Ukrán pénzszállítmány: Saját törvényét szegte meg a kormány?

Bár a márciusban lefoglalt ukrán pénzszállítmányt szerdán visszakapta Ukrajna, a folyamat komoly jogi kérdéseket vet fel. A hatályos magyar törvények értelmében ugyanis legkorábban csak május 8-án, pénteken nyílhatott volna meg a lehetőség a vagyon visszaszolgáltatására.

Szakértők szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kapkodása mögött felsőbb szintű politikai alku állhat.

Idő előtti szabadulás: 40 millió dollár és 9 kiló arany Záhonynál

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán jelentette be, hogy a magyar hatóságok teljes egészében visszaszolgáltatták azt a hatalmas vagyont – 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat –, amelyet még március 5-én foglaltak le a határon.

Az átadás-átvételnél Záhonyban jelen volt Sándor Fegyir ukrán nagykövet és az Oscsadbank elnöke is. Bár a hír diplomáciai szempontból pozitív fordulat, jogilag több mint aggályos az időzítés.

Amikor a politika felülírja a jogot: A 60 napos rejtély

Horváth Lóránt ügyvéd, aki Ukrajnát és az érintett bankot képviseli, rávilágított a helyzet abszurditására: a lefoglalást elrendelő 2026. évi II. törvény kifejezetten rögzítette, hogy a vagyont legkorábban a március 9-i rendelet hatálybalépését követő 60. napon adhatják vissza. Ez a határidő pedig május 8-án, azaz pénteken járna le.

A NAV jegyzőkönyve sajátos indoklással próbálta áthidalni ezt az ellentmondást, arra hivatkozva, hogy a titkos információgyűjtés lezárása miatt a jogalap megszűnt.

„Bármilyen abszurdnak tűnik is, a 60 napos korlátozás máig hatályos, így a vagyon szerdai visszaszolgáltatása szigorú értelemben törvénysértő volt” – hangsúlyozta az ügyvéd. Véleménye szerint egyértelmű, hogy szakmai helyett politikai döntés született a színfalak mögött, amellyel a kormány siettetni akarta az ügy lezárását, figyelmen kívül hagyva a saját maga által alkotott rigorózus szabályokat.

Mi állhat a háttérben?

Az ukrán álláspont szerint a lefoglalás eleve jogellenes volt és két hónapig indokolatlanul tartották vissza a banki eszközöket. A magyar kormány hirtelen engedékenysége mögött vélhetően nemzetközi nyomás vagy egy szélesebb körű diplomáciai megegyezés állhat. Az eset azonban precedensértékű és rávilágít arra, hogy sürgető politikai érdekek mentén még a frissen elfogadott, elvileg szigorú jogszabályok is rugalmasan kezelhetők.