Teljes a káosz a Tiszában: Tarr Zoltán szétverné, Kapitány István békén hagyná a Mol-t

Belső háború rázza meg a Tisza-kormányt: miközben Tarr Zoltán kulturális miniszter és pártalelnök tisztogató különítményt küldene a Mol igazgatótanácsába, Kapitány István szakminiszter a piaci szabadságot hirdeti.

A káoszt tetézi, hogy a pénzügyminiszter már a rezsicsökkentés beszántásáról beszél – éppen akkor, amikor az olajválság miatt az egekbe szöknek az árak.

A Tisza Párt háza táján már az első napokban repedezik a fal. A hétfői és keddi bizottsági meghallgatások sorozata rávilágított, hogy a kormánytagok köszönőviszonyban sincsenek egymással, ha az ország energiabiztonságáról vagy a legnagyobb hazai vállalat, a Mol jövőjéről van szó.

Tarr Zoltán: Politikai komisszárok a Mol élére?

Tarr Zoltán a Politicónak adott nyilatkozatában egyértelművé tette: a Tisza munkacsoportot állított fel a Mol tulajdonosi és irányítási szerkezetének átalakítására. A párt alelnöke szerint le kell váltani a vezetést, és kormányzati múlt nélküli szakembereket kell a helyükre ültetni.

Ez a gyakorlatban nem jelent mást, mint egy rendszerszintű, bolsevik típusú beavatkozást egy sikeres magánvállalat életébe, ami azonnal elijesztheti a befektetőket és veszélybe sodorhatja az ellátást.

Kapitány István: Realitás vs. Pártfegyelem

Ezzel szemben Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a bizottság előtt kijelentette: a Mol döntései a részvényesekre tartoznak, és nem az állam feladata a cég befolyásolása. Kapitány ráadásul az orosz olajról való leválás ügyében is szembehelyezkedett Brüsszel 2027-es ultimátumával,

felismerve, hogy az orosz import nélkül a magyar gazdaság és a lakosság fenntarthatatlan költségekkel szembesülne.

A nagy rezsi-átverés: Jön a rászorultsági alap?

A legnagyobb pofont azonban a magyar családok kapták. Bár Magyar Péter a kampányban a rezsicsökkentés kiterjesztéséről beszélt, Kármán András pénzügyminiszter kedden kibújt a szög a zsákból: a jelenlegi formájában nem tartanák fenn a rendszert.

A rászorultsági alap bevezetése nem jelent mást, mint a rezsicsökkentés drasztikus szűkítését, amivel milliók eshetnek ki a védőháló alól éppen a globális energiaválság közepén.

A kép összeállt: a Tisza-kormány tagjai között nincs egyetértés, a kampányígéreteket pedig már az első héten felülírja a brüsszeli elvárás és a belső hatalmi harc. Miközben a Hormuzi-szoros lezárása miatt a világ olajkészletei apadnak, a magyar kormány az ország legfontosabb energiavállalatának szétverésével és a rezsivédelem felszámolásával kísérletezik.