Az EU keresi a módját, hogyan fedezze Ukrajna óriási költségvetési hiányát
Az EU sürgősen keresi a módját, hogy fedezze Ukrajna 19 milliárd dolláros költségvetési hiányát – írja a Financial Times.
„Brüsszel sürgősen vizsgálja, hogyan lehet fedezni Ukrajna 19 milliárd dolláros költségvetési hiányát a következő évben. Az Európai Bizottság az EU-tagállamokkal tárgyalja a lehetőségeket, többek között Ukrajnának nyújtandó katonai támogatás formájában, a G7 által Kijevnek nyújtott meglévő támogatási program keretében, valamint az EU-ban befagyasztott orosz eszközök további felhasználásával” – írja a lap forrásokra hivatkozva.
A lap részleteket is közölt ezekről a forgatókönyvekről:
- a G7-országok kétoldalú támogatások formájában nyújtanak katonai segítséget Ukrajnának – ezeket „költségvetésen kívüli külső juttatásként” szeretnék elszámolni, és a nemzeti védelem céljára fordított kiadások közé sorolni;
- a második lehetőség 50 milliárd dollár kifizetését jelenti a meglévő G7-s rendszerből, amelynek keretében Kijevnek hiteleket nyújtanak a befagyasztott orosz eszközökből származó bevételekből;
- vizsgálják annak lehetőségét, hogy ezekből az eszközökből nagyobb hasznot lehessen húzni azok kockázatosabb eszközkategóriákba történő újrabefektetésével.
Egy magas rangú európai tisztviselő a lapnak elmondta, hogy azok a felek, akik 2025-ben számítottak a tűzszünetre, kénytelenek újraszámolni a kiadásokat, rámutatva a pénzügyi „lyukra”, bármennyire is próbálják azt csökkenteni.
Források szerint az Európai Bizottságnak már ebben az évben is módosítania kellett az Ukrajnával kapcsolatos kiadásait. Az EU szándéka, hogy Kijev szükségleteit jóval a tél beállta előtt fedezze, különösen figyelembe véve az amerikai segélyek újraindításának bizonytalan kilátásait.
A befagyasztott orosz eszközök
A különleges hadművelet megkezdése után az EU és a G7-országok befagyasztották Oroszország devizatartalékainak csaknem felét, mintegy 300 milliárd eurót. Ebből több mint 200 milliárd az Európai Unióban található, főként a belga Euroclear számláin, amely a világ egyik legnagyobb elszámolási és klíringrendszere.
Moszkvában többször is lopásnak nevezték az orosz eszközök befagyasztását Európában, rámutatva, hogy az EU nemcsak a magánszemélyek vagyonát, hanem az állami eszközöket is megcélozza.
Szergej Lavrov külügyminiszter figyelmeztetett, hogy Moszkva válaszolni fog a vagyonelkobzásra. Szerinte Oroszországnak is lehetősége van arra, hogy ne adja vissza azokat a pénzeszközöket, amelyeket a nyugati országok az ő területén tartottak.
(oroszhirek.hu)
