Trump nyilvánosságra hozta Macron privát üzeneteit a Béketanács körüli vita után
Újabb diplomáciai vihart kavart, hogy Donald Trump hétfő este közzétette közösségi oldalán, a Truth Socialön Emmanuel Macron neki küldött magánüzeneteinek képernyőfotóit.
A nyilvánosságra hozott üzenetek érzékeny külpolitikai témákat érintenek, köztük Grönland jövőjét, Iránt és Szíriát, mindezt egy olyan pillanatban, amikor Trump nyílt konfliktusba került a francia elnökkel amiatt, hogy Párizs elutasította az amerikai elnök által kezdeményezett Béketanácshoz való csatlakozást.
A képernyőfotók tanúsága szerint Macron az e heti davosi Világgazdasági Fórum előtt kereste meg Trumpot, és nem titkolta értetlenségét az amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos tervei miatt. „Nem értem, mit csinálsz Grönland ügyében” – írta Macron az üzenetek szerint, amelyek most először kerültek a nyilvánosság elé.
A kiszivárgott levelezés hangneme ugyanakkor korántsem volt ellenséges. Macron „barátomként” szólította meg Trumpot, és több kérdésben közös nevezőt keresett. A francia elnök szerint Szíria ügyében azonos állásponton vannak, Irán kapcsán pedig komoly eredmények lehetőségét vetette fel. Egyúttal javasolta egy G7-találkozó megszervezését Párizsban, közvetlenül a davosi fórum után, és jelezte: szívesen látna a párhuzamos egyeztetéseken ukrán, dán, szír és orosz tisztségviselőket is. Meghívása vacsorára is kiterjedt, még Trump amerikai visszautazása előtt.
Trump döntése, hogy nyilvánosságra hozza ezt a privát levelezést, alig egy órával követte azt, hogy élesen bírálta Macront a Béketanács visszautasítása miatt.
Újságírói kérdésre az amerikai elnök úgy fogalmazott: szerinte a francia elnök politikailag kifelé tart, majd hozzátette, hogy amennyiben ellenséges hozzáállást tapasztal, akár rendkívül magas – kétszáz százalékos – vámokat is kivethet francia borokra és pezsgőkre, amivel szerinte „megváltozna a hozzáállás”.
A nyilvánosságra hozott képernyőfotók nem tartalmazták Trump válaszait Macron üzeneteire – ha egyáltalán született ilyen –, a Fehér Ház pedig nem kommentálta az ügyet.
Macron környezetéből eközben kiszivárgott: Franciaország nem kíván kedvezően reagálni a Béketanács meghívására. A francia álláspont szerint a testület tervezett hatásköre messze túlterjeszkedik a gázai újjáépítésen, és kérdéseket vet fel az ENSZ alapelveivel és intézményi szerepével kapcsolatban. A kiszivárgott charta-tervezet alapján az Egyesült Államok legalább egymilliárd dolláros hozzájárulást várna azoktól az országoktól, amelyek állandó tagságot szeretnének a tanácsban.
Trump eközben jelezte: meghívót küldött Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is a Béketanácsba, ami tovább növeli a kezdeményezés körüli nemzetközi vitákat.
A Macronnal folytatott nyilvános adok-kapok nem elszigetelt incidens. A háttérben egyre élesebb transzatlanti feszültségek húzódnak, különösen Trump Grönland megszerzésére vonatkozó kijelentései és az Európára kilátásba helyezett vámintézkedések miatt. Az amerikai elnök már bejelentette, hogy február elejétől tízszázalékos vámokat vet ki több európai ország termékeire, amelyeket nyár elejére tovább emelne, ha nem születik megállapodás.
Az európai vezetők csütörtökön rendkívüli csúcstalálkozón egyeztetnek Brüsszelben a válaszlépésekről, miközben Franciaország az EU úgynevezett kényszer-ellenes eszközének aktiválását szorgalmazza. Trump eközben Davosba készül, ahol több európai vezető – köztük a német és a norvég miniszterelnök – személyesen kívánja vele megvitatni a kialakult konfliktusokat.
A privát üzenetek nyilvánosságra hozása új szintre emelte a vitát: immár nemcsak politikai álláspontok, hanem bizalmas diplomáciai kommunikációk is a nyílt színtérre kerültek. Ez pedig tovább élezi a kérdést, hogy a Béketanács valóban béketeremtő eszköz lesz-e – vagy inkább új törésvonalakat nyit meg a nemzetközi politikában.
