Gázáról szóló alkotások kerültek az Oscar-jelöltek közé, izraeli miniszter élesen bírálja őket

A gázai háború emberi következményeit bemutató filmek kiemelt szerephez jutottak az idei Oscar-jelölések között. A 98. díjátadó jelöltjeit csütörtökön hozták nyilvánosságra, és több olyan alkotás is bekerült a mezőnybe, amely izraeli, palesztin és tunéziai nézőpontból dolgozza fel a konfliktus hatásait.

Az Oscar-gálát március közepén rendezik Los Angelesben, Conan O’Brien műsorvezetésével.

A jelölések különleges pillanatot jelentenek a térség filmművészete számára, hiszen ritkán fordult elő, hogy ennyire közvetlenül reflektáló munkák egyszerre kerüljenek reflektorfénybe a hollywoodi díjszezonban.

Tunéziai rendező történelmi sikere

A francia–tunéziai Kaouther Ben Hania által rendezett A Hind Rajab hangja című dokumentum-dráma a legjobb nemzetközi film kategóriában kapott jelölést. A film egy ötéves palesztin kislány történetét meséli el, aki 2024 elején vesztette életét Gázában, miközben családjával próbált elmenekülni a harcok elől. Az alkotás valós hangfelvételeket vegyít dramatizált jelenetekkel, bemutatva a segélyhívások és a sikertelen mentési kísérletek pillanatait.

A rendező szerint a jelölés elsősorban a gyermek emlékének szól. Ben Hania ezzel harmadszor jutott el az Oscar-listáig, és az első arab nő lett, akinek ez sikerült. A film korábban a Velencei Filmfesztivál egyik fődíját is elnyerte, ahol hosszan tartó álló taps fogadta.

Izraeli alkotások körül bontakozott ki vita

Két izraeli produkció is bekerült a jelöltek közé. Meyer Levinson-Blount rövidfilmje, A hentes foltja, a legjobb élőszereplős rövidfilm kategóriában indul. A történet egy arab-izraeli bolt alkalmazottját követi, akit azzal gyanúsítanak, hogy megrongált izraeli túszokat ábrázoló plakátokat, és aki mindent megtesz, hogy tisztázza magát.

Hilla Medalia „Nincs több gyerek: Voltak és elmentek” című dokumentum-rövidfilmje szintén jelölést kapott. Az alkotás Tel-Avivban tartott csendes megemlékezéseket mutat be, ahol békeaktivisták a Gázában meghalt gyerekek fényképeivel tiltakoztak.

A két jelölést Miki Zohar izraeli kulturális miniszter élesen kritizálta. Szerinte a filmek Izrael nemzetközi megítélésének ártanak, és felerősítik az ország elleni narratívákat. A politikus úgy vélte, a döntések igazolják a filmes támogatási rendszer átalakítására irányuló terveit, amelyek az állami finanszírozás csökkentését is magukban foglalják.

Emberi történetek a középpontban

A jelölt alkotások közös jellemzője, hogy a politikai viták helyett az egyéni sorsokra koncentrálnak. Levinson-Blount szerint filmje célja nem állásfoglalás volt, hanem annak megmutatása, hogyan hat a háború a hétköznapi emberek életére. Medalia dokumentumfilmje pedig azt vizsgálja, milyen erős érzelmi reakciót váltanak ki a nyilvánosan bemutatott gyermekportrék.

Az idei díjszezonban több, a térség konfliktusait feldolgozó film is felkerült a rangos listákra, és nemzetközi fesztiválokon is komoly figyelmet kapott, jelezve, hogy a gázai háború kulturális lenyomata egyre erősebben jelenik meg a globális filmvilágban.