CPAC Hungary 2026: Orbán beszédétől Milei üzenetéig, avagy ilyen volt a budapesti jobboldali erődemonstráció

Ötödik alkalommal rendezték meg Budapesten a CPAC Hungaryt, amely az elmúlt években egyértelműen túlnőtt azon, hogy egyszerű politikai konferenciaként lehessen beszélni róla.

Az eredetileg az amerikai konzervatív világ belső fórumaként ismert CPAC mára nemzetközi hálózattá vált, a budapesti esemény pedig ennek az egyik legfontosabb európai találkozópontja lett. Az idei rendezvény a „Fel, győzelemre!” szlogen köré épült, és már a nyitás pillanataiban érződött, hogy a szervezők nem pusztán eszmecserére, hanem politikai erődemonstrációra készültek.

A nap ünnepélyes keretek között indult. A rendezvény házigazdái, Bohár Dániel és Déri Stefi köszöntötték a résztvevőket, a Himnuszt Vadkerti Imre adta elő, az amerikai himnuszt Miklósa Erika énekelte el, majd Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök kért áldást az eseményre. Beszédében a személyi méltóságot, a férfi és nő életszövetségét, a családot, a nemzetet, a tisztességes munkát, a szolidaritást, a békét és a szabadságot nevezte meg olyan állandó értékekként, amelyekhez a bizonytalan korszakokban is ragaszkodni kell.

A hivatalos program előtt Orbán Viktor a Karmelitában fogadta Irakli Kobakhidze georgiai miniszterelnököt, aki szintén a konferencia meghívott előadója volt. A georgiai kormányfő jelenléte már előre jelezte, hogy a budapesti CPAC ezúttal sem csupán európai uniós vitákról szól majd, hanem egy tágabb, szuverenista-politikai szövetségi térkép rajzolódik ki a színpadon.

A rendezvény egyik első nagy pillanata Donald Trump videóüzenete volt. Az amerikai elnök teljes és feltétel nélküli támogatásáról biztosította Orbán Viktort a közelgő választások előtt, erős vezetőnek nevezte a magyar miniszterelnököt, és külön kiemelte a határvédelemben elért eredményeket. Trump arról beszélt, hogy Orbán folyamatosan nyer, és szerinte éppen ez a közös bennük. Üzenetével világossá tette, hogy a magyar választást nem pusztán belpolitikai ügynek tekinti, hanem a nemzetközi jobboldal egyik fontos frontvonalának.

Nem sokkal később maga Orbán Viktor lépett színpadra, és beszédében a megszokott szuverenista keretbe helyezte a közelgő választást. A miniszterelnök arról beszélt, hogy a magyarok döntenek Magyarország jövőjéről, nem Brüsszel, és egyértelművé tette, hogy a választási küzdelmet nem kizárólag hazai politikai versenyként értelmezi, hanem az európai hatalmi logikákkal szembeni ellenállás részeként. A tét szerinte nem kisebb, mint hogy a nemzetek Európája győzedelmeskedik-e a háborúpárti, központosító, birodalmi gondolkodás fölött.

A nyitóblokk után Szánthó Miklós, a CPAC Hungary fő szervezője és az Alapjogokért Központ főigazgatója, valamint Matt Schlapp, a CPAC Foundation elnöke együtt léptek színpadra. Szánthó szerint ma valódi bátorság kell ahhoz, hogy valaki nemet mondjon a háborúra, és úgy fogalmazott, hogy a magyar jobboldal és a CPAC Hungary a béke oldalán áll. Beszédében Ukrajnára is kitért, hangsúlyozva, hogy Magyarország nem akar rosszat Ukrajnának, de cserébe azt várja, hogy Ukrajna se akarjon rosszat Magyarországnak. Matt Schlapp arról beszélt, hogy a jobboldali koalíció törékeny, ezért a vitákat nem széttartásra, hanem egyeztetésre kell használni, és szerinte éppen ilyen tér a CPAC.

A nemzetközi felszólalók sorát Irakli Kobakhidze nyitotta meg. A georgiai miniszterelnök beszédében a keresztény hagyományok és a nemzeti identitás megőrzését nevezte az országok fennmaradásának kulcsának, és bár hangsúlyozta Georgia európai integrációs törekvéseit, azt csak szuverenitási keretek között tartotta elfogadhatónak. Bírálta Brüsszelt, mondván, az unió nem fogadja el a valóban szuverén országokat, és külön méltatta Orbán Viktor szerepét, amelyet nemcsak Magyarország, hanem egész Európa szempontjából meghatározónak nevezett.

A cseh Andrej Babiš végül személyesen nem tudott jelen lenni, mivel útját megszakította egy csehországi incidens, amelyben egy izraeli tulajdonú fegyvergyár kigyulladt. Videóüzenetében azonban elmondta: a mostani időkben különösen nagy szükség van olyan politikai közösségekre, amelyek nem félnek nyíltan beszélni. A stabilitást nevezte a legfontosabb értéknek, és úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor kormánya a nyomás helyett a családok támogatását választotta.

