A CIA fokozza titkos háborúját a kartellek ellen Mexikóban

A tavasz elején egy rejtélyes robbanás rázta meg Mexikó egyik legforgalmasabb autópályáját közvetlenül a főváros határában. Fényes nappal egy autó repült a levegőbe, amelyben Francisco Beltran, a hírhedt Sinaloa-kartell középszintű vezetője, ismertebb nevén „El Payin” és sofőrje utazott – írta a CNN.

Mindketten azonnal életüket vesztették. Bár a mexikói hatóságok mélyen hallgatnak az esetről, több forrás is megerősítette a CNN-nek, hogy a támadás egy célzott likvidálás volt, amelyet a CIA műveleti tisztjei készítettek elő.

A Beltran elleni akció csak egy része a CIA kiterjesztett és eddig nem jelentett hadjáratának, amelyet az ügynökség elit és titokzatos egysége, a Ground Branch vezet.

A művelet célja a kartellhálózatok szisztematikus felszámolása. Donald Trump elnök több ilyen csoportot külföldi terrorszervezetté nyilvánított, és kijelentette: az Egyesült Államok hadban áll velük. A források szerint a CIA műveleti hatékonysága és halálos ereje jelentősen megnövekedett az elmúlt évben, ami a titkosszolgálat mexikói szerepvállalásának drasztikus kiterjesztését jelzi.

A CIA részvétele a passzív hírszerzési információmegosztástól egészen a likvidálási műveletekben való közvetlen részvételig terjed.

Bár a CIA szóvivője a jelentést hamisnak és szenzációhajhásznak nevezte, amely szerintük amerikai életeket veszélyeztet, a helyszíni adatok és a biztonságpolitikai elemzők szerint a Beltran elleni támadás kifinomultsága messze meghaladja a tipikus kartellháborúk szintjét.

A kampány gyökerei

A Trump-adminisztráció már a második ciklusának első napjaitól kezdve előkészítette a terepet a CIA határozottabb mexikói jelenlétéhez. John Ratcliffe CIA-igazgató központi feladatul kapta a kartellellenes missziók bővítését. A jogi hátteret a kartellek terrorszervezetté nyilvánítása adta meg, ami felhatalmazást biztosított a titkosszolgálati eszközök bevetésére, beleértve a megfigyelő drónok számának növelését és a halálos erő alkalmazásának felülvizsgálatát.

Fontos láncszem a folyamatban Ron Johnson, az USA új mexikói nagykövete, aki maga is egykori CIA paramilitáris tiszt. Tapasztalata kulcsfontosságú a mexikói hatóságokkal való kapcsolattartásban. Bár a nagykövetség hivatalosan csak „bilaterális együttműködésről” beszél, Trump nemrégiben elszólta magát egy beszédében, utalva egy Mexikóban állomásozó „szárazföldi erőre”, amelynek feladata a drogkereskedők kiiktatása. Az elnök hangsúlyozta: ha a mexikói kormány nem hajlandó elvégezni a munkát, az Egyesült Államok megteszi helyettük.

A Trump-adminisztráció friss terrorellenes stratégiája is megerősíti ezt: a kartellek semlegesítése a nyugati féltekén az első számú prioritás.

A dokumentum rögzíti, hogy az USA akkor is kész egyoldalúan cselekedni, ha a helyi kormányok erre nem képesek vagy nem hajlandóak, különösen, ha felmerül a bűnrészesség gyanúja.

A határok feszegetése

A CIA mexikói műveletei rendkívül magas kockázattal járnak. Nemcsak a kartellek bosszújától kell tartani, amely átterjedhet az Egyesült Államok területére is, hanem a jogi környezet is ingoványos. A mexikói alkotmány értelmében külföldi ügynökök nem vehetnek részt rendfenntartó akciókban a szövetségi kormány kifejezett engedélye nélkül. Márpedig Claudia Sheinbaum mexikói elnök többször hangoztatta: „Nem tartózkodhatnak amerikai ügynökök mexikói földön műveleti feladatokkal”.

A CIA jelenléte akkor vált vitathatatlanná a közvélemény számára, amikor nemrégiben két nagykövetségi tisztviselő –  valójában CIA-ügynök – életét vesztette egy autóbalesetben Chihuahua államban, egy titkos metamfetamin-labor elleni rajtaütés után. A mexikói szövetségi kormány utólag kijelentette, hogy nem adott engedélyt a jelenlétükre. Szakértők szerint ez az incidens rávilágít az USA mély bizalmatlanságára a mexikói szövetségi vezetés felé, mivel az amerikaiak inkább egyes helyi vagy állami vezetőkkel működnek együtt, akiket kevésbé tartanak fertőzöttnek a kartellek által.

Sheinbaum elnök kényes politikai egyensúlyt próbál fenntartani. Miközben nyilvánosan tiltakozik a szuverenitás megsértése ellen, sokszor kénytelen szemet hunyni a CIA titkos akciói felett, hogy elkerüljön egy nyílt amerikai katonai beavatkozást, amivel Trump többször megfenyegette.

Amerikai együttműködés Mexikóval

A CIA és a mexikói erők közötti együttműködés legvitatottabb pontja az érintettség fogalma. Amikor februárban a mexikói hadsereg megölte a Jalisco Új Nemzedék Kartell vezérét, El Menchót, a kormány elismerte a CIA információs segítségét, de tagadta a közvetlen részvételt. Források szerint azonban a CIA Ground Branch tisztjei a helyszín közelében tartózkodtak, valós idejű technikai támogatást és felszerelést nyújtva a rohamcsapatoknak.

A bizalmatlanságot fokozza a mexikói szervek mély érintettsége. Az amerikai igazságügyi minisztérium nemrég vádat emelt Sinaloa állam hivatalban lévő kormányzója ellen a kartellel való összejátszás miatt. A CIA-ban még mindig élénken él egy 2012-es eset emléke, amikor mexikói szövetségi rendőrök csapdába csaltak és megtámadtak egy CIA-ügynököket szállító páncélozott járművet.

„A Ground Branch nagyon jó abban, hogy ne ölessék meg magukat azok által, akikkel együtt dolgoznak” – mondta egy korábbi tiszt. „De Mexikó az a hely, ahol ettől valóban tartunk. A rendőrség és a katonaság át van itatva a kartellek embereivel, és ez alapvetően határozza meg, hogyan tekintünk ma a mexikói helyzetre.”