A konklávé – percről percre

Kövesse velünk percről percre a Vatikán és a pápaválasztás eseményeit!

Csütörtök 18.09

Felszállt a fehér füst! Habemus papam! Van ùj pàpa!

csütörtök, 13.05

1958-ban a napnyugta utáni füst és egy reflektor együttese okozott máig tartó szakadást a katolikus egyházon belül.

A XII. Piusz pápa halála utáni, 1958-as konklávén egyesek háromszor is látták felszállni a fehér füstöt. A második alkalommal annyira meggyőző volt, hogy még a Vatikáni Rádió is bejelentette, hogy megválasztották az új pápát, majd nem sokra rá újra fekete füst szállt fel.

A jelenség oka az volt, hogy a füst napnyugta után jelent meg és az azt megvilágító reflektor fényében először fehérnek hatott.

A szedevakantisták (egy ultrakatolikus szekta, akik nem ismerik el az 1958 óta megválasztott pápák legitimitását) szerint ekkor elcsalták a választást. Az elmélet szerint a választás első győztese Genova konzervatív érseke, Giuseppe Siri volt, aki XVII. Gergely néven foglalta volna el a pápai trónt, ám különféle külső fenyegetések hatására (a szélsőjobboldali konteókra jellemzően ez alatt hol a zsidókat, hol a szabadkőműveseket értetik, hol mindkettőt) a konklávé visszavonta a döntését és Siri helyett Angelo Roncalli bíborost választották meg, aki a XXIII. János nevet vette fel.

Siri maga soha nem bátorította a konteókat, sőt hiába számított esélyes jelöltnek, végül az 1958-as konklávén nem is indult.

Ellenben 1963-ban és 1978-ban is bejelentkezett pápajelöltnek és bár jók voltak az esélyei, de a konklávé végül előbb a milánói érsek Giovanni Montinit (VI. Pál), majd, Albino Luciani velencei pátriárkát (I. János Pál) választotta meg helyette.

Mindez persze a szedevakantistákat kevéssé zavarja, ők a mai napig úgy gondolják, hogy szent Péter trónusa egyházjogi értelemben üresen áll és a Vatikán ellenpápák kezére jutott.

csütörtök, 12.05

Az olasz sajtó szerint a csütörtökre tervezett két füstjelzés közül az első déli 12 óra után fog felszállni, míg a másodikat este hét körülre várják.

És valóban, dél előtt kicsivel felszállt a mai első füst: fekete.

Eredménytelenül szavaztak délelőtt a bíborosok, egyetlen jelölt sem tudta megszerezni a megválasztáshoz szükséges kétharmados többséget, úgyhogy fekete füst szállt fel a kéményből.

csütörtök, 10.00

A statisztikák szerint 110 év alatt a leggyakrabban két napon belül választották meg az új pápát, de a leghosszabb konklávé sem tartott tovább öt napnál. Ha átlagot számítunk, akkor az 1903 és 2013 között lezajlott tíz választás három napot vett igénybe.

A XX. század második felétől kezdve egyetlen alkalommal tartott négy napig a konklávé (XXIII. János, 1958), kétszer három napig (VI. Pál, 1963 és II. János Pál, 1978) és háromszor két napig (I. János Pál 1978, XVI. Benedek, 2005 és Ferenc, 2013).

csütörtök, 9.00

A konklávé második napján a hírek szerint négy szavazás lesz, kétszer délelőtt (10:30 és dél körül), kétszer délután (17:30 és este hét körül), de csak kétszer száll fel majd a füst, egyszer a délelőtti, egyszer pedig a délutáni szavazás eredményét jelezve.

szerda, 21.05

Kilenc órakor felszállt az első füst a Sixtus kápolna kéményéből. De a füst fekete, azaz még nincs új pápa, egyik bíboros sem szerezte meg a szavazatok kétharmadát.

Ma már nem lesz több szavazás, a kollégium visszavonul a Santa Marta házba, holnap reggel térnek vissza a Sixtus-kápolnába. Délelőtt várhatóan kétszer szavaznak majd, ha nincs eredmény, délután újabb két kör következik.

szerda 20.30

Egyelőre nincs füst, hiába várta a vatikáni iroda már esetleg 7 órára az első szavazás végeredményét. Addig is, egy kitartó madár, egy sirály a nap sztárja, aki hosszú perceken áta kémény mellől kémleli a Szent Péter teret, néha elrepül, de visszatér. A nap folyamán több sirály is feltűnt a közvetítésekben, feldobva a meglehetősen monoton képeket.

szerda 20.20

Ahogy lezajlott a mai szavazás, és egyébként is esténként és ebédidőben a bíborosok kijönnek a Sixtus-kápolnából és átvonulnak szállásukra, a Vatikán falain belüli Santa Marta vendégházba.

Történelmileg az ételek potenciális kockázatot jelentettek a választás titkosságára nézve: egy bíboros ravioliját megtölthették a konyhai személyzet tiltott üzenetével; vagy egy bíboros egy piszkos szalvétával a külvilágba csempészhette a szavazás állását – írja a BBC.

A közös étkezés azonban éppen az az eleme a konklávénak, ahol a kollégium tagjai tudnak egyeztetni, szavazatokat gyűjteni, vagyis úgymond „kampányolni”, ezt láthattuk a Konklávé című filmben is. A vendégház apácái a Vatikánt körülvevő olasz régióra, Lazióra és a közeli Abruzzóra jellemző egyszerű ételeket készítenek: minestrone, spagetti, arrosticini és főtt zöldségek szerepelnek az „étlapon”.

