Politico: Trump tényleg kirobbanthat egy új háborút – Katonai csapást mérlegelhet Washington Kuba ellen
Komoly aggodalmat keltő hírek érkeztek Washingtonból. A Politico értesülései szerint Donald Trump adminisztrációja egyre nyitottabb egy Kuba elleni katonai fellépésre, miután a Havannára gyakorolt maximális gazdasági és diplomáciai nyomásgyakorlás zátonyra futott.
Bár a Pentagon szerint közvetlen invázió egyelőre nincs napirenden, a Déli Parancsnokság már megkezdte a lehetséges katonai forgatókönyvek kidolgozását.
Jelentősen megváltozott a hangulat a Fehér Házban Kuba ügyében.
Donald Trump és stábja belső források szerint mélyen frusztrált amiatt, hogy a szigorított szankciók és az üzemanyag-ellátás korlátozása (az olajblokád) nem kényszerítették ki a várt politikai és gazdasági fordulatot, a kubai vezetés pedig a vártnál ellenállóbbnak bizonyult.
A Chatham House külpolitikai kutatóintézet elemzése rámutat: a maximális nyomásgyakorlás politikája könnyen fegyveres eszkalációhoz vezethet, ha a szankciók csődöt mondanak, a diplomácia pedig ellehetetlenül. Mivel az 1962 óta fennálló embargó eddig sem hozta meg a rezsim bukását, Trumpék szemében a katonai opciók kísértése folyamatosan nő.
Katonai invázióra és az amerikaiakkal való végső összecsapásra készítik fel Kubát
A légicsapástól a szárazföldi invázióig
Az amerikai katonai tervezők nem aprózzák el a munkát, ugyanis a lehetséges forgatókönyvek egy egyszeri, elrettentő erejű légicsapástól egészen egy teljes szárazföldi invázióig terjednek.
A feszültség kézzelfogható növekedését jelzi, hogy február óta látványosan megszaporodtak az amerikai felderítő és megfigyelő repülések Kuba partjainál. Maga Trump arról beszélt, hogy akár egy repülőgép-hordozót is a térségbe vezényelhet, bízva abban, hogy egy ekkora erődemonstráció már önmagában térdre kényszeríti Havannát.
„A főparancsnoknak a lehető legtöbb választási lehetőséget kell adni”
A Pentagon és a Fehér Ház tisztviselői igyekeznek hűteni a kedélyeket, hangsúlyozva, hogy konkrét döntés még nem született.
„A Pentagon feladata, hogy előkészületeket tegyen annak érdekében, hogy a főparancsnoknak a lehető legtöbb választási lehetősége legyen. Ez nem jelenti azt, hogy az elnök döntést hozott” – nyilatkozta egy fehér házi forrás.
Ugyanakkor Marco Rubio külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó a Fox Newsnak adott interjújában rendkívül kemény hangot ütött meg:
„Adunk nekik egy esélyt. De nem hiszem, hogy ez meg fog történni. Nem hiszem, hogy meg tudjuk változtatni Kuba pályáját, amíg ezek az emberek vannak hatalmon.”
Kuba elutasítja a zsarolást, Washington gyors győzelmet kereshet
Az Egyesült Államok hivatalosan fenntartja a diplomáciai ajánlatokat is – humanitárius segélyt, két év ingyenes Starlink-internetet, mezőgazdasági és infrastrukturális támogatást kínálva -, ám ennek ára a belső politikai rendszer átalakítása lenne. Havanna ezt mereven elutasítja.
Ernesto Soberón Guzmán kubai ENSZ-nagykövet leszögezte:
„A rendszerváltásról vagy az elnök eltávolításáról szóló tárgyalások kizártak. Kuba belügyei nincsenek napirenden.”
Miguel Díaz-Canel kubai elnök pedig nyomatékosan figyelmeztetett, hogy egy esetleges amerikai katonai beavatkozás beláthatatlan következményekkel járna.
A Politico végkövetkeztetése szerint súlyos hiba lenne azt hinni, hogy Trumpot a közel-keleti vagy iráni geopolitikai nehézségek visszatartják a konfliktustól. Éppen ellenkezőleg: az iráni helyzet kedvezőtlen alakulása miatt az amerikai elnöknek égető szüksége lehet egy gyors és látványos külpolitikai győzelemre, Kubát pedig a földrajzi közelsége és elszigeteltsége miatt könnyű célpontnak tekintheti – írta meg a Mandiner.
