Tajvan nem provokál konfliktust, de a szuverenitásáról sem mond le – közölte az elnök

Tajvan nem fog semmilyen konfliktust provokálni, de a szuverenitásáról sem mond le – jelentette ki Lai Ching-te tajvani elnök, miután Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő pekingi csúcstalálkozójukon érintették a szigetország függetlenségének kérdését.

A kínai állami média beszámolói szerint Hszi Csin-ping nyomatékosan egyértelművé tette Trump számára, hogy a Peking által saját területének tekintett, ám önálló kormányzattal rendelkező Tajvan ügye a legfontosabb kérdés a két szuperhatalom kétoldalú kapcsolataiban, és ennek rossz kezelése fegyveres konfliktushoz vezethet.

A pekingi látogatása után Donald Trump is figyelmeztetést küldött Tajpejnek, amikor a Fox Newsnak adott interjújában úgy fogalmazott: „Nem akarom azt látni, hogy valaki kikiáltja a függetlenségét.”

Hozzátette, hogy az USA Tajvan-politikája nem változott, és Washington nem keresi a konfliktust Pekinggel. Trump az újságíróknak azt is elárulta, hogy Hszi rendkívül határozottan állt a kérdéshez, de ő maga egyik irányba sem tett elköteleződést.

Nem létezik Tajvan függetlenségi kérdés

A tajvani elnök vasárnap a Facebookon reagált először közvetlenül a szuperhatalmi csúcstalálkozóra. Lai Ching-te és elődje, Tsai Ing-wen éveken át azt az álláspontot képviselték, hogy Tajvannak szükségtelen formálisan kikiáltania a függetlenségét, mivel a szigetet eleve de facto szuverén államként kezelik.

„Tajvan, a Kínai Köztársaság egy szuverén és független demokratikus ország. Tajvan jövőjének a tajvani emberek akaratát kell követnie. Nincs olyan, hogy Tajvan függetlenségének kérdése”

– írta az elnök. Bár a tajvaniak többsége független nemzetként tekint magára, a lakosság nagy része a feszültség elkerülése érdekében a status quo fenntartását támogatja, vagyis sem a Kínával való egyesülést, sem a hivatalos függetlenségi nyilatkozatot nem erőlteti.

Peking nyíltan gyűlöli Lait, akit korábban bajkeverőnek és „a tajvani-szoros békéjének rombolójának” bélyegzett. Az elnök bejegyzésében hangsúlyozta, hogy Tajvan nem provokál és nem fogja eszkalálni a konfliktust, de nyomás alatt sem mond le a nemzeti szuverenitásáról, méltóságáról, valamint a demokratikus és szabad életmódról. Hozzátette, hogy készek az egyenlőség és a méltóság elve mentén párbeszédet folytatni Kínával, de elutasítják, hogy Peking az egyesítést álcaként használva kényszerítse őket tárgyalásra.

Trump és az amerikai fegyvereladások dilemmája

Az Egyesült Államok a Tajvani Kapcsolatok Törvénye (Taiwan Relations Act) értelmében jogilag köteles biztosítani a sziget önvédelméhez szükséges eszközöket, így Washington Tajpej legfőbb szövetségese és fegyverszállítója.

A Trump-adminisztráció decemberben egy hatalmas, 11 milliárd dolláros fegyvereladási csomagot hagyott jóvá Tajvan számára, ami feldühítette Kínát. Peking az elmúlt időszakban drasztikusan fokozta a katonai nyomást a szigeten, rendszeres hadgyakorlatokat és tengeri blokád-szimulációkat tartva a térségben.

Pénteken, Kínából visszafelé repülve Trump egy újabb, 14 milliárd dolláros potenciális fegyverszállítási megállapodást említett meg. Közölte, hogy még mérlegeli a döntést, és jelezte, hogy a kérdést részletekbe menően átbeszélte Hszi Csin-pinggel.

Arra a kérdésre, hogy Washington tartja-e magát az 1982-es amerikai ígérethez, miszerint a fegyvereladásokról soha nem konzultálnak előzetesen Pekinggel, Trump sokatmondóan csak annyit felelt: a nyolcvanas évek már nagyon régen voltak.

Lai Ching-te vasárnapi posztjában köszönetet mondott Trumpnak a Tajvani-szoros békéje iránti folyamatos támogatásáért. Az elnök kiemelte: mivel Kína soha nem mondott le a sziget fegyveres annektálásáról, az amerikai fegyverszállítások és a mélyülő biztonságpolitikai együttműködés elengedhetetlenek a regionális béke és stabilitás megőrzéséhez.