A reneszánsz konklávék hagyományainak megfelelően az ételeket szigorú protokoll mellett készítik, biztosítva, hogy semmilyen információ ne jusson ki vagy be.

Miközben a bíborosok egyszerű ételeket esznek a következő napokban, másoknak gasztronómiai ihletet adott a konklávé: egy müncheni cukrászda „Habemus Gelatum” néven konklávé-fagylaltot kezdett árusítani.

szerda 19.10

A vatikáni sajtóiroda este hétre saccolta az első eredményt, hozzátéve, nem lehet pontosan megmondani az időpontot. Ennek egyik oka, hogy a 133 bíboros szavazása, majd a számlálás hosszas, ceremoniális menete sokáig tart, különösen azért, mert a kollégium többségének ez az első konklávéja, vagyis nincs még rutinja benne. A Sixtus-kápolna ajtaja másfél órája zárult be, vagyis lassan várható az első eredmény.

Ma ez lesz az egyetlen szavazás, csütörtökön újabb négy alkalommal voksolnak a bíborosok – kétszer délelőtt, kétszer délután.

szerda, 18.00

Életképek a Szent Péter térről:

szerda, 17.45

Felhangzott az „Extra omnes”, azaz „mindenki kifelé” – hangzottak el a Sixtus-kápolnában Diego Ravelli, a pápai liturgikus ünnepségek mesterének szavai. A 133 pápaválasztó bíboros kivételével mindenki elhagyta a kápolnát és bezárták az ajtókat. Hivatalosan is elkezdődött a konklávé. Mostantól a világ szeme a kéményen van:

szerda, 17.05

Elkezdődött a bíborosok eskütétele, miszerint „a legnagyobb hűséggel… betartják a titoktartást mindarra vonatkozóan, ami bármilyen módon a római pápaválasztással kapcsolatos”.

A titoktartási eskü az egyik utolsó aktus, amelyet a világ láthat, mielőtt elhangzik a Sixtus-kápolnában az „extra omnes” (mindenki kifelé) és bezárják a kapukat.

A bíborosok egymás után, rangsor szerint, egyéni esküt tettek:

„És én, Petrus Cardinalis Erdős ígérem, fogadom és esküszöm. Isten engem úgy segéljen és e Szent Evangéliumokat, amelyeket kezemmel érintek” – mondta a magyar bíboros latinul.

szerda 17.00

Erdő Péter bíboros videóüzenetet közölt kedden, melyben azt mondta,

„a feltámadás, az örök élet reménységét hordozó, az egész emberiséghez szóló üzenet születhet meg a konklávé eredményeként”.

Erdő Péter, aki immáron harmadszor vesz részt konklávén, kitért arra is, hogy ez alkalommal érezte a legjobban a konklávét megelőző beszélgetések során, hogy sokan akarják, sokan kérik a bíborosok közül is, hogy a Szentlélek működjön rajtuk keresztül. „Talán megérezzük a Szentlélek működését majd a Sixtus-kápolnában” – jegyezte meg. Szerinte, ha a Szentlélek akarata teljesül, akkor nagyon szép pápaválasztás elé nézünk, amely a világ felé is reményteli üzenetet hozhat.

A bíboros szerint az egyház jelenleg „egy remény nélküli világnak hirdeti a reményt”, reményt adni pedig azért nehéz, mert nehéz, mert a világ nyugati részén a „nemtörődömség ateizmusa” uralkodik.

szerda 16.55

A kápolnába érkeztek a bíborosok, akik először Michelangelo freskói előtt imádkoznak, majd kizárják a nyilvánosságot, azaz bezárulnak a kapuk. Miután minden bíboros meghajolt az oltár előtt és helyet foglalt, felcsendül a „Veni, creator Spiritus”, vagyis a „Jöjj el, Szentlélek” című dal is.

szerda, 16.38

A bíborosi menet elindult a Sixtus  kápolnába. A kapuk hamarosan zárulnak és elkezdődik a konklávé.

szerda, 15.40

Pápai legek

Az egyháztörténet lapjai szerint Boldog IX. Piusz állt a leghosszabb ideig a Katolikus Egyház élén: 1846 és 1878 között, harmincegy éven és nyolc hónapon keresztül töltötte be a pápai hivatalt.

A Giovanni Maria Mastai-Ferretti polgári néven született IX. Piusz nyilatkoztatta ki 1854-ben Mária szeplőtelen fogantatásának dogmáját, és ő hívta össze az I. vatikáni zsinatot 1869–70-ben, amelyen kihirdették a joghatósági primátus dogmáját (vagyis azt, hogy a pápa közvetlenül püspöki hatalmat gyakorol az egész Egyház fölött, de úgy, hogy a püspöki joghatóságot nem csorbítja, mert az is krisztusi eredetű), továbbá a pápa hit és erkölcs dolgában való tévedhetetlenségének dogmáját. Ő volt az utolsó „király” pápa: 1870-ben az Olasz Királyság csapatai elfoglalták Rómát, ezzel az Egyházi Állam megszűnt létezni, s IX. Piusz „a Vatikán foglya” lett. II. János Pál – aki huszonhat évig tartó pápaságával a második helyen áll az Egyházat a leghosszabb ideig kormányzó pápák sorában – 2000-ben boldoggá avatta 19. századi elődjét.

