FT: Súlyos csapást mérhet az EU az ukrán gazdaságra az acélimport korlátozásával
Az Európai Unió azon terve, hogy drasztikusan, csaknem a felére csökkenti az ukrán acélimportot, létfontosságú exportbevételektől foszthatja meg a háború súlyotta Ukrajnát – írja a Financial Times (FT) ukrán kormányzati tisztviselőkre és iparági szereplőkre hivatkozva.
Kijev figyelmeztetett: a döntés sérti a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokat.
Drasztikus kvótacsökkentés és büntetővámok
A gazdasági lap értesülései szerint Brüsszel július 1-jétől 47%-kal tervezi megvágni az ukrán acélimport-kvótát, és 50%-os vámot vet ki minden olyan szállításra, amely meghaladja ezt a limitet. Az Európai Bizottság genfi előzetes egyeztetéseken mindössze 713 ezer tonnás vámmentes keretet javasolt Kijevnek, miközben Ukrajna tavaly még 2,65 millió tonna acélt értékesített az uniós piacon.
Ukrán tisztségviselők arra figyelmeztetnek, hogy az exportmennyiség 70%-os visszaesése mintegy 1 milliárd eurós (kb. 390 milliárd forintos) kiesést jelent az ukrán államkasszának. Az intézkedés hátterében európai védelmi mechanizmusok állnak: Franciaország, Spanyolország és Lengyelország nyomására az EU fel akar lépni a globális kapacitásfelesleg és a kínai túltermelés ellen. A hirtelen megugrott olcsó import miatt ugyanis az európai gyárak kapacitáskihasználtsága csökkent, és több tízezer munkahely került veszélybe a kontinensen.
Nincs hova fordulnia az ukrán acéliparnak
A korlátozás leginkább a Metinvest nevű ukrán bányászati és acélipari óriásvállalatot érinti, amely az EU-ba irányuló ukrán kivitel több mint felét adja.
„Az EU teljesen megsemmisítik az ukrán vállalatok európai piacra lépésének minden esélyét”
– nyilatkozta Olekszandr Vodoviz, a Metinvest vezérigazgatói irodájának vezetője. Hozzátette: Kijev képtelen lesz gyorsan új piacokat találni, mivel az alternatív régiókban Oroszországgal és Törökországgal kellene versenyezniük, ahol az energia ára a tizede az ukrajnainak.
Brüsszel igyekezett megnyugtatni Kijevet, hogy „figyelembe veszi az ország nehéz helyzetét”, és Ukrajna egy egyedi, országspecifikus kvótát kap majd – ám ez így is elmarad a korábbi évek szintjétől. Karin Karlsbro európai parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament elvárja a Bizottságtól, hogy tagjelölt államként és biztonsági krízisben lévő országként Ukrajnát különleges, méltányos bánásmódban részesítse.
A szén-dioxid-adó is mossa el az ukrán árelőnyt
A statisztikai adatok szerint a visszaesés már az év elején megkezdődött: az uniós ukrán acélimport a januártól márciusig tartó időszakban 7-7,2 millió tonnára süllyedt a tavalyi 8,2 millió tonnáról. Az iparági elemzések szerint a csökkenés fő okai a következők:
- CBAM (szén-dioxid-adó) bevezetése: Az európai határon alkalmazott szén-dioxid-kibocsátás-kiigazítási mechanizmus lényege, hogy az importőröknek pontosan annyit kell fizetniük a termékek szén-dioxid-lábnyoma után, mint az uniós gyártóknak. Ez a környezetvédelmi teher azonnal eltüntette az ukrán acél korábbi árelőnyét.
- Logisztikai költségek: A háborús szállítási nehézségek, a raktározási díjak és a kikötői állásidők (demurrage) tonnánként 15–20 eurós extra költséget rónak az ukrán termelőkre.
Az ukrán belső feszültségeket és energiaproblémákat jelzi, hogy az Ukrmetallurhprom adatai szerint az idei év első négy hónapjában Ukrajna teljes acéltermelése is 7,4%-kal maradt el az előző évitől, mindössze 2,25 millió tonnát kitéve.
