Becsület Napja, Kitörés túra és antifasiszta tüntetések Budapesten – képekkel és videókkal

Európa legnagyobbjaként tartják számon a minden évben február 10. környékén megrendezésre kerülő szélsőjobboldali találkozót, az úgynevezett „Becsület napja” programsorozatot. Ez idén is kiváltotta nem csak magyar, de nemzetközi csoportok tiltakozását is.

A délelőtt folyamán a Duna-parti cipőknél tiltakozott nemzetközi társaival a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége. Itt Hanti Vilmos, a szervezet elnöke az mondta, hogy nagyon sok magyar ellenálló is csatlakozott a szovjetek által vezetett antifasiszta szövetséghez. Egy holokauszttúlélő, Sommer Katalin is felszólalt, aki csak szerencséjének köszönhette, hogy a fasiszták nem lőtték a Dunába, ezért tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy a fasizmust megpróbálják újraéleszteni. Hanti Vilmos úgy nyilatkozott, hogy nyolc országból érkeztek antifasiszta szervezetek a megemlékezésre. Erről az eseményről ment Vajnai Attila, az Európai Balpárt vezetője a Szabadság térre, ahol koszorút helyezett el a szovjet emlékműnél.

A Légió Hungária tagjai idén nem a Várban tartották Becsület napi megemlékezésüket, hanem a tagok és szimpatizánsok délután kettő tájban a Hősök tere közelében gyülekeztek, ahonnan együtt vonultak a Hősök terére. Itt alakzatba álltak, és egy régi rítust felidézve “Vagyunk!” felkiáltással tisztelegtek a Kitörés áldozatai előtt, majd elhelyezték a koszorúkat és az emlékezés virágait. Ezek után “Oszolj!” felkiáltással a rendezvény véget is ért.

A Blood@Honour (Vér és Becsület) nevű szervezet kétnapos megemlékezést hirdetett, országszerte szerveztek koncerteket, titkos helyszínekkel.

A tavalyi események után, amikor is külföldről érkezett szélsőbaloldali antifasiszták általuk nácinak, szélsőjobboldalinak vélt emberekre támadtak, idén jelentős rendőri készültség volt a Budai Vár környékén.

A Széll Kálmán térre meghirdetett, az Autonómia által szervezett, „Állítsuk meg a nácik dicsőítését” elnevezésű antifasiszta tüntetés fél háromkor vette kezdetét. A nagyjából 100 magyar, illetve külföldi résztvevő körül rengeteg rendőr és kutyás rendőr állt. Ezen a rendezvényen is megjelent Vajnai Attila és Noé Krisztina, az Európai Baloldal hazai képviselői. A házaspár nemzetközi kommunista kapcsolatai már jó ideje közismertek, emellett szoros kötelék fűzi őket a Die Linke nevű baloldali párthoz, mely szervezet támogatást nyújt a németországi antifáknak. Megjelent mellettük Hazafi Attila is, akivel korábban Sopronban is közösen tüntettek a vélelmezésük szerint ott megrendezésre került Gerd Honsik Európai Kongresszus ellen. Mint utóbb kiderült, az eseményt Ausztriában rendezték meg.

Az esemény résztvevői a Kitörés Emléktúra ellen tüntettek, ugyanis a szervező Autonómia Mozgalom közleménye szerint a Kitörés Emléktúra célja a történelemhamisítás, mégpedig nem más okból, mint a fasizmus népszerűsítése érdekében.

„Nem Magyarországot védték a katonák, hanem a Harmadik Birodalomért harcoltak, a német gyarmatosítás eszméje alatt. Arról nem is beszélve, hogy Magyarország ebben az időben bábállamként működött, amit a Birodalom kifosztott” – fogalmaztak a sajtóközleményben.

Ahogy azt bevezetőjükben is kiemelték, a problémájuk az, hogy a Kitörés túra résztvevői hősként ünneplik az 1945-ben a budai Várból kitörő német és magyar katonákat, mégpedig úgy, hogy az eseményt teljesítménytúrának álcázzák.

Az 1945. február 11-i kitörés néven ismert eseménysorozat különösen tragikus, mai napig sok indulatot és vitát kiváltó része a magyar történelemnek.

Két nappal Budapest ostromának vége előtt a budai Várba szorított német és magyar katonák hatalmas veszteségeket elszenvedve próbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűből, amely ekkorra már teljesen körbevette a fővárost. A kegyetlen hidegben öt nap leforgása alatt több mint húszezer német és magyar katona esett el, csupán pár százan tudtak átjutni az ostromgyűrűn.

