„Levegőt!” – művészek, aktivisták és civilek közösen a tisztább közbeszédért a Hősök terén

„Levegőt!” – művészek, aktivisták és civilek közösen a tisztább közbeszédért a Hősök terén

Vasárnap este a Hősök terén demonstrációt rendeztek „Levegőt! – Kiállás a szabad közterekért és a tisztább közbeszédért” címmel, amelyet a Loupe Színházi Társulás hirdetett meg. A szervezők indoklása szerint a rendezvényre azért került sor, mert szerintük a közéleti viták színvonala jelentősen romlott, és a propaganda mérgező hatással van a társadalomra. Az eseményen több színész, influencer és közéleti szereplő szólalt fel, akiket sokan a balliberális oldal hangadóiként tartanak számon.

Több felszólaló ugyanakkor korábban maga is hírhedtté vált a közösségi médiában vagy nyilvános szereplései során használt durva szóhasználata és provokatív stílusa miatt.

Bár az esemény kiírásában a szervezők külön kérték, hogy a demonstráción ne jelenjenek meg pártlogók és pártzászlók, a valóságban mégis feltűnt a politika: a színpad közelében ott állt a Tisza Párthoz köthető Kontroll standja, ahol Magyar Péter választási kampányanyagait osztogatták, míg a tömeg szélén a Tisza adománygyűjtő robotkutyája járkált. A szimbolikus ellentmondás ellenére a rendezvény alapvetően kulturális és civil kiállás volt, amely a szabad közterekért és a tisztább közbeszédért emelte fel a szavát.

A néhány ezer fős közönség verssel, dallal és beszédekkel telt estét kapott. A központi üzenet világos volt: elég a gyűlöletből, a manipulációból és a mindent elborító propagandából.

Verssel és dallal indult az este

A program József Attila Levegőt! című versével nyílt meg, amely névadója is volt az eseménynek. Rögtön ezután Bródy János sorai csendültek fel:

„Kérlek, hidd el, jobb lenne úgy, hogy
Ha figyelnél egy kicsit rám,
És nem állnánk egymással szemben
A Mariana-árok két oldalán.”

A kezdés irodalmi és zenei ereje előrevetítette: a rendezvény nem csupán politikai tiltakozás, hanem művészi és morális állásfoglalás is.

Kérdések, amelyekre nincs válasz

Elsőként Rainer-Micsinyei Nóra színésznő provokatív kérdésekkel fordult a közönséghez:

„Támogatja-e ön, hogy az állami kórházakat ellepő zsírra szállt porra egy kormányinfón is ki lehessen mondani, hogy az bizony penész? Támogatja-e ön, hogy olyan köztársasági elnök, aki egyedül is meg tud írni egy Facebook-posztot? Támogatja-e, hogy Lázár János kezdjen valamit a magyar közlekedéssel, mielőtt megtörténik az első halálos baleset?”

A színésznő szóvá tette a kegyelmi botrány lezáratlanságát is: „Még mindig nem tudjuk, kinek a kérésére részesült kegyelemben egy pedofil bűnsegéd, és kik voltak azok a magas rangú fideszes politikusok, akiknek a Szőlő utcai intézet igazgatója gyerekeket szolgáltatott.”

Beszédét Farkas Izsák hegedűjátéka követte, miközben a szervezők felolvasták, milyen üzeneteket látnának szívesen az emberek a köztereken: iskolások plakátjait a boldogságról, érzékenyítő üzeneteket szociális kérdésekről, vagy egyszerű emberi gondolatokat a biztonságról és az együttélésről.

Mit mondunk a gyerekeknek?

A színpadról Tapasztó Orsi kutató, mentálhigiénés szakember fordult a szülők dilemmájához:

„Mit mondasz a gyereknek, ha az utcán a politikai plakátokról kérdez? Ha egy gyerek minden nap azt hallja, hogy bizonyos csoportok veszélyesek, akkor azt tanulja meg: nincs biztonságban. Vele van a baj. Ő az oka.”

Gyerekjog mint világnézet

A Hintalovon Alapítvány alternatív üzenetei következtek, amelyek emlékeztettek: a gyerekek biztonsága közös felelősség. „A biztonság gyerekjog. A gyerekek védelme közös felelősségünk. A bántalmazás megelőzhető.” A felszólalók ugyanakkor arról is beszéltek: a gyermekvédelemben ma valódi félelem uralkodik, mert elfogytak a szabad férőhelyek, a „kegyelmi ügy” kirobbanása óta pedig semmi sem oldódott meg, sőt sok minden rosszabb lett.

„Az idegméreg neve: propaganda”

Ekkor lépett színpadra Pottyondy Edina, aki a politikai manipuláció működését a Münchausen-szindrómához hasonlította.

„A szülő a saját gyerekét betegíti meg, hogy totális kontrollt tudjon gyakorolni. A magyar kormány pont így tesz az országgal. Az idegméreg neve: propaganda.”

Hosszan sorolta a karaktergyilkosságokat: Juhász Pétert családon belüli erőszakkal, Jámbor Andrást pedofíliával, Donáth Annát zaklatással, Osváth Zsoltot gyermekpornográfiával vádolták meg alaptalanul. Felidézte a vásárhelyi rendőrkapitány öngyilkosságát is, amely szerinte szintén a gyűlöletkampányok következménye.