Van azonban valaki, akinek személye kérdésessé teszi, hogy valóban IX. Piuszt illeti-e a leghosszabb pontifikátus rekordja: Péter apostol.

Őt tartjuk Róma első püspökének; ellenben a pápai tiszteletbeli cím csak az V. századtól létezik. Történelmi bizonyítékok sem állnak rendelkezésünkre arról, hogy pontosan mettől meddig tartott az apostolok fejedelmének egyházfői szolgálata. Az alapján, hogy mennyi idő telt el Jézus meghívásától – „erre a sziklára építem egyházamat” (Mt 16,18) –, mely talán 32-ben vagy 33-ban hangzott el, az apostol 64 és 67 között bekövetkezett haláláig, akár 35 éven át is tarthatott Szent Péter „pápasága”.

A legrövidebb pontifikátus

Ki ült a legrövidebb ideig Péter trónján? Ezt a címet II. István pápa mondhatja magáénak.

A római diakónust 752. március 22-én vagy 23-án nevezték ki Szent Zakariás utódjának. Sajnálatos módon István pápa néhány nappal később agyvérzést kapott, így még püspökké szentelésére sem kerülhetett sor.

Mivel az egész középkorban ez volt a pápaság egyik legszigorúbb feltétele, II. István nevét – annak ellenére, hogy megválasztása érvényes volt – évszázadokon át kihagyták a pápák sorából. Csak jóval később, a 16. században változott meg az Egyház véleménye erre vonatkozóan, vagyis hogy a pápaválasztás maga elegendő feltétele a hivatalos pontifikátusnak. Ennek értelmében II. Istvánt is felvették a „lajstromba” – hogy aztán a 20. században újra kihagyják nevét: VI. Pál pápa idején ugyanis az Egyház visszatért korábbi álláspontjához – a püspökké szentelés alapfeltétele a pápaságnak –; amelyet az új egyházjogban 1983-ban meg is fogalmaztak (CIC, Can. 332 § 1).

A fentiek miatt, az aktuális besorolás alapján tehát VII. Orbán pápát tekinthetjük a legrövidebb ideig hivatalban lévő egyházfőnek.

A konklávé 1590. szeptember 15-én választotta pápává Giovanni Battista Castagna bíborost, aki a Szent Officium egyik főinkvizítoraként vált ismertté az Egyházban. VII. Orbán pápa a megválasztását követő éjszaka súlyosan megbetegedett – valószínűleg maláriában –, és tizenkét nappal később, 1590. szeptember 27-én meghalt. Földi maradványait a római Santa Maria sopra Minerva-bazilikában helyezték nyugalomra.

Különösen rövid pontifikátus fűződik egy közelmúltbeli pápa nevéhez is: I. János Pál mindössze harminchárom napig vezette az Egyházat. Feltételezhetően szívroham okozta 1978. szeptember 28-án bekövetkező halálát.

A legifjabbként megválasztott pápa

A megválasztásakor legfiatalabb pápa címet IX. Benedek pápa kaphatná, aki megszakításokkal 1032 és 1048 között ült Péter trónján. A nehézséget az okozza, hogy nem teljesen tisztázott, melyik évben született, mivel a különböző forrásokban eltérő évszámok szerepelnek. Egyes adatok alapján arra következtethetnénk, hogy 1032-ben történt megválasztásakor még csak tíz- vagy tizenkét éves lehetett. A kutatók szerint e túlzó adatokkal IX. Benedek valóban ifjú korát akarták kikarikírozni.

Lehetséges, hogy valóban 14 éves kora körül tehették pápává.

Egyértelműbb a fenti titulus XII. János esetében: nagy valószínűséggel 16 éves volt, amikor 955. december 16-án pápává választották. Születésének évét számos forrás a 939-es évre datálja. Ő koronázta német-római császárrá I. Ottó királyt 962-ben. XII. Jánost 963. december 4-én megfosztották pápai hivatalától, és egy évvel később meghalt, a források szerint szívrohamban.

A megválasztásakor legidősebb pápa

A 20. századi pápák átlagéletkora megválasztásukkor körülbelül 66 évre tehető. E sorból egyértelműen „kilóg” XXIII. János, aki 77 éves volt pontifikátusa kezdetén, 1958-ban, XVI. Benedek pápa pedig már betöltötte a 78. életévét, amikor 2005-ben felszállt a fehér füst a Vatikánban. Így tehát ő az egyik legidősebb bíboros, akit pápává választottak – miként 275 évvel korábban XII. Kelemen, aki szintén 78 évesen került Péter trónjára.

Természetesen nehéz megállapítani, hogy kit tarthatunk a pápaválasztáskor legidősebb egyházfőnek, mert az egyháztörténet nem minden pápa születési évét ismeri pontosan.

V. Celesztin ugyancsak 78 éves volt 1294 júliusában történt megválasztásakor – ha születését a lehetséges legkésőbbi 1215. évre datáljuk. Valószínűbb azonban, hogy korábban, 1209–1210 körül született, így pontifikátusának kezdetén már 85 éves lehetett. Ám igen hamar, már 1294 decemberében lemondott pápai hivataláról. Feltehetően legalább 85 éves volt megválasztásakor „névrokona”, III. Celesztin is, aki 1191 és 1198 között kormányozta az Egyház hajóját (egyes források szerint már 90 éves volt, amikor pápává választották).

