Történelmi mélyponton a hazai üzemanyag-tartalék: kritikus fordulat előtt az ellátás

Magyarország energiaellátása az elmúlt hetekben olyan kritikus szakaszba lépett, amelyre a modern mérések kezdete óta nem volt példa. A legfrissebb iparági adatok szerint a stratégiai biztonsági tartalékok – amelyeknek válsághelyzetben kellene garantálniuk az ország működését – szinte a szemünk láttára olvadtak el.

Egyetlen hónap leforgása alatt a benzinkészlet négyötöde, a gázolajtartalék pedig közel háromnegyede tűnt el a raktárakból, ami komoly kérdéseket vet fel az ország ellátásbiztonságának jövőjével kapcsolatban. Erről az ATV is cikkezett.

A drasztikus apadás hátterében globális és lokális okok szövevényes láncolata áll. Az iráni konfliktus kirobbanása alapjaiban rázta meg a nemzetközi olajpiacot, amire a kormány a teljes feldolgozott üzemanyag-tartalék felszabadításával reagált. Ezt a folyamatot a hazai árpolitika és a befagyasztott árak rendszere tovább gyorsította. Mivel a rögzített árak mellett a piaci alapú import gyakorlatilag leállt – hiszen egyetlen kereskedő sem hajlandó drágábban venni az üzemanyagot, mint amennyiért eladhatja –, a hazai fogyasztás fedezése szinte kizárólag a stratégiai készletekből történt.

A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy március végére a gázolajkészlet alig 144 ezer tonnára zsugorodott, a benzin helyzete pedig még ennél is sanyarúbb: a korábbi 270 ezer tonnás biztonsági pufferből mindössze 55 ezer tonna maradt.

Ez a volumen már olyan alacsony, hogy ha az apadás üteme nem mérséklődik azonnal, a tartályok alja gyakorlatilag elérhető közelségbe kerül.

A helyzet iróniája, hogy miközben a biztonsági háló foszladozik, a MOL legfrissebb döntése szerint csütörtöktől bruttó 8 forinttal olcsóbban adja a benzint, a gázolaj pedig 24 forinttal kerül kevesebbe a nagykereskedelmi piacon. Ám a lakosság számára fenntartott, 595 forintos benzin- és 615 forintos gázolajárú védett rendszer továbbra is mesterségesen magasan tartja a keresletet. Mivel az autósok többsége nem szembesül a valódi piaci árakkal – amelyek jelenleg 686 és 772 forint körül mozognak –, a fogyasztási szokások nem változtak, így az ország továbbra is több üzemanyagot éget el, mint amennyi a finomítókból és a lefojtott importból érkezik.

Az ellátási lánc egyik legfontosabb eleme, a Barátság kőolajvezeték körüli bizonytalanság tovább fokozza a feszültséget. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – aki korábban április közepére ígérte a vezeték újraindítását – a legfrissebb berlini tájékoztatóján már csak április végét jelölte meg a munkálatok várható befejezéseként. Az ukrán fél a vezeték javítását szorosan összeköti az Európai Unió által tervezett 90 milliárd eurós hitelcsomag ügyével, amelynek folyósítását Magyarország korábban vétóval akadályozta. Bár Magyar Péter, a választásokon győztes Tisza Párt elnöke jelezte, hogy az új kormány nem kívánja blokkolni a hitel felvételét, a helyzet drámai.

Mi történik akkor, ha a technikai javítások ellenére Oroszország nem indítja el újra a szállítást, vagy a vezeték újabb támadások célpontjává válik?

Az új kormány mozgástere rendkívül szűk. A piaci racionalitás és a brüsszeli elvárások mentén az árstopok kivezetése elkerülhetetlennek tűnik, ami rövid távon drasztikus áremelkedéssel járna a kutakon, ugyanakkor ez lenne az egyetlen módja az import újraindításának és a kereslet normalizálásának. Egy esetleges orosz szállítási leállás esetén az új kabinetnek feltehetően a regionális energetikai együttműködések gyors kiterjesztésére, a beszerzési források radikális diverzifikálására, valamint a stratégiai készletek – már amennyi maradt – szigorúbb, kizárólag a legszükségesebb szektorokra korlátozott felhasználására kell támaszkodnia. A készletnapok száma – amely egyetlen hónap alatt 47 nappal csökkent – világos figyelmeztetés: az ország ellátásbiztonsága már nem a politikai retorika, hanem a fizikai túlélés kérdése.