Leszámolás a jegybankban? Hivatali visszaélés miatt nyomoznak az MNB korábbi vezetése ellen
Újabb fejezetéhez érkezett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) belső megtisztulási folyamata. A 2025 tavaszán hivatalba lépett új vezetés hivatali visszaélés gyanújával fordult a hatóságokhoz, miután fény derült a korábbi menedzsment és az Erste Bank közötti állítólagos tisztázatlan kapcsolatokra és politikai nyomásgyakorlásra.
Simor András kitálalt: Politikai nyomás az Erste felett?
Az ügy kirobbanó pontja Simor András korábbi jegybankelnök nyilatkozata volt. Simor azt állította, hogy nem szakmai okokból, hanem a jegybank akkori vezetésének közvetlen és rendszerszintű nyomása miatt kényszerült távozni az Erste Groupban betöltött tisztségéből. Ez a vallomás indította el azt a belső vizsgálatot az MNB-nél, amely mostanra hatósági szakaszba lépett.
A gyanú szerint a jegybank korábbi vezetése túllépte hatáskörét, és a felügyeleti jogkörét eszközként használva próbált meg személyi döntéseket kikényszeríteni egy magánbanki szereplőnél, ami súlyosan sérti a piaci verseny szabályait és a jegybanki függetlenség elvét.
Átvilágítás és racionalizálás 2025 óta
A jegybank hétfői közleménye hangsúlyozza, hogy a 2025. március 4-én történt elnökváltás óta az intézmény működése visszatért a törvényes keretek közé. Az új vezetés – amely az akkori politikai változásokkal összhangban vette át az irányítást – az elmúlt egy évben minden területre kiterjedő vizsgálatot indított a múltbeli pénzügyi és hivatali döntések feltárására.
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) már megkapta az összes releváns dokumentumot, így a nyomozás most már nem csupán jegybanki belügy, hanem büntetőjogi eljárás.
Választási utózöngék és politikai botrányok
A jegybanki feljelentés nem elszigetelt eset. A 2026-os magyar politikai palettán sorra dőlnek ki a csontvázak a szekrényből: a jegybanki ügy mellett folyamatosak a letartóztatások és a korrupciós vádak a korábbi kormányzati elithez köthető körökben. Ezzel párhuzamosan a Tisza Párt és Magyar Péter egyre hangosabban követeli a teljes körű elszámoltatást, aminek a mostani MNB-feljelentés egy fontos mérföldköve lehet.
Az ügy kimenetele nemcsak a korábbi jegybanki vezetők sorsát pecsételheti meg, hanem alapjaiban rajzolhatja újra a magyar bankszektor és a politikai hatalom viszonyát, véget vetve a „kézi vezérlésű” pénzügyi felügyelet korszakának.
