Az AI előbb tudta? – Grok napra pontosan eltalálta az Irán elleni csapás dátumát

Három nappal azelőtt, hogy az Egyesült Államok és Izrael február 28-án összehangolt csapásokat indított Irán ellen, az xAI Grok chatbotja már ugyanezt a dátumot nevezte meg egy nyilvános kísérletben.

A „jóslat” a Jerusalem Post február 25-én közölt módszertani tesztjéből származott, amelyben négy mesterségesintelligencia-rendszernek tették fel ugyanazt a kérdést: mikorra várható amerikai támadás Irán ellen.

A cikk szerint a vizsgált modellek közül az Anthropic Claude-ja, a Google Geminije, az xAI Grokja és az OpenAI ChatGPT-je közül egyedül a Grok jelölte meg a később bekövetkezett napot.

Válaszában korlátozott amerikai csapást valószínűsített 2026. február 28-án, a genfi tárgyalások kimeneteléhez kötve. A lap beszámolója szerint, amikor később újra rákérdeztek a béta módban futó rendszerre, a Grok ugyan a bizonytalanságot elismerte, mégis megismételte ugyanezt a dátumot.

A többi modell eltérő időpontokat jelölt meg. A Claude kezdetben vonakodott konkrét napot mondani, majd március elejére tette a valószínű időzítést. A Gemini március első hetére adott időablakot. A ChatGPT egy korábbi dátumot jelölt meg, majd egy későbbi válaszában módosította azt.

A csapások megindulása után Elon Musk az X-en úgy reagált: szerinte a jövő megjósolása az intelligencia egyik legjobb mércéje. A posztot sokan a Grok találatának megerősítéseként értelmezték, miközben a kísérlet keretei és a véletlen szerepe továbbra is vitatott.

A február 28-i műveletekről szóló beszámolók szerint a légicsapások iráni idő szerint délelőtt kezdődtek, az izraeli műveletet az amerikai erők támogatták, és több iráni városból jelentettek robbanásokat. Nemzetközi hírügynökségek azt is közölték, hogy a támadásoknak a legfelső vezetésből is voltak áldozatai, Teherán pedig megtorló csapásokkal válaszolt térségbeli célpontok ellen.

A Jerusalem Post ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a gyakorlatot stressztesztnek szánták, nem előrejelző szolgáltatásnak. A cikk értelmezése szerint minél inkább sarokba szorították a modelleket, annál konkrétabb válaszokat adtak, miközben a valóságos információs helyzet ettől nem lett egyértelműbb. A lap azt is megjegyezte, hogy a Grok következtetése nyilvánosan elérhető jelekből építkezett, például diplomáciai egyeztetésekből, politikai határidőkből és a térségben tapasztalható katonai felkészülésből, miközben több akkori értékelés szerint az időzítés eleve bizonytalan maradt.

A történet gyors terjedését felerősítette, hogy a Grok szorosan integrált az X-be, így a támadások után rövid időn belül megjelentek és tömegesen keringeni kezdtek a képernyőképek.

Hogy ez valódi elemzési előnyt jelez-e, vagy csupán egy jól eltalált dátum egy olyan kérdésben, ahol sok kimenet közül valamelyik óhatatlanul „bejöhet”, arra a cikk sem ad végleges választ. Inkább azt: az internet dátumot kért a robotoktól, a robotok pedig dátumot adtak.