A nap folyamán több olyan megszólalás is elhangzott, amelyek lényegében ugyanazt az ideológiai vázat rajzolták fel különböző hangsúlyokkal. Dave Rubin például arról beszélt, hogy Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb helye, és szerinte sok magyar talán fel sem fogja, milyen jó az országban élni. Úgy látta, a szólásszabadság Európa-szerte veszélybe került, miközben Magyarország ezen a területen is kivételesen teljesít. Kovács Zoltánnal közös beszélgetésében a techóriások szerepéről, a médiatúlsúlyról és a politikai kommunikáció új frontvonalairól is szó esett.

A CPAC egyik visszatérő motívuma a migráció, a kulturális identitás és az európai intézmények bírálata volt. Geert Wilders, a holland PVV elnöke arról beszélt, hogy civilizációjuk fenyegetés alatt áll, és három fő veszélyforrást nevezett meg: a tömeges bevándorlást és az iszlamizációt, a woke-ideológiát, valamint az európai föderalizmust. Herbert Kickl, az osztrák FPÖ vezetője úgy fogalmazott, hogy a patrióta pártok a változás szeléből változásviharrá alakulnak, és egyre többen állnak mögéjük, mert kimondják azt, amit mások nem mernek. Tom Van Grieken, a Vlaams Belang elnöke szerint egész Európa a magyar választást figyeli, mert a kérdés az, hogy a magyar emberek vagy a brüsszeli bürokraták döntenek-e az ország jövőjéről.

A portugál André Ventura arról beszélt, hogy Brüsszel már nem a szabadság, hanem a központosító nyomás szimbóluma, és szerinte egész Európában egy átalakulás zajlik, amelynek végén a patrióta erők kerülhetnek fölénybe. A spanyol VOX vezetője, Santiago Abascal szerint Magyarország a szabadság, a szuverenitás és a biztonság hazája, Orbán Viktor pedig a világ egyik legfontosabb vezetője. Abascal külön hangsúlyozta, hogy a magyar modell azért van támadás alatt, mert bizonyítja: lehetséges másfajta Európa is, nem csak a brüsszeli központosításra épülő változat.

Az egyik legnagyobb figyelmet Alice Weidel felszólalása kapta. Az AfD társelnöke azt mondta, Európa útelágazáshoz érkezett, a háború és az erőszak fenyegeti a szabadságot, és a kontinens egyedülálló történelmi-kulturális öröksége támadás alatt áll. Beszédét erősen civilizációs keretbe helyezte, amikor a görög filozófiát, Rómát és a keresztény hagyományt nevezte meg Európa három pilléreként. Weidel szerint a szabadságot ma már nem kívülről, hanem belülről fenyegeti veszély, mégpedig a globalista elit részéről, amely Brüsszelben és az európai fővárosokban a jó szándék álarca mögött bontja le a nyugati világ alapjait. Az illegális bevándorlást, a bűnözés növekedését, a terrorizmust és a klímapolitikát egyetlen nagy politikai támadás részeként értelmezte. Történelmi párhuzamként felidézte az 1953-as keletnémet felkelést és az 1956-os magyar forradalmat is, hangsúlyozva, hogy a szabadság sosem adott, hanem mindig kivívott állapot. Kijelentette, hogy Orbán Viktor a szabadság megingathatatlan bajnoka, és sok sikert kívánt neki a választásokhoz.

A közép-európai hangot Mateusz Morawiecki erősítette fel, aki szerint Európa gyorsabban omlik össze, mint azt akár egy éve gondolni lehetett volna. A volt lengyel miniszterelnök papírtigrisnek nevezte a kontinenst, bírálta a Green Dealt, a demográfiai helyzetet, a gyenge védelmi képességeket és a még mindig napirenden lévő migrációs paktumot. Emlékeztetett arra is, hogy korábban Orbán Viktorral és Andrej Babišsal együtt hat évre sikerült megállítaniuk a migrációs paktumot. Beszéde valamivel keményebb volt az orosz fenyegetés ügyében, mint a magyar megszólalók többségéé, de az alapképlet nála is ugyanaz maradt: szuverén államok Európájára van szükség, és le kell számolni a központosított bürokratikus gépezettel.

Az Egyesült Államokból érkező vendégek hasonló hangütést választottak. Andy Harris szerint totalitárius tendenciák jelentek meg az Európai Unióban, amit szerinte a digitális szabályozások és a konzervatív vélemények korlátozása is jelez.

Russ Fulcher arról beszélt, hogy Magyarország a globalizmus ellen emelte fel a lándzsát, és példát mutat a patriótapolitika alapelveiből.