A legek pápája

XIII. Leó 1878-tól 1903-ig ült Péter trónján. Ő volt minden idők legidősebb pápája, nevéhez fűződik az egyháztörténet harmadik leghosszabb pontifikátusa, és az Egyház legtevékenyebb pápájának is őt tartják.

A legmagasabb életkort elért pápa, XIII. Leó 93 éves korában, 1903. július 20-án halt meg. Huszonöt évig vezette az Egyházat, így a harmadik leghosszabb pápaságot tulajdoníthatjuk neki. És még egy „leg” fűződik XIII. Leó pápa nevéhez: őt tartják ez egyháztörténet legproduktívabb pápájának – legalábbis ami az általa megfogalmazott pápai tanításokat illeti: enciklikák sorát adta ki, szám szerint nyolcvanhetet, köztük a híres, Rerum novarum kezdetű szociális enciklikát 1891-ben. (Összehasonlításképpen: II. János Pál pápa 26 éves pontifikátusa alatt tizennégy enciklikát fogalmazott meg.)

A pápai tanítások számát tekintve a második helyen IX. Piusz áll, aki negyvenhárom enciklikát tett közzé, a harmadik hely pedig XII. Piuszé, aki negyvenegyet.

szerda, 16.00

A pápaválasztó kollégium 133 bíborosból áll, ugyanis csak azok az egyházi vezetők szavazhatnak, akik 80 évnél fiatalabbak.

A jelenlegi konklávé bíborosainak átlagéletkora 70,4 év, ez az adat a legutóbbi két pápaválasztáson 71,6, illetve 71,8 volt.

Ezúttal a legfiatalabb résztvevő a 45 éves, ukrán születésű Mykola Bychok bíboros, legidősebb pedig Carlos Osoro Sierra bíboros, aki május 16-án lesz 80 éves.

Ferenc pápa a bíborosi kinevezésekkel jelentősen többszínűvé tette a testületet, jelentősen csökkentve az európai kardinálisok arányát. Jelenleg 53 európai bíboros vesz részt a konklávén (közülük 17-en olaszok), a ez a bíborosok 40 százalékát jelenti.

Mellettük 23 észak-amerikai, 20 ázsiai, 18 afrikai, 17 dél-amerikai és 4 óceániai bíboros vonul be a Sixtus-kápolnába.

Összesen 71 országból kerültek ki a bíborosok, ebből 15 állam most először képviselteti magát konklávén. Ide tartozik többek között a Közép-afrikai Köztársaság, Haiti, Malajzia, Mianmar, Paraguay és Szingapúr is.

Az Átló adatvizualizációs műhely alábbi ábráján az látszik, melyik pápának köszönhetik kinevezésüket a választó bíborosok: sárgával a Ferenc, lilával a a II. János Pál, zölddel pedig a XVI. Benedek által megbízottakat jelölték:

szerda, 15.00

Esztergom-Budapest érseke, Erdő Péter bíboros felkerült a Le Monde 13 fős listájára is. Azt írják, hogy a magyar bíboros hatékony adminisztrátorként és az egyházjog szakértőjeként szerzett hírnevet magának.

Bár a bíborosi kollégium azon kisebbségéhez tartozik, akit nem Ferenc pápa, hanem II. János Pál nevezett ki, a legutóbbi egyházfő is bizalmáról biztosította.

Erdő mindig is hűséges volt Ferenchez, ráadásul már 2013-ban is „pápaképesnek” tartották, de hátránya származhat abból, hogy közel áll Orbán Viktorhoz. Akárcsak a miniszterelnök, Erdő is nyíltan ellenzi a menekültek befogadását, a Libération elemzése pedig arról ír, Orbán számára semmi nem fontosabb, mint hogy magyar egyházfőt válasszanak a konklávén, Erdő sikerében ő is osztozna.

szerda, 14.00

Miközben az egész világ a konklávéra figyel, a zárt ajtók mögötti események szigorú titoktartás mellett zajlanak. A XXI. században az információ visszatartása különösen nagy kihívás a L’Espresso nevű lapnak nyilatkozó szakértő szerint.

Véleménye szerint nem lehet kizárni azt sem, hogy valaki demonstratív kibertámadást indít a Vatikán ellen, pusztán abból a célból, hogy megmutassa, át tud hatolni a biztonsági rendszereken.

Ezen okok miatt a friss intézkedések részeként olyan eszközöket helyeztek el, amelyek a rádiófrekvenciákat zavarják, vagyis akkor is használhatatlanok lennének a mobiltelefonok, ha azokat valaki bevinné a Sixtus-kápolnába.

A hivatalos kommunikáció szigorúan titkosított csatornákon zajlik, a bíborosok szálláshelyéül szolgáló Santa Marta vendégházat átvizsgálták, hogy garantálják, senki nem helyezett ott el lehallgatókészüléket, az érzékeny adatokat kezelő szervereket zárt, őrzött teremben tartják, a vészhelyzetek esetére pedig fenntartanak egy katonai titkosítással ellátott rádiókommunikációs csatornát.

szerda, 13.30

A pápaválasztás bonyolult és titokzatos szertartása előtt a hírek szerint a bíborosok filmet néznek, hogy megtudják, hogyan is zajlik a konklávé – írta a Politico. Azt is hozzátették, hogy volt, aki moziban nézte meg a 2024-es filmet.

