Trump vészhelyzetet hirdetett ki az állítólagos kubai fenyegetés miatt

Donald Trump amerikai elnök nemzeti vészhelyzetet hirdetett és azzal fenyegetőzött, hogy magas vámokat vet ki minden olyan országra, amely olajat szállít Kubának, ezzel drámaian fokozva a Havannára nehezedő nyomást, miután az amerikai hadművelet Venezuelában már elvágta a szigetországot legfontosabb energiaforrásától.

Miután a hónap elején elrabolták Nicolas Maduro venezuelai elnököt és családját, az Egyesült Államok Kubára vetette a szemét, amely Trump szerint a következő „összeomláshoz kész” ország.

A csütörtökön aláírt végrehajtási rendeletben Trump Kubát „szokatlan és rendkívüli fenyegetésnek” minősítette az Egyesült Államok nemzetbiztonsága szempontjából.

„Az Egyesült Államok zéró toleranciát tanúsít a kommunista kubai rezsim pusztításai iránt” – áll a rendeletben. „Úgy találom, hogy a kubai kormány politikája, gyakorlata és intézkedései közvetlenül fenyegetik az Egyesült Államok biztonságát, nemzetbiztonságát és külpolitikáját.”

A rendelet létrehoz egy mechanizmust, amely szigorú kiegészítő vámokat vet ki minden olyan ország importjára, amely közvetlenül vagy közvetve olajat ad el vagy szállít Havannának. Széles körű felhatalmazást ad a külügy- és kereskedelmi minisztereknek, hogy azonosítsák a jogsértőket és javasolják a vámok mértékét az elnöknek.

Az intézkedés formalizálja és fokozza a hetek óta szigorodó de facto energia-blokádot. Az amerikai katonai művelet, amelynek során a hónap elején elfogták Madurót, elvágta Kuba elsődleges olajforrását.

A Havanna utolsó megmaradt beszállítójára, Mexikóra gyakorolt nyomás következtében a sziget súlyos hiányokkal küzd.

Trump kedden megjósolta, hogy a kubai kormány „hamarosan összeomlik”, és azzal dicsekedett, hogy a venezuelai olaj és bevételek elzárása Havannát a szakadék szélére sodorta.

A Kpler adatcég szerint Kubának már csak 15-20 napra elegendő olajtartaléka van. Az ország már most is napi áramszünetekkel küzd, és az elemzők gyors utánpótlás nélkül gazdasági összeomlást és humanitárius válságot jósolnak.

A Fehér Ház egy tájékoztatóban a vészhelyzet kihirdetését szükséges válasznak minősítette a rosszindulatú tevékenységekre, azzal vádolva Kubát, hogy „Oroszország legnagyobb tengerentúli jelzésfelderítő létesítményét” fogadja be, és „biztonságos környezetet” biztosít terrorista csoportok számára. Emellett Havannát azzal is vádolta, hogy „kommunista” befolyást terjeszt a nyugati féltekén.

Miguel Diaz-Canel kubai elnök továbbra is ellenáll, és a héten kijelentette, hogy „a nehéz idők és a Kubát fenyegető brutális fenyegetések nem fogják visszatartani”.

Kuba az 1960-as évek óta amerikai kereskedelmi embargó alatt áll, de 1962 óta nem szembesült tengeri blokáddal, amikor az akkori elnök, John F. Kennedy 13 napos „karanténba” helyezte az országot, hogy megakadályozza a szovjet rakéták átadását a kubai hadseregnek.