Wass Albert-botrány az érettségin: A Mazsihisz a szerző száműzését követeli

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) éles tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a 2026. májusi magyar nyelv és irodalom érettségi feladatsorában helyet kapott Wass Albert.

A szervezet közleménye szerint a szerző politikai múltja és közismert antiszemita nézetei összeegyeztethetetlenek az érettségi vizsga rangjával és szellemiségével. Úgy vélik, egy olyan szerző beemelése a feladatsorba, aki méltatlan a megtiszteltetésre, súlyos hiba az oktatási szakemberek részéről.

Súlyos vádak a szerző múltjával kapcsolatban

A Mazsihisz részletesen kifejtette érveit, amelyek szerint Wass Albert egész életében büszkén hangoztatta kirekesztő meggyőződéseit, és műveiben sértő módon ábrázolta a zsidóságot. Külön kiemelték, hogy a szerző az 1980-as években munkatársa volt az Új Hídfő című lapnak, amely szoros kapcsolatban állt a korábbi nyilaskeresztes kormány sajtóvezetésével. A zsidó szervezet szerint elfogadhatatlan, hogy a magyar érettségit összeállító testület vagy nem volt tisztában ezekkel a tényekkel, vagy tudatosan döntött a vitatott író szerepeltetése mellett.

Követelések az oktatási kormányzat felé

A szervezet nem állt meg a tiltakozásnál, hanem határozott javaslatokat fogalmazott meg a 2026-os választások után felálló új oktatási vezetés számára. Javasolják a Nemzeti Alaptanterv alapos felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy Wass Albert művei kikerüljenek az irodalmi tananyagból. Bízuk benne, hogy a jövő kultúrpolitikája már nem várja el a magyar fiataloktól, hogy egy általuk nyilasnak bélyegzett szerző életművéből készüljenek fel életük egyik legfontosabb megmérettetésére.

Megosztott vélemények és a vita politikai éle

A hír komoly visszhangot váltott ki a közéletben, rávilágítva a 2026-os magyar társadalom mély törésvonalaira. Míg a Mazsihisz a demokratikus értékek védelmében szólalt fel, a bírálók a nemzeti önrendelkezés elleni támadásként értékelték a fellépést. A vita jól tükrözi, hogy Wass Albert megítélése továbbra is az egyik legfeszültebb kérdés: egyesek számára az erdélyi magyar sors hiteles krónikása, mások számára viszont a kirekesztő eszmék képviselője, akinek nincs helye a kötelező nemzeti tananyagban.