Ezen egyébként nem lehet csodálkozni, nem meglepő, hogy kíváncsiak a bíborosok, ugyanis többségüket Ferenc pápa nevezte ki, azaz korábban soha nem vettek részt konklávén. Mivel a film még egyházi források szerint is elég hiteles képet ad a folyamatról, így kíváncsiságuk nem véletlen.

A Ralph Fiennes főszereplésével készült Konklávé alapjául szolgáló könyv szerzőjének egyébként a Vatikán is segített, megengedték például, hogy lássa a pápa hálószobáját, és kimenjen az erkélyére.

Harris az olasz napilapnak elmondta, hogy tökéletes regénytémának találta a pápaválasztás procedúráját, a titkos szavazások légkörét, a konzervatívok és a liberálisok szembenállásából adódó feszültséget és a végeredmény teljes kiszámíthatatlanságát.

Harris regénye egy olyan fiktív pápaválasztásról szól, amely végül a konzervatívok vereségével zárul, jegyzi meg a lap. Az író elmondta, hogy a Vatikán a segítségére volt a regény írásakor, több fontos vatikáni helyszínt is felkereshetett.

Még azt is megengedték, hogy lássam a pápa hálószobáját, és kimenjek az erkélyére. Tízezer hívő volt lent, csak a függönyökön volt bátorságom kikukucskálni

– emlékezett vissza Harris.

Elmondta azt is, sajnálatosnak tartja, hogy az utolsó vezető, akit Ferenc fogadott, J. D. Vance amerikai alelnök volt, aki szerinte kioktatta a pápát „a keresztény értékek hanyatlásáról Európában”.

Harristől azt is megkérdezték, hogy mi lesz a következő konklávé eredménye, mire azt válaszolta: „Nem tudom”.

szerda, 12.30

Migráció, melegek, globális felmelegedés – a legfontosabb témákban megosztott egyház és az újonc bíborosi testület miatt is várható, hogy a konklávé nem hoz olyan gyors döntést, mint Ferenc pápa megválasztásakor.

Görföl Tibor teológus véleménye a HVG-n jelent meg.

Görföl Tibor teológus szerint annyira sok a szempontot és annyiféle érdeket kellene figyelembe venni, hogy elnyúlhat az utód kiválasztása.

Nem könnyíti a bíborosok helyzetét az sem, hogy alig ismerik egymást: sok az újonc, lesznek, akik csak most találkoznak először. Shortlistek azonban mindig vannak, és ahogy 2013-ban, úgy most is ott van ezek élén Erdő Péter bíboros is.

Mindezzel együtt nem valószínű, hogy már szerdán sikerül bármelyik bíborosnak elnyernie a kétharmadot jelentő 89 szavazatot. A La Repubblica cikke szerint – akik olaszként nyilvánvalóan leginkább Pietro Parolin vatikáni diplomata esélyeit elemzik – jelenleg az olasz favorit a legnépszerűbb a bíborosok körében, az első szavazáson nagyjából negyven szavazatot tudhat magáénak.

Mint írják, a konzervatív bíborosok nagyjából 15-20 fős csoportja Erdő Péter vagy Pierbattista Pizzaballa jeruzsálemi latin pátriárka mögött egyesülhetnek.

Szintén nagy esélyes lehet az amerikai származású Robert Francis Prevost, akinek munkássága leginkább Dél-Amerikához kötődik – vagyis logikus utódja lenne Ferencnek, ha képes elnyerni az előző pápához leglojálisabb, nagyjából 60 fős csoportot.

„Ha csütörtökig fehér füst száll fel, akkor Parolin lesz a pápa” – összegzi a lap, arra utalva, az olasz bíboros lehet az egyetlen, aki gyorsan többséget tud szerezni, hiszen középutat kínál a progresszív Ferenc-pártiak és a konzervatívok között.

Az előző két konklávé mindössze két napig tartott

A második nap végére választották meg a bíborosok Ferenc pápát 2013-ban és XVI. Benedeket 2005-ben. Esténként a bíborosok visszavonulnak a vatikáni Santa Marta vendégházba, itt is vacsoráznak, a választás pedig valójában ezekben az időszakokban dől el, ekkor van ugyanis igazán lehetőségük a bíborosoknak hosszabban beszélgetni, szavazatokat gyűjteni.

Reggelente fél hétkor reggeliznek, majd misén vesznek részt, ezt követi két délelőtti szavazás, majd ebéd után ismét kétszer voksolnak. Ha három nap alatt nem születik eredmény, egy nap szünet következik, majd folytatódik a konklávé.

szerda, 12.00

A Vatikán kiemelt figyelmet szentel annak, hogy semmilyen információ ne szivárogjon ki a pápaválasztásról.

A konklávé kezdete előtt, azaz szerdán tesznek titoktartási esküt a pápaválasztó bíborosok, de nem csak nekik, hanem az őket segítő személyzetnek is fogadalmat kellett tenniük, már hétfőn.

Azt, aki az esküjét megszegi, kiközösítik az egyházból.

Az eskütételre vonatkozó rendelkezéseket a vatikáni törvények határozzák meg. XVI. Benedek pápa volt az, aki lefektette, hogy bárki, aki felfedi, mi történt a konklávé alatt, annak automatikus kiközösítéssel kell számolnia, és ő volt az, aki leszögezte azt is, hogy kifejezetten tartózkodni kell bármilyen hang- vagy képrögzítő eszköz használatától.