Dinesh D’Souza még tovább ment, amikor azt állította, hogy a nyugati civilizáció legveszélyesebb ellenségei magán a Nyugaton belül találhatók, és a progresszív baloldal, valamint a radikális iszlám rövid távon közös ellenségkép mentén kapcsolódik egymáshoz. Orbán Balázzsal folytatott beszélgetésében megjelent az a gondolat is, hogy a globális jobboldal még csak most szerveződik, de már láthatók a körvonalai.

Orbán Balázs a saját megszólalásában arról beszélt, hogy a magyar politikusok elsődleges felelőssége a magyar emberek érdekeinek védelme. Elmondta, hogy az MCC-ben arra próbálja ösztönözni a fiatalokat: értsék meg a világot, járják be, de a hazai ügyekre összpontosítsanak. Szerinte ha a nemzeti és patrióta erők nem fognak össze, akkor a liberálisok minden nemzetet tönkretesznek. A beszélgetés egyik legerősebb mondata az volt, amikor úgy fogalmazott: megnyerik a választásokat, lebontják a brüsszeli bürokráciát, elfoglalják Brüsszelt és helyreállítják a nemzetek Európáját.

A CPAC-en a közel-keleti konfliktus is hangsúlyosan megjelent. Jair Netanjahu, az izraeli miniszterelnök fia arról beszélt, hogy Magyarország számára második otthonná vált, és kijelentette: Izraelnek nincs jobb barátja Európában Magyarországnál. Benjamin Netanjahu videóüzenetében megköszönte, hogy Magyarország Izrael mellett áll, és úgy fogalmazott, Orbán Viktor olyan, mint egy kőszikla a viharos időkben. Szerinte a magyar miniszterelnök a stabilitást, a biztonságot és a védelmet testesíti meg.

A konferencián akadtak jóval élesebb, radikálisabb megszólalások is. Eva Vlaardingerbroek holland kommentátor arról beszélt, hogy Európa történelmi értelemben fehér kontinens, az európaiak pedig őshonos népei ennek a földrésznek, és szerinte genocídium zajlik ellenük. Több migránsokhoz kötött erőszakos bűncselekményt említett, és úgy látta, a megoldás a tömeges migráció visszafordítása lenne. Eduardo Bolsonaro pedig arról beszélt, hogy szerinte apja ellen Brazíliában nem igazságszolgáltatás, hanem politikai bosszú zajlik, és arra figyelmeztetett, hasonló forgatókönyv akár Orbán Viktorral is megtörténhetne, ha leváltanák.

A nap során nemcsak nagyívű ideológiai beszédek, hanem kampányízű belpolitikai üzenetek is bőven elhangzottak. A CPACINFO keretében Szijjártó Péter és Gulyás Gergely válaszolt kérdésekre. Gulyás arról beszélt, hogy ha a kormánypártok nem hibázzák el az utolsó heteket, akkor megnyerik a választást. Szijjártó többek között arról beszélt, hogy Ukrajna uniós tagsága szerinte nem a békét, hanem a háborút hozná el Európának, és azt is kijelentette, hogy a választás másnapján Ukrajna újraindítja majd az olajszállítást, mert hamarabb fogy el a pénzük, mint Magyarország olaja.

Később a belpolitikai színpadiaság is helyet kapott: Kocsis Máté a Zebra-showban álhírekről, közvélemény-kutatásokról és Magyar Péterről beszélt, míg Pócs János egy cserélhető arcú Magyar Péter-bábuval jelent meg a színpadon, amelyet politikai performanszként használt. Ez a rész már inkább kampányrendezvényre emlékeztetett, mint nemzetközi konferenciára, és jól jelezte, hogy a CPAC Hungary az ideológiai hálózatépítés mellett egyben a választási mozgósítás terepe is.

A rendezvény körül kisebb incidensek is történtek. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt demonstrációt próbált tartani a helyszín közelében, de a rendőrség megállította az akciót. Közben az Alapjogokért Központ az esemény után kiadott közleményében arról írt, hogy a baloldali dezinformáció ellenére a CPAC Hungary megmutatta: a jobboldal nemcsak Magyarországon, hanem világszinten is a békepárti többség része. A szervezők szerint több mint 3000 résztvevő, 600 nemzetközi vendég és 40 előadó vett részt az eseményen.

A nap végén Nyerges Attila, az Ismerős Arcok frontembere zárta az eseményt a Nélküled előadásával, ami szimbolikusan is jól illett a rendezvény egészéhez. A CPAC Hungary 2026 ugyanis nem egyszerűen konferencia volt, hanem egy gondosan felépített politikai tér, ahol a nemzetközi jobboldal közös nyelvet beszélt. A felszólalók sokféle országból érkeztek, de ugyanazt az alapképletet ismételgették: szuverenitás szemben Brüsszellel, határvédelem szemben migrációval, identitás szemben globalizmussal, és békepártiság szemben a háborús logikával. Budapest egy napra ismét ennek a nemzetközi hálózatnak az egyik legfontosabb csomópontjává vált.

(fotók: index.hu)