Elkaszálta az EU bírósága a gyermekvédelmi törvényt

Súlyos vereséget szenvedett Luxemburgban az Orbán Viktor vezette magyar kormány gyermekvédelminek – a “homofóbnak” nevezett törvénye: az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a 2021-ben elfogadott, majd több ponton módosított szabályozás sérti az uniós jogot – derül ki a Portfólió híréből.

Az ítélet szerint a jogszabály a kiskorúak védelmére hivatkozva valójában „indokolatlanul korlátozza az LMBTI-emberek hétköznapi életének megjelenítését”, és összeegyeztethetetlen az Európai Unió alapvető jogaival és értékeivel.

A bíróság ezzel lényegében visszaigazolta a főtanácsnok tavaly nyári, rendkívül éles hangú indítványát, amely a Bizottság keresetének minden jogalapját megalapozottnak tartotta.

A per előzménye, hogy az Európai Bizottság már 2022 júliusában az uniós bíróság elé vitte a magyar szabályozást. A Bizottság álláspontja szerint a törvény diszkriminál a szexuális irányultság és a nemi identitás alapján, sérti a belső piaci szabályokat, valamint az alapvető jogokat, különösen az „LGBTIQ-emberek” jogait. A mostani ítélet ennek a hosszú jogvitának tett pontot a végére, mégpedig úgy, hogy a bíróság a most már leköszönő magyar kormány legfontosabb védekezését sem fogadta el: azt, hogy a korlátozások pusztán gyermekvédelmi célt szolgálnak.

Az ítélet után a magyar kormánynak mindent meg kell tennie, hogy a jogszabály megfeleljen az uniós jognak.

Az ügy érdekessége, hogy nemcsak az Európai Bizottság perelte a magyar kormányt, hanem a 26 másik tagállamból 16, valamint az Európai Parlament is.

Capeta főtanácsnok tavalyi indítványa azt mondta ki, hogy a magyar szabályozás nem a pornográf tartalmaktól védi a kiskorúakat – ezt a magyar jog korábban is tiltotta –, hanem ennél sokkal tovább megy, amikor gyakorlatilag tiltottá vagy súlyosan korlátozottá teszi az olyan tartalmakat, amelyek a „születési nemtől eltérő önazonosságot”, a „nem megváltoztatását” vagy a homoszexualitást népszerűsítik vagy megjelenítik.

A főtanácsnok szerint Magyarország semmilyen bizonyítékot nem adott arra, hogy az „LMBTI-emberek” hétköznapi életének bemutatása önmagában ártana a kiskorúak egészséges fejlődésének. Épp ellenkezőleg: az indítvány szerint

a szabályozás azon az „előítéletes értékítéleten” alapul, hogy a homoszexuális és „nem ciszgender emberek” élete nem azonos értékű a heteroszexuális és ciszgender emberek életével.

A főtanácsnok ebből azt a következtetést vonta le, hogy a magyar törvény több alapjogot is sért: a nemen és szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés tilalmát, az emberi méltósághoz való jogot, a magán- és családi élet tiszteletben tartását, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát. Indítványában külön kiemelte azt is, hogy az uniós jogrendben lehet vita arról, miként kell a közös értékeket konkrét szabályokká lefordítani, de „az LMBTI-emberek egyenlő méltósága és egyenlő tisztelete nem lehet vita tárgya”. Az általa meghúzott „vörös vonal” ott van, ahol egy társadalmi csoporttal szemben intézményesített tiszteletlenség és marginalizálás jelenik meg.

A bíróság pedig most elfogadta a főtanácsnok érvelését.

A mostani luxembourgi döntés politikai és pénzügyi értelemben is fontos, mert a gyermekvédelmi törvény nemcsak kötelezettségszegési eljárást hozott Magyarország nyakába, hanem közvetlenül hozzájárult ahhoz is, hogy az Európai Bizottság befagyasztva tartson bizonyos uniós forrásokat. Itt azonban fontos a pontosítás: a Bizottság hivatalos álláspontja szerint a gyermekvédelmi törvény miatt nem egy külön, önálló pénzügyi szankció született, hanem a 2021–2027-es uniós programoknál alkalmazott úgynevezett horizontális feljogosító feltétel – az Alapjogi Charta betartásának feltétele – maradt részben teljesítetlen.

Az uniós végrehajtó testület 2022 decemberében, amikor jóváhagyta a magyar kohéziós, tengerügyi-halászati és belügyi programokat, azt állapította meg, hogy Magyarország nem felel meg ennek a chartás feltételnek, részben a gyermekvédelmi törvény, részben az akadémiai szabadságot érintő kockázatok, részben pedig a menedékjoggal kapcsolatos aggályok miatt. Emiatt 600 millió uniós támogatást tartanak befagyasztva Magyarország kohéziós keretéből. Az ítélet mentén a jogszabály kötelező módosítása most felszabadíthatja ezt a tételt, írja a lap.