A Vatikán egyébként a konklávé alatt jelzavaró technikát is bevet az elektronikus megfigyelés vagy a külvilággal történő kommunikáció megakadályozása érdekében.

Matteo Bruni vatikáni szóvivő hétfőn azt nyilatkozta, a bíborosokat is „megkérik”, hogy hagyják mobiltelefonjaikat vatikáni rezidenciájukon, és ne vigyék azokat a Sixtus-kápolnába, de nem kobozzák el azokat. Ami a közlekedés illeti, a bíborosok gyalog is megtehetik az egy kilométernyi utat a szálláshelyük, valamint a Sixtus-kápolna között, de lesz egy transzferbusz is, amit használhatnak.

Mindeközben a Vatikán gyermekvédelmi bizottsága hétfőn azt kérte a bíborosoktól, hogy a pápaválasztás során kezeljék prioritásként a szexuális bántalmazások problémáját, mondván: a katolikus egyház hitelessége az elszámoltathatóságon, az átláthatóságon és az áldozatok számára nyújtott igazságosságon múlik.

A Ferenc pápa által létrehozott bizottság elnöke, Sean O’Malley bíboros ugyan részt vesz a konklávé előtti megbeszéléseken, de szavazni nem fog, mert elmúlt 80 éves.

szerda, 11.30

A célegyenesben jelentősen nőttek az esztergomi érsek, Erdő Péter esélyei a Szentszékhez, legalábbis a legtöbb fogadóiroda szerint.

Az utolsó pillanatokban is azt találgatja szinte az egész világ, hogy ki lehet majd a következő pápa. A konzervatív nézeteket vallók táborában visszatérőnek számít a magyar Erdő Péter neve, aki 72 évesen veheti át a katolikus egyház vezetését.

A fogadóirodák korábban is a titkos esélyesek között emlegették, azonban az elmúlt naphoz képest az esztergomi érsek valamelyest javított a helyzetén.

A következő téteket mondják most a konzervatív bíborosra:

• Bet365: 15/2, nincs változás (a törtes odds a briteknél elterjedt meghatározás, azt mutatja, hogy egy játékos ebben az esetben 20 forint téttel 150 forintot nyerhet)
• PaddyPower: tegnap 10/1, mára 15/2
• William Hill: tegnap 10/1, mára 8/1

Javított még Erdő esélyein a 10bet, a Betfair, és a Matchbook is.

Ezzel még mindig nem Erdő számít a legesélyesebb jelölnek, megválasztása kisebbfajta meglepetést jelentene. Az élen továbbra is az olasz Pietro Parolin és a Fülöp-szigeteki Luis Antonio Tagle van. Mögöttük újra két olasz, Matteo Zuppi és Pierbattista Pizzaballa helyezkedik el, akik Ferenc halála óta jelentősen növelték az esélyeiket a fogadóirodák szerint.

Erdő Péter egyébként római címtemplomában, a Santa Francesca Romana bazilikában mutatott be misét vasárnap, ahol azt mondta:

“Imádkozzunk a konklávéért, az új pápáért, akit megválasztanak és az egyházért, amelynek küldetését az emberiség története drámai korszakában kell teljesítenie”

A hagyomány szerint a konklávé előtti napokban a bíborosok a pápa által számukra kijelölt templomban miséznek, a Santa Francesca Romana bazilikát 2023-ban jelölte ki Ferenc pápa Erdő Péter számára.

Erdő Péter az egyház küldetésével, szerkezeti felépítésével és szolgálati feladataival kapcsolatban a II. vatikáni zsinatot idézte, valamint Ferenc pápának a Püspöki közösség kezdetű 2018-as apostoli konstitúcióját, a testületi munka és a helyi püspökök szerepét hangsúlyozva.

A megtelt bazilikában a Rómában szolgáló papok, a magyar és nemzetközi diplomáciai élet képviselői, a fővárosban élő magyarok, valamint Kecskemétről érkezett magyar zarándokcsoport hallgatták a misét.

szerda, 10.30

A konklávé elnevezése a latin „cum clave”, azaz: „con chiave – kulccsal (zárt)” kifejezésből származik, azaz szó szerinti értelmezésében azt a zárt helyiséget jelöli, ahol a pápaválasztás zajlik. Ugyanakkor jelenti a bíborosok közösségét, akik részt vesznek a választáson, és jelenti magát a pápaválasztást is.

A pápaválasztás egyik fő szabályozója II. Miklós pápa (990-es évek – 1061) volt 1059-ben, ő a pápa tanácsadó testületére bízta a római püspök utódjának megválasztását In nomine domini rendelkezésével. A császárnak megerősítési, a római klérusnak és a népnek utólagos hozzájárulási jogot biztosított, és rendelkezése szerint a pápa megválasztásához elég volt az egyszerű (50 százalékos) többség.

A történelemben többféle módon választották meg a pápát: az első évezredben leginkább a római nép és a római papság döntött.

A 10. században azonban a római főúri családok kezébe került a kérdés eldöntése, ez a század így a pápaság egyik mélypontjának nevezhető. A kereszténység történetének első ezer évében egyébként tulajdonképpen

szóba sem került, hogy más város püspökét hívják meg a római főpapi tisztségre, mivel úgy tartották, hogy a püspök haláláig el van jegyezve székhelyével.

