Franciaország betiltaná a közösségi médiát a 15 év alattiaknak, Ausztria is szigorít
Európa több országa egyszerre gyorsítja fel azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja a gyermekek közösségi médiához való hozzáférésének korlátozása. Franciaországban a Nemzetgyűlés már megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely megtiltaná a 15 év alatti fiatalok jelenlétét a közösségi platformokon, míg Ausztria bejelentette: a 14 év alattiak számára vezetne be hasonló tilalmat.
A Reuters beszámolója szerint a francia parlament alsóháza január végén 130 igen és 21 nem szavazattal hagyta jóvá az előterjesztést. A jogszabály nemcsak a közösségi oldalak használatát korlátozná, hanem a mobiltelefonokat is kitiltaná a középiskolákból.
A tervezet még a Szenátus elé kerül, majd végső szavazás következik. A hatóságok a végrehajtást a 2026 szeptemberében induló tanévtől tervezik.
Nem sokkal később Alexander Pröll osztrák államtitkár közölte, hogy Bécs az ausztrál példát tanulmányozva dolgozik egy olyan rendszeren, amely 2026 őszétől akadályozná meg a 14 év alatti gyerekek hozzáférését a közösségi oldalakhoz.
Macron „nagy lépésről” beszél
A francia kezdeményezés az egyik legszigorúbb európai próbálkozás a fiatalok online védelmére. Emmanuel Macron elnök nyilvánosan üdvözölte a parlament döntését, amelyet szerinte a gyermekek érdekében hoztak meg.
Videóüzenetében úgy fogalmazott: a gyerekek érzelmei nem válhatnak sem globális techcégek, sem algoritmusok eszközévé. A törvény beterjesztője, Laure Miller képviselő szerint a jogszabály világos társadalmi határvonalat húz. Mint mondta, a közösségi hálók nem veszélytelenek: ígéreteik ellenére inkább megosztottságot és információáradatot hoztak.
A francia tervek alapján a szolgáltatóknak 2026 végéig kellene megszüntetniük a korhatár alatti felhasználók meglévő fiókjait.
Ausztriában vitát váltott ki a terv
Ausztriában a kormány az Ö1-Morgenjournal műsorában jelezte: az ausztrál szabályozást veszik mintának a technikai megoldások kidolgozásakor. Ausztráliában 2025 végén lépett hatályba az a törvény, amely a platformokra telepíti a felelősséget, és súlyos, akár 49,5 millió ausztrál dolláros bírságot helyez kilátásba a szabályszegőknek.
Pröll szerint az ottani modell hasznos iránymutatást adhat, ám az elképzelés nem aratott osztatlan sikert a bécsi politikában. A koalíciós partner NEOS részéről Henrike Brandstötter bírálta a megközelítést, arra figyelmeztetve, hogy a túlzott adatgyűjtés visszaélésekhez vezethet.
Európai szinten is erősödik a szabályozási hullám
A francia és osztrák lépések egy szélesebb kontinens-szintű törekvésbe illeszkednek. Az uniós vezetők korábbi csúcstalálkozóikon támogatták a korhatárok szigorítását, az Európai Parlament pedig egységesen 16 éves minimumkor bevezetését vetette fel, bár a végrehajtás továbbra is a tagállamok döntése maradna.
Egy 2025-ös Eurobarométer-felmérés szerint az európai lakosság több mint kilencven százaléka úgy véli, a gyermekek online védelme sürgős feladat. Dánia, Norvégia, Németország és Spanyolország is hasonló irányú szabályozásokon dolgozik.
