Trump szerint Hszi egyetért a Hormuzi-szoros megnyitásával, de Kína nem mutatja jelét a beavatkozásnak

Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök egyetértett vele abban, hogy Teheránnak újra meg kell nyitnia a Hormuzi-szorost. Kína ugyanakkor semmilyen jelét nem adta annak, hogy nyomást gyakorolna Iránra. Erről a Reuters írt.

Az amerikai elnök pénteken, a Hszi Csin-pinggel folytatott kétnapos pekingi tárgyalásairól hazatérőben az Air Force One fedélzetén újságíróknak elmondta: mérlegeli, hogy feloldja-e az iráni olajat vásárló kínai olajvállalatok elleni amerikai szankciókat.

Jelenleg Kína az iráni olaj legnagyobb felvásárlója.

Arra a kérdésre, hogy a kínai elnök tett-e határozott ígéretet Teherán meggyőzésére, Trump úgy fogalmazott: „Nem kérek szívességeket, mert ha szívességet kérsz, cserébe neked is szívességet kell tenned”. Bár Hszi Csin-ping nem kommentálta nyilvánosan a megbeszélést, a kínai külügyminisztérium bírálta a háborút, kijelentve, hogy a konfliktusnak „soha nem lett volna szabad megtörténnie, és nincs oka a folytatásra”.

„Nyitott szorosokat akarunk”

Irán gyakorlatilag teljesen lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül a globális olaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállítmányok egyötöde áramlott azelőtt, hogy az Egyesült Államok és Izrael február 28-án támadást indított az ország ellen. A hajózás bénultsága a történelem legnagyobb olajellátási válságát idézte elő, ami az egekbe lökte a világpiaci árakat.

Ebrahim Azizi, az iráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke szombaton közölte, hogy Teherán hamarosan bemutat egy új mechanizmust a szoroson áthaladó forgalom kezelésére. Eszerint egy kijelölt útvonalon kizárólag a kereskedelmi hajók és az Iránnal együttműködő felek közlekedhetnek, a speciális szolgáltatásokért pedig díjat fognak felszámítani.

Blokád, fegyverszünet és a nukleáris kérdés

Bár az amerikai légicsapások a múlt hónapban leálltak, Washington tengeri blokádot vezetett be. Az amerikai hadsereg szombati közlése szerint eddig 78 kereskedelmi hajót térítettek el, négyet pedig mozgásképtelenné tettek a blokád fenntartása érdekében. Teherán közölte, hogy addig nem oldja fel a szoros zárját, amíg az USA be nem fejezi a blokádot.

Trump válaszul újabb támadásokkal fenyegetőzött, ha Irán nem hajlandó alkut kötni.

„Nem akarjuk, hogy nukleáris fegyverük legyen, és azt akarjuk, hogy a szorosok nyitva legyenek” – jelentette ki Trump Pekingben. Irán továbbra is tagadja, hogy atomfegyverre törekedne, de nem hajlandó feladni dúsítotturán-készleteit.

Közben a konfliktus regionális szálaiban részleges enyhülés látszik: Izrael és a Libanonban harcoló, Irán által támogatott Hezbollah pénteken megállapodott a tűzszünet 45 napos meghosszabbításáról, ami némileg csillapította a harcokat.

Trump türelme fogytán, de a diplomácia még él

Donald Trump a hét folyamán elismerte, hogy kezd elmenni a türelme, és Teheránnak alkut kellene kötnie. Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter megerősítette, hogy kaptak üzeneteket Washingtonból a tárgyalások folytatásának szándékáról. A közvetítő szerepét Pakisztán látja el, az iráni belügyminiszter, Eszkandar Momeni már részletes egyeztetéseket folytatott pakisztáni kollégájával a béketárgyalások újraindításának esélyeiről.

Annak ellenére, hogy a válság továbbra is gazdasági sokkhullámokat okoz, Irán kedden tervezi újranyitni a tőzsdéjét, amelyet az amerikai-izraeli légicsapások kezdete óta zárva tartottak a részvényesek eszközeinek védelme érdekében.

A háború kirobbanásakor az USA és Izrael egyik deklarált célja az iráni rezsim meggyengítése volt. Szervezett belső ellenállásnak azonban kevés jele van, az iráni igazságszolgáltatás pedig szombaton bejelentette, hogy a háború kezdete óta 39 embert végeztek ki az amerikai vagy izraeli kémszervezetekkel való együttműködés, illetve fegyveres zavargásokban való részvétel vádjával.