Végérvényesen III. Sándor pápa 1179-es konstitúciója utalta a bíborosok hatáskörébe a pápaválasztást; bár sok korábbi történelmi kellemetlenséget orvosolt, mégis szinte azonnal egy másik súlyos nehézséget hozott magával: a széküresedés (sede vacante) és az új pápa megválasztásának időszaka túl hosszúra nyúlt. Ehhez még hozzájárult a bíborosok korlátozott száma és ennek negatív következményei is. Ugyanebben az évben a III. Lateráni Zsinat kétharmadra módosította a szükséges szavazatok arányát.

Évekre nyúló konklávék

III. Sándor halála után a bíborosi kollégium tagjainak száma hosszú ideig tíz és húsz között ingadozott. Többször előfordult, hogy a széküresedés időszaka hónapokig elhúzódott, nem ritkán egy évig is.

Bár nem vehetett részt a pápaválasztáson, mégis Isten népe volt az első, melyet aggodalommal töltött el a kár, amit az Egyház emiatt elszenvedett.

Négy egymást követő alkalommal kellett a bíborosokat a választás mielőbbi befejezésére kényszeríteni azzal, hogy bezárták őket.

1216-ban Perugia lakói a bíborosokat a városnak abba a palotájába zárták be, ahol a választásra összegyűltek, de hasonlóképpen viselkedtek a rómaiak IX. Gergely pápa halála után 1241-ben, bezárván a bíborosokat Septimius Severus római császár Palatinus dombi palotájába. Ugyanígy tettek Anagni lakói is 1243-ban, hogy véget vessenek a hosszúra nyúló széküresedés időszakának, amely 1241-ben a mindössze pár hónapig uralkodó IV. Celesztin halálával következett be.

A bíborosok utolsó és egyben leghíresebb bezárására Viterbóban került sor.

IV. Kelemen 1268-ban bekövetkezett halála után a bíborosi kollégium tagjai itt gyűltek össze, hogy megválasszák a következő pápát, de nem jutottak egyezségre. A viterbóiak úgy döntöttek, hogy bezárják a palotában összegyűlt bíborosokat, befalazva az ajtókat. Azonban a befalazás ellenére sem találtak megoldást.

A türelmetlen viterbóiak lebontották a palota tetőzetét, és csak kenyeret és vizet adtak a bíborosoknak. Végül is megválasztották X. Gergely pápát – a széküresedés időszaka 2 évig és 9 hónapig tartott.

Kulcsra zárva

Ebből a kellemetlen tapasztalatból okulva X. Gergely intézményesítette a „konklávét” (cum clave = kulccsal, vagyis bezárva) 1274-ben, és meghatározta annak működési feltételeit Ubi periculum kezdetű rendelkezésével.

Előírta, hogy tíz nappal a pápa halála után a bíborosoknak össze kell ülniük; hogy a pápaválasztásnak egy szigorúan zárt helyen kell történnie, egyetlen teremben, falak és elválasztó függönyök nélkül, hogy egy közösségben éljenek. Tilos a kijárás és mindenféle kapcsolat a külvilággal, a bíborosoknak a titkos beszélgetéseket kerülve, szerény körülmények között kell élniük ezekben a napokban. A konklávé kulcsait őrizet alatt kell tartani: a belső kulcsokat a camerlengo bíboros, a külsőket pedig a konklávét kívülről felügyelő őr vigyázta. Az ételeket körforgós ablakon keresztül kell bejuttatni a bíborosoknak, alapos ellenőrzés után, hogy ne tartalmazzanak semmilyen jellegű üzenetet. Amennyiben három nap után nem hoztak döntést, a következő öt napon csak egy fogást szolgálhatnak fel nekik délben és este. Az öt nap elteltével pedig csak kenyeret, bort és vizet kaphatnak.

Mint minden merész reform, Boldog X. Gergelyé is akadályokba ütközött a megvalósítás terén. Két évvel életbelépése után V. Adorján és XXI. János eltörölték, és visszatért a hosszú széküresedések ideje. 1294-ben V. Celesztin pápa öt hónapos pápasága alatt, mielőtt lemondott volna, visszaállította a konklávé szabályait, amelyeket az őt követő, egy nap alatt megválasztott VIII. Bonifác pápa szilárdan megerősített. Azóta megszakítás nélkül tiszteletben tartják a konklávéra vonatkozó törvényeket, amelyeket azonban a körülmények és a tapasztalatok fényében többször módosítottak.

A szavazás módjai

IV. Piusz az 1562-ben kiadott In eligendis bullával szabályozta a szavazás és a szavazatszámlálás módját. Más pápák a bíborosok és a kongregációk széküresedés időszaka alatti hatáskörének és a választás módjának meghatározásával foglalkoztak.

Szavazócédula a 19. századból

Szent X. Piusz pápa az 1904. december 25-én kiadott Vacante sede apostolica kezdetű konstitúcióban foglalta össze a korábbi pápák határozatait, tovább pontosítva őket.

Különös figyelmet szentelt annak, hogy véglegesen megszüntesse a világi hatalom bármiféle beavatkozását a konklávéba

– erre okot az adott, hogy éppen az ő megválasztásakor, az 1903-as konklávén a krakkói bíboros érseken keresztül Ferenc József császár vétót nyújtott be a fő esélyes Mariano Rampolla bíboros államtitkár ellen. VI. Pál pápa 1975-ben tette közzé a Romano Pontifici eligendo kezdetű konstitúciót, ez a dokumentum az, ami 80 évben határozza meg a konklávén részt vevő bíborosok felső korhatárát, amely azonban nem a konklávé kezdetétől számítódik, hanem a széküresedéstől, tehát akik a széküresedéskor még nem múltak el nyolcvan évesek, a konklávé kezdetekor viszont igen, részt vehetnek a választáson.

