Felavatták az első budapesti Csurka István-emléktáblát a Szabadság téren

Felavatták az első budapesti Csurka István-emléktáblát a Szabadság téri Hazatérés temploma előcsarnokában. A domborműves emlékmű leleplezésén a magyar politikai és tudományos élet több jeles képviselője is részt vett, hogy méltassa a nemzeti radikalizmus egykori vezéralakjának szellemi és politikai örökségét.

Az író-politikus domborművét Lantos Györgyi, Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel kitüntetett szobrászművész alkotta. A művész nevéhez fűződik a Lakiteleki Népfőiskolán tavaly felállított Csurka-mellszobor elkészítése is.

Egyetértés a nemzeti minimum és a látnoki képességek kérdésében

Az ünnepségen felszólaló szónokok – pártállástól függetlenül – kiemelték Csurka István kivételes politikai tisztánlátását és megalkuvást nem ismerő karakterét.

ifj. Hegedűs Loránt és Hegedűs Zsuzsanna lelkészek a MIÉP és a Magyar Út körök egykori vezetőiként a gyülekezetükkel együtt a szívhangrendelet érvényben tartása mellett álltak ki a megemlékezésen.

Szatmáry Kristóf, a Fidesz volt országgyűlési képviselője, az emléktábla egyik kezdeményezője úgy fogalmazott:

„Itt az ideje, hogy Csurka Istvánról a magyar történelemben betöltött szerepéhez méltóan emlékezzünk.”

Emlékeztetett arra, hogy Csurka már a kilencvenes évek elején kimondta: az egyetlen helyes iránytű a magyar nemzeti érdekek képviselete.

Szakály Sándor Széchenyi-díjas történész, az MTA doktora Csurka igazságkeresését és a határon inneni és túli magyarság összefogásáért tett erőfeszítéseit méltatta.

„Ez a nemzeti minimum, amit a nyelvünkben, a kultúránkban, a magyarságunkban és a büszkeségünkben találunk meg” – mutatott rá a történész.

Apáti István, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője és a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke Csurka látnoki képességeit hangsúlyozta, kiemelve, hogy az író két évtizeddel korábban figyelmeztetett a népvándorlás korára.

„A magyar ügyeket képviselni nem szélsőségesség, hanem kötelesség” – idézte a politikust.

A szellemi hagyaték gondozása

A rendezvényen felszólalt Vasvári Erika, a Csurka-életmű-bibliográfia összeállítója is, aki a Csurka által alapított Magyar Fórum hetilap első és utolsó vezércikkéből idézett. Beszédében megerősítette: a nemzeti radikalizmus lényege a magyar kultúra védelme, a demográfiai katasztrófa megakadályozása és a magyar föld megtartása – olyan célok, amelyekért ma is minden eszközzel küzdeni kell.