Nagy elvárások és komoly kétségek: Elszámoltatást, jobb oktatást és egészségügyet vár a többség egy új kormánytól

A magyar társadalom többsége az egészségügy és az oktatás radikális rendbetételét, valamint a korrupció visszaszorítását nevezi meg elsődleges feladatként egy esetleges kormányváltás után – derül ki a Publicus Intézet legfrissebb, a Népszava megbízásából készített felméréséből.

Bár tízből nyolc válaszadó követeli a korábbi rendszer visszaéléseinek kivizsgálását, a vagyonok tényleges visszaszerzésével és a felelősök bebörtönzésével kapcsolatban a lakosság meglehetősen szkeptikus.

A Publicus Intézet május 5. és 14. között végzett reprezentatív kutatása részletes képet ad arról, milyen strukturális és gazdasági intézkedéseket vár el a választópolgárok többsége egy új vezetéstől.

A felmérésből világosan látszik, hogy a napi megélhetési kérdések, a humán infrastruktúra válsága és az elszámoltatás iránti igény határozza meg a közhangulatot.

Egészségügy, oktatás és gazdasági stabilizáció az élen

Arra a kérdésre, hogy mi legyen az új kormány legfontosabb strukturális feladata, a válaszadók határozott irányokat jelöltek meg. A megkérdezettek 64%-a az egészségügy és az oktatás azonnali rendbetételét nevezte meg elsődleges elvárásként.

A politikai és strukturális prioritások toplistája az alábbiak szerint alakul:

• 64% – Az egészségügy és az oktatás rendbetétele
• 41% – Korrupciómentes kormányzás megteremtése
• 38% – Az Európai Unióval való viszony rendezése
• 32% – Az elszámoltatás és a korábbi korrupciós ügyek feltárása
• 31% – A jogállamiság helyreállítása

A gazdasági elvárások terén a lakosság 56%-a a gazdaság általános helyreállítását és az életszínvonal érezhető javítását sürgeti. Emellett a válaszadók 29%-a az infláció csökkentését, egynegyede a magasabb béreket, míg 20%-a az euró bevezetését látná szívesen. Figyelemre méltó, hogy a megkérdezettek 17%-a a kormányváltás után is kifejezetten ragaszkodna a korábbi jóléti intézkedésekhez, így a rezsicsökkentés és a családtámogatások megtartásához.

Konszenzusos elszámoltatási igény – párthovatartozástól függetlenül

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az elszámoltatás kérdésében ritkán látható társadalmi egyetértés mutatkozik: a válaszadók 81%-a szerint szükség van az előző rendszer visszaéléseinek teljes körű feltárására.

Bár ez az igény a Tisza Párt szavazói között a legmagasabb (94%), a bizonytalan szavazók csaknem háromnegyede (74%) is a vizsgálatok mellett van. Ami a legmeglepőbb: a Fidesz szavazóinak csaknem fele, 46%-a szintén szükségesnek tartja a korábbi ügyek átvilágítását.

Sokan várnak börtönt, de kevesen hisznek a pénz visszaszerzésében

Bár az elszámoltatást szinte mindenki támogatja, a megvalósíthatóság kapcsán már jóval megfontoltabbak a magyarok. A válaszadók többsége reálisnak tartja a politikai célok végrehajtását (82 és 97 százalék között), de a korrupcióval megszerzett javak visszaszerzésében és a NER-elit megbüntetésében komoly törésvonalak látszanak.

A bebörtönzésekkel kapcsolatos lakossági várakozások erősen megoszlanak: a válaszadók 34%-a úgy véli, hogy a NER elitjéből szinte senki sem kerül majd börtönbe. Ezzel szemben 25% szerint legalább néhány kulcsszereplő rács mögé kerülhet, 17% kifejezetten sok letartóztatást vár, míg szintén 17% gondolja úgy, hogy csak nagyon kevés ilyen ügy végződik tényleges büntetés-végrehajtással.

A megkérdezettek mintegy fele úgy gondolja, hogy a korrupcióval szerzett vagyonoknak legfeljebb egy kisebb része kerülhet vissza az államhoz, míg 21% szerint szinte egyáltalán semmit nem sikerül majd visszaszerezni a magánosított javakból.

Mindössze 24% képvisel ennél optimistább, komolyabb megtérülést váró álláspontot.

A felmérés zárásaként a Publicus a lakosság érzelmi állapotát is vizsgálta egy esetleges politikai fordulat után. A válaszadók háromnegyede reményteljesnek, 63%-a megkönnyebbültnek, míg 61%-a kifejezetten boldognak vagy euforikusnak írta le az érzéseit, miközben a negatív reflexiók szinte kizárólag a kormánypárt jelenlegi törzsszavazói körében jelentek meg.