Macron az UNESCO-ig vinné a francia bisztrók és kávéházak ügyét

A francia mindennapok egyik legfontosabb színtere, a bisztró és a kávéház újra reflektorfénybe került. Emmanuel Macron ugyanis nyíltan támogatja azt a kezdeményezést, amely szerint ezek az intézmények felkerülhetnének az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára.

Az államfő az Élysée-palotában tartott hagyományos vízkereszti galette-ceremónián beszélt arról, hogy Franciaország számára ez nem pusztán presztízskérdés, hanem kulturális önazonosság.

Macron szerint a bisztrók és kávéházak nem egyszerű vendéglátóhelyek, hanem a francia kézműves gasztronómia élő műhelyei.

Itt találkozik a friss bagett, a croissant, a hagyományos receptek és az a társasági tér, amely évszázadok óta összeköti az embereket. Az elnök gondolatmenete szervesen kapcsolódik ahhoz a 2022-es döntéshez, amikor az UNESCO már elismerte a bagett mögött álló kézműves tudást és kulturális gyakorlatot.

A mostani törekvés mögött nemcsak szimbolikus, hanem nagyon is gyakorlati aggodalmak húzódnak. A Francia Bisztrók és Kávéházak Szövetsége már 2024-ben elindította kampányát az örökségi státuszért, hangsúlyozva, hogy ezek a helyek generációkon átívelő történeteket, közösségeket és társadalmi szokásokat őriznek. A francia kormány 2024 októberében hivatalosan is a nemzeti szellemi örökség részévé nyilvánította a bisztrókhoz és kávéházakhoz kötődő társadalmi-kulturális gyakorlatokat, ami fontos lépcsőfok az UNESCO-felterjesztés felé.

A sürgetés oka érthető: míg a második világháború után még mintegy 450 ezer bisztró és kávéház működött Franciaországban, mára számuk 40 ezer alá csökkent. A vendéglátás átalakulása, a gazdasági nyomás és a változó életmód mind hozzájárultak ahhoz, hogy ezek az ikonikus helyek lassan eltűnjenek a városképből és a falvak központjából.

Macron ugyanakkor nemcsak kulturális, hanem munkajogi kérdésekben is a vendéglátó- és élelmiszeripar mellé állt. A közelmúltban kiállt amellett, hogy megfelelő kompenzáció és önkéntes munkavállalói beleegyezés mellett bizonyos élelmiszerlétesítmények – különösen a pékségek – május 1-jén is nyitva tarthassanak. A vita egy korábbi botrányból nőtt ki, amikor pékségtulajdonosokat büntettek meg a munkaszüneti napon történő foglalkoztatás miatt, noha az érintetteket később felmentették.

Az elnök érvelése szerint jogi egyértelműségre van szükség: sokan, akik elvi szinten védik május elseje szentségét, a gyakorlatban mégis elvárják, hogy kenyeret vásárolhassanak vagy étterembe mehessenek ezen a napon. A szenátus már elfogadott egy törvényt, amely lehetővé teszi a pékségek és virágüzletek számára a nyitvatartást önkéntes alapon, ám az intézkedés heves ellenállást váltott ki szakszervezeti és baloldali körökben.

Macron abban bízik, hogy a nemzetgyűlés 2026. május 1-je előtt véglegesíti a szabályozást. Így a francia bisztrók és kávéházak nemcsak kulturális értelemben kapnának védelmet és elismerést, hanem jogi és gazdasági szempontból is stabilabb alapokra kerülhetnének – megőrizve azt az életérzést, amelyet a világ oly sokan azonosítanak Franciaországgal.