VI. Pál dokumentuma után II. János Pál pápa 1996-os Universi dominici gregis apostoli konstitúciója következett, ez többek közt meghatározta, hogy ha 12 szavazási kör után sincs kétharmados győztes, akkor egyszerű, 50 százalékos többséggel is lehet pápát választani.

XVI. Benedek azonban visszaállította a régi kétharmados szabályt 2007. június 11-i rendelkezésével, azzal, hogy a 12 forduló után csak a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni, és maguk a jelöltek nem szavazhatnak. Legutóbb XVI. Benedek 2013. február 25-én megjelent Normas nonnulas kezdetű motu propriójával engedélyezte, hogy a bíborosok testülete előre hozza a konklávé időpontját, amennyiben jelen van minden választó bíboros, és ne kelljen 15 napot várniuk.

Mindig a Sixtus-kápolnában tartják?

A Sixtus-kápolnában 1492-ben tartották az első konklávét, 1559 óta pedig kisebb megszakításokkal folyamatosan ott tartják. A 19. század első felében ugyanis pár évtizeden keresztül a Quirinalis-palotában tartották a pápaválasztást: 1823-ban itt választották meg XII. Leót; 1829-ben VIII. Piuszt, 1831-ben XVI. Gergelyt és végül IX. Piuszt 1846-ban. Korábban is megesett, hogy valamiért nem a Sixtus-kápolna adott otthont a konklávénak.

1455 óta csak öt választást tartottak az Apostoli Palotán kívül. Emellett a 110-ből 28-at tartottak Rómán kívül: Terracina (1088), Cluny (1119), Velletri (1181), Verona (1185), Ferrara (1187 október), Pisa (1187 december), Perugia (1216, 1264–1265, 1285, 1292–1294, 1304–1305), Anagni (1243), Nápoly (1254, 1294), Viterbo (1261, 1268–1271,1276 július, 1276 augusztus-szeptember, 1277, 1281–1282), Arezzo (1276 január), Carpentras/Lyon (1314–1316), Avignon (1334, 1342, 1352, 1362, 1370), Konstanz (1417) és Velence (1799–1800). Három választás menet közben költözött: az 1268–71-es, az 1292–94-es és az 1314–16-os.

Mennyi ideig tart?

1831 óta, amikor a bíborosok 54 napig tanácskoztak XVI. Gergely megválasztása előtt, még egyetlen konklávé sem tartott öt napnál tovább. Az utolsó öt pápaválasztás 2-3 napon belül zajlott le.

Néhány adat a 20. századi konklávék történetéből:

• 1903
  X. Piuszt a 7. szavazás alkalmával választották meg, a konklávé 5. napján (a mai, naponta 4 szavazást előíró szabály ekkor még nem létezett).
• 1913
  XV. Benedek a 10. szavazás után lett pápa, a 4. napon.
• 1922
  XI. Piuszt a 14. szavazás után választották meg az 5. napon.
• 1939
  XII. Piusz 3 forduló után nyerte el a szavazatok többségét, a 2. napon. XII. Piusz valójában már a második szavazás alkalmával többséget szerzett, de az ő kérésére egy harmadik fordulóra is sor került.
• Ez volt egyébként a történelem legrövidebb konklávéja, kevesebb mint 26 óráig tartott.
• 1958
  XXIII. János a 11. szavazást követően nyert, a konklávé 3. napján.
• 1963
  VI. Pált a 6. forduló után választották meg, szintén a 3. napon.
• 1978
  I. János Pál a 4. szavazás után lett pápa, a 2. napon.
• 1978
  II. János Pál a 8. forduló után, a 3. napon szerezte meg a szavazatok többségét.
• 2005
  XVI. Benedeket kicsit több mint egy nap alatt választották meg 2005. április 19-én, mindössze két szavazási forduló után.
• 2013
  Ferenc pápát is alig több mint egy nap alatt választották meg 2013. március 13-án, három forduló után.

szerda, 9.55

133 bíboros vesz részt az idei konklávén, ám mielőtt bevonulnak a Sixtus-kápolnába, egy misén vesznek részt a Szent Péter Bazilikában.

A mise szerda délelőtt  10 körül kezdődő, Pro Eligendo Romano Pontifice („a római pápa megválasztására”) elnevezésű misét Giovanni Re bíboros vezeti, és elmondja, mik az egyház prioritásai a következő pápaságra vonatkozóan.

A mise után az egyházi vezetőknek lehetőségük nyílik ebédelni, megpihenni, imádkozni, mielőtt 16:45-kor indulnak el díszmenetben a Sixtus-kápolnába.

Itt először eskütételek következnek, majd fél hat körül hangzik el a híres „extra omnes” (mindenki kifelé) és bezárják a kápolna ajtóit.

Már a mai napon várható egy szavazás, a füstre délután hat óra környékén lesz érdemes figyelni. Amennyiben a füst fekete, akkor egyik bíboros sem szerezte meg a szavazatok kétharmadát, a fehér füst azonban azt jelenti, a bíborosok kiválasztották Ferenc pápa utódját.