Reuters: Magyar Péter vízumpolitikai döntése júniustól működésképtelenné teheti a magyar gazdaságot

Komoly aggodalmakat váltott ki a nemzetközi gazdasági elemzők és a hazai vállalatvezetők körében a Tisza Párt kormányának legújabb bejelentése.

A Reuters hírügynökség részletes elemzése szerint Magyar Péter miniszterelnök radikális lépésre készül: júniustól teljesen leállítanák a nem uniós országokból érkező vendégmunkások munkavállalói vízumainak kiadását.

A lapnak nyilatkozó munkaerőpiaci szakértők és a legnagyobb nemzetközi kereskedelmi kamarák vezetői arra figyelmeztetnek, hogy a harmadik országbeli munkavállalók hirtelen kizárása súlyos hatással lesz a beszállítói láncokra, és közvetlenül veszélyezteti Magyarország gazdasági stabilitását.

Megszólalnak a szakértők: Fenntarthatatlan a teljes tiltás

A Reutersnek nyilatkozó Baja Sándor, a Randstad regionális igazgatója hangsúlyozta, hogy egy ilyen adminisztratív teljes tiltás hosszú távon abszolút fenntarthatatlan a magyar munkaerőpiacon. Kifejtette, hogy a hazai demográfiai mutatók és a strukturális munkaerőhiány miatt számos kulcsfontosságú ágazat – különösen a feldolgozóipar, a logisztika és a szolgáltatói szektor – mára szinte teljes mértékben a külföldi bázisra támaszkodik. A szakember szerint a toborzási csatornák elvágása azonnali növekedési fékkel ér fel a vállalatok számára.

Még határozottabban fogalmazott Keszte Róbert, a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) vezetője. Figyelmeztetése szerint:

„A harmadik országbeli dolgozók jelenléte nélkül ma a magyar gazdaság bizonyos szegmensei egyszerűen működésképtelenné válnának.”

A német autóipari beszállítók és gyárak az elmúlt években jelentős volumenben alkalmaztak ázsiai (például fülöp-szigeteki, vietnámi vagy indonéz) munkaerőt, hogy tartani tudják a globális megrendeléseket. A vízumok befagyasztása közvetlenül érintheti a Magyarországon működő nagy német prémiumgyártók termelési kapacitását is.

Megszűnő műszakok a láthatáron

A multinacionális vállalati szektor strukturális problémáira Janza Ákos, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) képviselője mutatott rá a Reuters cikkében. Kiemelte, hogy a Magyarországon beruházó és itt termelő nagyvállalatok állományában bizonyos gyáregységekben és üzemekben már a 20 százalékot is eléri vagy meghaladja a külföldi munkavállalók aránya.

Janza felhívta a figyelmet a legrosszabb forgatókönyvre: ha a júniusi határidő után a lejáró engedélyeket nem hosszabbítják meg, vagy a kieső munkaerőt nem lehet pótolni, a cégek kénytelenek lesznek teljes műszakokat megszüntetni és gyártósorokat leállítani. Ez nemcsak a kibocsátás csökkenéséhez, hanem a magyar beszállítói láncolat megszakadásához is vezethet.

A Tisza Párt dilemmája: Politikai ígéret vs. gazdasági realitás

Gazdasági elemzők szerint Magyar Péter és a Tisza Párt döntése mögött elsősorban politikai motivációk állnak, hiszen a választási kampányban kiemelt ígéret volt a hazai munkahelyek védelme és a korábbi kormány által ösztönzött tömeges vendégmunkás-beáramlás megfékezése.

A Reuters ugyanakkor arra következtet, hogy a kormány korán komoly realitáskontrollal szembesülhet: a gazdasági szereplők nyomása és az esetleges gyárbezárások réme miatt a kabinetnek az elkövetkező hetekben finomítania kell a stratégiáján, és a teljes tiltás helyett vélhetően egy szigorúan szabályozott, kvótákon alapuló, szektorspecifikus rendszert kell kidolgoznia, ha el akarja kerülni a júniusi gazdasági sokkot.