Magyar Péter átalakítaná az Alkotmánybíróságot, új bírákat nevezne ki

A Tisza Párt választási programja szerint biztosítani akarja az Alkotmánybíróság függetlenségét, hatékonyabbá tenni a működését. Magyar Péter megnyilatkozásai alapján ez a programpont szervezeti és személyi változásokat is takarhat.

Magyar Péter már április 12-i győzelmi beszédében közölte: azoknak, akik a rendszer részei, tartóoszlopai, bábjai voltak, távozniuk kell a közéletből. Mások mellett távozásra szólította fel az Alkotmánybíróság elnökét, megjegyezve, hogy ne várja meg, amíg elküldik őt.

A Tisza Párt elnöke egy lapinterjúban pedig a többi alkotmánybírónak is címezve kijelentette: „Meg lehet kérni az embereket, hogy fáradjanak ki az ÁSZ-ból, innen-onnan, az Alkotmánybíróságról.”

A párt választási programja ennél diplomatikusabban fogalmaz: biztosítjuk az Alkotmánybíróság és a bíróságok és a Legfőbb Ügyészség függetlenségét, hatékonyabbá tesszük a működésüket.

Az Alkotmánybíróság elnökét az alkotmánybírák közül a parlament választja meg kétharmados többséggel. Az elnök megbízatása az alkotmánybírói mandátumának végéig szól. Miután Polt Pétert 2025 nyarán választották a testület elnökévé, megbízatása még több mint 11 évig tart.

Jelenleg mind a 15 alkotmánybírói mandátum betöltött, legközelebb, 2026. november 15-én Czine Ágnes megbízatása jár le. 2028 decemberében további négy bíró távozik: Hörcherné Marosi Ildikó, Horváth Attila, Schanda Balázs és Szabó Marcel.

Sem az Alkotmánybíróság elnöke, sem annak tagjai nem egykönnyen elmozdíthatók. Egyáltalán nem véletlenül, hiszen hivatásuknál fogva olyan politikai szempontból is kényes döntésekben vesznek részt, amelyek lépten-nyomon kiváltják a törvényhozás vagy éppen a végrehajtó hatalom rosszallását. Ezért is védik státuszukat szigorú szabályok.

Az alkotmánybírói mandátum többek között megszűnik összeférhetetlenség miatt, felmentéssel, ha az érintett fel nem róható okból nem képes eleget tenni feladatainak. Kizárással akkor, ha felróható okból egy évig nem vesz részt a bíróság munkájában, vagy a tisztségére méltatlanná vált. Ki kell zárni akkor is, ha jogerős határozatban megállapított, közvádra üldözendő szándékos bűncselekményt követ el, illetve a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl.

Ami az Alkotmánybíróság jövőjét illeti, három forgatókönyv jöhetett számításba:

• beolvasztás a Kúriába,
• szelektálás a bírák között,
• létszámemelés.

A Magyar Nemzet értesülése szerint olyan verzió is szóba került az alkotmánybírák jövőjével kapcsolatban, ami nem a testület egészét, hanem csak egy részét érintené. Magyar Péter ugyanis állítólag megtartaná azokat az alkotmánybírákat, akik “nem vettek részt az Alaptörvény hatályba lépése után született, jogállamot lebontó határozatok meghozatalában”. Az azonban nem világos, hogy pontosan mely döntések, illetve mely alkotmánybírók kerülhetnének így szóba.

Egy ilyen alkotmánybírói casting önmagában is súlyosan diszkriminatív lenne.

Az alkotmánybírákat eredetileg kilenc évre választották, és egyszer újra lehetett őket választani. A grémium több mint három és fél évtizedes történetében ez csak három alkotmánybíróval fordult elő: Bihari Mihállyal, Holló Andrással és Kiss Lászlóval.

Aztán 2012. január 1-jétől az alkotmánybírósági törvény alapjaiban változtatta meg a választás rendjét. A mandátum időtartamát kilencről tizenkét évre növelték, de egyúttal megszüntették az újraválasztás lehetőségét. Ugyanakkor a korábbi szabályozáshoz képest a tagság nem szűnik meg automatikusan a 70. életév betöltésével, mert ez a korhatári plafon már csak a megválasztás időpontjában irányadó. Elméletileg ma akár egy 82 éves személy is aktív alkotmánybíró lehet.

És most jön a lényeg: a testület létszámát 11-ről 15 főre növelték, hogy csökkentsék a baloldali, liberális szellemiségű bírók arányát.

Ráadásul a létszámemeléssel meg sem várták az új törvény hatályba lépését, hanem az akkori alkotmány módosításával előrehozták a bővítést. Így már 2011 nyarán meg tudták választani a grémium öt, a kormányoldal által támogatott új tagját.

Információk szerint a bővítés lehetőségét a Tisza Párt szakértői is komolyan mérlegelik.

Bármennyire meglepőnek hat, de tizenöt új alkotmánybíró csatasorba állítása sokkal kevesebbe kerül, főleg rövid távon, mint tizenöt alkotmánybíró eltávolítása. Számítások szerint a bírák kártérítési összege ugyanis több milliárd forintra rúgna; csak a legutóbb megválasztott, tavaly szeptembertől bíráskodó Kozma Ákost mintegy 450 millió forint kártérítés illetné meg.