Nem fogjuk engedni, hogy ukrán vagy bármilyen más importtermék veszélybe sodorja a magyar gazdák megélhetését és a magyar emberek egészséges élelmiszerrel való ellátását” – szögezte le Bóna Szabolcs.

Az agrártárca tájékoztatása szerint a tiltás alá eső termékkörök – köztük a sertés-, marha- és baromfihúsok, a fagyasztott zöldségek és a gabonafélék – behozatali tilalmának jogi kodifikációja már folyamatban van, és törvényi szinten bástyázzák körül a piacvédelmet.

Eddig mindössze hat szállítmány érkezett

A miniszter a lakosság megnyugtatására közzétette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) legfrissebb adatait is. Eszerint a rendelet lejárta óta eltelt napokban (május 18. és 20. között) mindössze hat szállítmány behozatalát jelentették be Ukrajnából. Négy szállítmány fehér cukrot (összesen 91 tonna) tartalmazott, amely korábban sem szerepelt a tiltólistán, valamint két szállítmány hántolt, lapított vagy pelyhesített gabonát és gabonacsírát.

A kormány ígérete szerint a magyar piac és a fogyasztók védelme napokon belül újra teljes körű és jogilag szigorúan kikényszeríthető lesz.

 

 

Farkas Eszter