„Fortélyos félelem igazgat, mindenhol öncenzúrázod magad. Ez a rendszer így tart kordában: aki bent marad, azt megvédik. Aki kilép, azt szétzúzzák.”

Azért hadd jegyezzük meg, hogy Pottyondy korábbi kijelentései aligha tekinthetők a közbeszéd színvonalának megőrzéséért folytatott tevékenységnek. Egy korábbi demonstráción kijelentette: „a magyar állam szörnyetegek búvóhelye”, de Orbán Viktort is nevezte „kifejezetten veszélyes szociopatának” és „hippi Hitlernek”.

Nála az emelkedett közbeszéd részét képezték az olyan frázisok, mint a „csicskafasiszták”, valamint hogy a magyar kormányfő „az unió szőrös és büdös segglyuka”, de Pottyondy régebben kifejezte, hogy a miniszterelnök „egy egész nemzetet terrorizál”, vagy hogy ő épp egy „názáreti Sztálin”.

Halász Judit és az Esti Kornél

Halász Judit videóüzenetben kapcsolódott be: szerinte újra szükség lenne egy, a kilencvenes évek „Tégy a gyűlölet ellen!” mozgalmához hasonló társadalmi kiállásra. „Akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek” – idézte Babits Mihályt.

A hangulatot két dal erejéig az Esti Kornél zenekar vette át.

„Egy normális világban most próbálnék”

A következő felszólaló Lovas Rozi színésznő volt:

„Egy normális világban a másnapi előadásomra kéne gyakorolnom. Mégis itt vagyok, mert félek. A politikai reklámok nemlétező figurái belemásznak az agyunkba, a lelkünkbe, az életünkbe.”

Hangsúlyozta, hogy a művészetnek mindig feladata kimondani a kényelmetlen igazságot.

„A hazug propaganda öl”

Ezután Molnár Áron (noÁr) következett, aki drámai hangon idézte fel, hogy a propagandisták még a halálát sem sajnálnák:

„Szarul vagyok, amikor azt hallom, hogy a rendszer szócsövei a halálomat kívánják. Szabó Zsolt vásárhelyi rendőrkapitány halála felkiáltójel: a hazug propaganda öl.”

Molnár szerint a jelenlegi hatalom nem tud kiszabadulni az uszítás spiráljából: „Ha marad ez a rendszer 2026-ban, marad a hergelés is. De én kész vagyok az utolsó pillanatig harcolni az igazságért. Szeretem a hazámat – és pont ezért kell leváltani ezt a rendszert.”

Bár az eseményt szigorúan pártpolitika-mentesnek hirdették, érdemes visszaemlékezni arra, hogy Molnár Áron „noÁr” és felesége is kapcsolatba hozható Magyar Péterrel. Sajtóhírek szerint Molnár Áron házastársa egyben tulajdonosa egy olyan cégnek, amely személyi szinten kötődik a Magyar Péter egyesületének székhelyet biztosító Benedict 2002 Befektetési és Szolgáltató Kft.-hez, amely vállalat egy 2014-ben publikált online cikk szerint egy offshore-ügyben érintett és Bajnai Gordon üzleti köréhez kapcsolható ciprusi cég egyik részvényese.

„Mint a béka a fazékban”

Horváth János Antal rendező hasonlattal érzékeltette a társadalmi állapotot:

„Azt mondják, a magyar társadalom olyan, mint a béka, amit lassan főznek. Csakhogy ez hazugság: a béka kiugrik a fazékból, hacsak nem teszik rá a fedőt. És mi nem hagyjuk.”

Szerinte mindenkinek eljön a pillanat, amikor felismeri, hogy a félelem börtön, és ki kell lépni belőle.

„Megint teljes nemzetnek kell lennünk”

Az estét Lengyel Tamás színész zárta:

„Van-e annál lejjebb, amikor egyik honfitársunk a másik halálát kívánja politikai okokból? Az uszító, gyűlölködő propagandát nem szabad hagyni tovább terjedni. Elég volt a hergelésből, elég volt a gyűlöletből.”

Beszédét békés, reménykeltő üzenettel fejezte be: „Meg kell látnunk egymásban az embert. Megint teljes nemzetnek kell lennünk. Békét, empátiát, új Magyarországot!”

A demonstráció közös fotóval, zenével és tapsviharral ért véget. A szervezők szerint a Hősök terén elhangzott szavak csak az első lépések voltak: a cél, hogy a közbeszéd megtisztuljon a gyűlölettől, és helyére az együttműködés, a tisztesség és az emberi méltóság lépjen.

Azért álljanak itt zárómondatként Mandula Viktor újságírónak az 50 ezres létszámúnak hazudott, a valóságban annál jóval kisebb, 6-7 ezer főt vonzó eseményről írott szavai:

„Nagy rajongója vagyok az abszurdnak, de tényleg Kafka vagy Örkény tollára illene az a tüntetés, ahol „Mocskos Fidesz”-t skandálva szólalnak fel a gyűlölet ellen, ahol Lakatos Márk és Varnus Xavér mentegetői aggódnak a gyerekekért és ahol Pottyondy Edina drogosozza le Curtist.”

polkorrekt