Feszült hangulat és politikai üzenetek Iványiék tárgyalásán, tüntetők lepték el a Markó utcát

Hétfő reggel kezdődött meg annak a büntetőügynek az előkészítő tárgyalása, amelyben Iványi Gábor, Donáth Anna, Szél Bernadett, Gurmai Zita, Herényi Károly, valamint az Oltalom Karitatív Egyesület két munkatársa érintett.

Az eljárás a 2022-ben történt Dankó utcai eseményekhez kapcsolódik, amikor az érintettek élőláncot alkotva próbálták megakadályozni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fellépését az Oltalom intézményeinél. A vád szerint csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak történt.

A tárgyalás napjára a Politikai Üldözöttekért Alapítvány hirdetett demonstrációt, amelyről a Index is tudósított. A Markó utcában uniós zászlók és lyukas magyar lobogók között kisebb színpadot állítottak fel, a háttérben az alapítvány molinóival.

A helyszínen megjelent Karácsony Gergely, Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom volt elnöke, valamint Bedő Dávid, Kunhalmi Ágnes és Kiss László is. Tanúként érkezett Szabó Tímea, míg Iványi Gábort érkezésekor taps és „nem hagyjuk” skandálás fogadta.

Fekete-Győr András beszédében abszurdnak nevezte a vádiratot, és azt mondta, szerinte a hatalom fél Iványi Gábor közösségétől. A felszólalásban Orbán Viktor neve is elhangzott, akivel szemben a demonstrálók szerint erkölcsi tükröt tartanak.

Iványi Gábor a tárgyalás előtt arról beszélt, hogy elképzelhetőnek tart egy felfüggesztett szabadságvesztést, de nem lepné meg egy súlyosabb ítélet sem. Ironikus megjegyzésekkel utalt arra, hogy akár „belső misszióban” folytathatná tevékenységét, és híveit arra kérte, ne hagyják szerinte igazságtalan folyamatok továbbélését. A beszédet a tömeg rigmusai követték.

A támogatók szerint világnézeti támadás zajlik

A demonstráción felszólalók és az Iványiék mellett kiállók az ügyet nem pusztán jogi eljárásként, hanem szélesebb politikai és világnézeti konfliktus részeként értelmezték. A közösségi oldalakon megjelent képek és kommentek között a „keresztényüldözés” kifejezés is felbukkant, utalva arra az értelmezésre, amely szerint egy egyházi hátterű karitatív közösség került célkeresztbe.

A tüntetés vizuális világa ezt a narratívát is erősítette: vallási utalások, európai zászlók és politikai üzenetek keveredtek a bíróság épülete előtt. A támogatók Iványi Gábort olyan szereplőként mutatták be, aki hajléktalanokat és rászorulókat segítő munkája miatt vált szerintük támadások célpontjává, és hangsúlyozták, hogy az eljárás mögött politikai szándékot sejtenek.

Ezzel párhuzamosan az ügyészség és a hatóságok álláspontja szerint az ügy kizárólag a Dankó utcai események jogi megítéléséről szól, nem pedig világnézeti kérdésekről.

A tárgyalóteremben a vádlottak padján Iványi mellett Donáth, Gurmai és Szél is helyet foglalt, védőik között ott volt Bárándy Péter. A hallgatóság soraiban megjelent Szabó Bálint, aki korábban több demonstráción is feltűnt hangszerével.

Az ügyész ismertette a vádiratot, hangsúlyozva, hogy hivatalos személyekkel szembeni erőszak nem lehet az érdekérvényesítés eszköze. A vádlottak nem ismerték el bűnösségüket, Iványi Gábor pedig azt állította, hogy nem kapott egyértelmű tájékoztatást az irodájába való feljutásról. Szavait taps fogadta.

A bíró már az ülés elején jelezte, hogy élő közvetítés nem engedélyezett, később azonban a Kontroll stábját, valamint Szabó Bálintot is kiküldték a teremből, miután a bíróság szerint zavarták az eljárást. Az ügyészség visszautasította a politikai indíttatású perről szóló állításokat, míg a védelem a Dankó utcai hatósági fellépés jogszerűségét vitatta.

A kitiltás a videón a 9. perc után látható/hallható.

Közben Karácsony Gergely közösségi oldalán azt írta, Iványi Gábor mellett kiállni azt jelenti, hogy az államnak szerinte ott kell jelen lennie, ahol a legnagyobb szükség van rá.

A per folytatását május elejére tűzték ki. A tárgyalás után a vádlottak az utcán mondtak köszönetet a demonstrálóknak, és többen utaltak arra, hogy szerintük a politikai megmérettetés nem a bíróságon, hanem a választásokon dől el.

Előzmények: tartozások és hatósági intézkedések a szegedi iskolánál

Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy a szegedi Wesley János intézményt fenntartó Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség jelentős közmű- és adóhátralékot halmozott fel. A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal közlése szerint a tartozások meghaladták a jogszabályban engedélyezett mértéket, ezért a Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Középiskolát törölték a köznevelési nyilvántartásból.

A hatóság indoklása szerint a több tízmillió forintra rúgó elmaradások veszélyeztették a zavartalan működést és a gyermekek jogainak érvényesülését. A fenntartó állítólag huzamosabb ideje nem fizette a dolgozók járulékait sem, valamint jelentős, lejárt közműszámlákat halmozott fel.

A döntés értelmében a diákokat más intézményekben helyezték el, a kormányhivatal pedig hangsúlyozta, hogy elsődleges céljuk a gyermekek biztonságának és a folyamatos nevelés feltételeinek biztosítása volt.

(képek: Index és Népszava)