Iráni atomalku: Washington helyett Moszkvába utazhat a dúsított uránkészlet

Komoly diplomáciai és geopolitikai feszültséget szül Irán legújabb, Pakisztánon keresztül az Egyesült Államoknak eljuttatott békejavaslata.

Az Al Hadath szaúdi hírcsatorna által megszerzett titkos dokumentumok szerint Teherán kész lenne hosszú távra befagyasztani a nukleáris programját, ám a magasan dúsított uránkészletét az amerikai követelésekkel dacolva nem Washingtonnak, hanem Oroszországnak adná át.

Újabb patthelyzet alakult ki az amerikai–iráni konfliktus rendezését célzó közvetett tárgyalásokon, miután kiszivárogtak Teherán legfrissebb kompromisszumos javaslatának részletei. Az Iszlámábád által közvetített egyeztetések az április elején kötött tűzszünet óta nem haladnak előre, amely az Egyesült Államok és Izrael által február végén indított egyhónapos katonai akciókat követte.

A szaúdi hírszerzési források szerint az Iszlám Köztársaság hajlandó lenne komoly engedményekre, de a nukleáris infrastruktúra teljes felszámolását továbbra is mereven elutasítja, és a felhalmozott hasadóanyag sorsáról is saját feltételei szerint döntene.

Több száz kiló kritikus anyag a tét

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség legfrissebb becslései szerint Irán jelenleg több mint 400 kilogramm 60 százalékosra dúsított uránkészlettel rendelkezik. Bár a nukleáris fegyverek előállításához szükséges katonai szint eléréséhez legalább 90 százalékos vagy annál magasabb dúsításra van szükség, a meglévő mennyiség gyors technológiai lépésekkel alkalmassá tehető a fegyverkezésre, ezért ennek sorsa a tárgyalások legfontosabb sarokpontja.

Teherán stratégiai okokból határozottan elzárkózik attól, hogy a készletet közvetlenül az amerikai hatóságoknak rendeltesse alá. Ehelyett a kompromisszumos javaslat értelmében a teljes mennyiséget Oroszországba szállítanák át megőrzésre és békés célú feldolgozásra, ami garanciát jelentene az iráni vezetés számára.

Putyin szerint Moszkva a megbízható partner

Oroszország vezetése már a hónap elején jelezte, hogy készen áll a technikai és diplomáciai segítségnyújtásra a válság felszámolásában. Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy nem ez lenne az első ilyen akció az atomdiplomácia történetében.

Az orosz államfő kiemelte, hogy a 2015-ös többoldalú atomalku (JCPOA) keretein belül Moszkva már egyszer sikeresen és maradéktalanul végrehajtotta az iráni dúsított urán átvételét és külföldre szállítását. Putyin hangsúlyozta, hogy Teherán bizalma megalapozott, és Oroszország a jövőben is kész együttműködni az Iszlám Köztársasággal a békés célú nukleáris energiaprogram fenntartásában, szigorúan ügyelve a nemzetközi egyezmények betartására.

Trump szerint a követelés csak PR-célokat szolgál

A diplomáciai közeledés lehetősége azonban gyorsan elszállni látszik, mivel az Axios washingtoni jelentése szerint az Egyesült Államok máris elutasította az iráni tervezetet. Egy névtelenséget kérő amerikai kormányzati tisztségviselő úgy fogalmazott, hogy Teherán csupán szimbolikus módosításokat eszközölt a korábbi, már elvetett javaslatain, és az urán orosz kézbe adása nem jelent elégséges garanciát a Fehér Ház számára.

Donald Trump amerikai elnök korábban többször is egyértelművé tette, hogy a megállapodás alapfeltétele a magasan dúsított anyagok Egyesült Államoknak történő átadása. A Fox News csatornának adott legutóbbi interjújában a tőle megszokott nyers őszinteséggel beszélt a kérdésről, elismerve, hogy az iráni készletek fizikai megszerzése részben PR-célokat szolgál, és az amerikai felügyelet biztosítása egyszerűen jobb közérzetet adna neki a megállapodás aláírásakor.