Bár a Becsület Napja néven ismert rendezvényt a rendőrség már jó pár éve következetesen betiltja, így azokat zömében zárt körben, magánterületen tartják meg az érintettek, a hazai antifa mindig talál alkalmat a tiltakozásra. Idén ez már csak a Kitörés túrára tudott korlátozódni, így az ellen tüntettek.

Mint ismert, az idén XVII. alkalommal megrendezett Kitörés túra a Börzsöny akciócsoport leghosszabb, legkeményebb, téli, éjszakai teljesítménytúrája, melynek távja 60 kilométer, igen nehéz terepen. Amint az a túra kiírásában is szerepel,

„a túra egyes ellenőrzőpontjain korhű egyenruhákban, felszereléssel lesznek a pontőrök. A különböző korabeli harcoló feleket megjelenítő egyenruhákat bemutató céllal viselik az adott személyek! Az esetlegesen megjelenő tiltott jelképek érdekességként szerepelnek, melyeknek csak ismeretterjesztő szerepe van, politikai célja nincs!”

Ugyanígy a résztvevők is gyakorta korhű ruhában indulnak neki a nehéz távnak.

A híresztelések ellenére a túrán korántsem csak nemzetiszocialista érzelmű, azaz náci szimpatizánsok vesznek részt, hanem sok olyan civil is, aki szeretné magát a nehezített terepen, esetenként embert próbáló körülmények között kipróbálni. Ennek ellenére minden évben a hazai antifasiszta mozgalmak ellentüntetést szerveznek a túra ellen is, bár tény, hogy a szélsőjobboldali érzelmű túrázók körében az esemény igen népszerű.

Idén a rendőrség nem csak a szélsőjobboldali szervezetek megemlékezéseit nem engedélyezte, de két másik gyülekezést is betiltottak. Mindkettőt a Bécsi kapu téren tartották volna szombaton, az egyik a kitörési kísérlet áldozataira emlékezett volna, míg a másik a tavalyi antifa-támadások áldozataira.

A tavalyi évben lezajlott erőszakos bűncselekmények után tehát gyaníthatóan indokolt volt a nagy rendőri készültség, amelynek másik oka az lehetett, hogy az Autonómia vezető figurája, Varga „Nefelejcs” Gergő kiváló kapcsolatokat ápol a külföldi, gyakorta erőszakos antifa szervezetekkel. Ideológiájukat az egyik külföldről érkezett szervező fogalmazta meg, aki szerint az Orbán-kormány alatt próbálják ellehetetleníteni az antifasiszta megmozdulásokat Magyarországon, ennek pedig ékes példája, hogy a buszt, amivel érkeztek, több mint egy órán keresztül vizsgálták át a rendőrök.

Nagy felháborodást keltett a nagyjából százfős csapat körében, hogy bár a szervezők felhívásukban azt írták, hogy a tüntetés során engedélyezett a Covid-maszk használata, a rendőrök ragaszkodtak ahhoz, hogy semmilyen egész arcot takaró maszk ne legyen a résztvevőkön, így a Covid maszkot sem engedték.

Az egyik résztvevőt, aki valamiféle betegségre hivatkozva nem volt hajlandó maszkját levenni, a rendőrök előállították.

A Széll Kálmán téren demonstrálókat megpróbálta megzavarni Ecsenyi Áron, aki saját bevallása szerint filozófus, újságíró, és a Le az Adók 75%-ával (LA75) libertariánus párt elnöke, valamint testvére, akik egymást élőzték a közösségi médiában, miközben a demonstrálókat provokálták, kijelentve, hogy ők a nácik, mert a Hamász terrorszervezetet éltetik.

A gyülekező után a pár tucatnyi hazai, valamint zömében német és olasz antifa csapat molinókkal takarta magát egy kört alkotva, egészen addig, amíg menetük meg nem indult a budai Vár felé az Ostrom utcán át. A menetben végig olasz antifasiszta szövegeket kántáltak. Egy időre megálltak az Ostrom utcában, mivel a rendőrök a maszkját levenni nem kívánó, szivárványzászlós férfit igazoltatták. Az igazoltatás befejezése után a tömeg újra elindult.

A menetben a demonstrálókat közel ugyanannyi rendőr kísérte, mint amennyien ők maguk voltak, és a vonulókat folyamatosan figyelmeztetni kellett, hogy vegyék le a maszkjukat.

A Bécsi kapu téren volt a menet első megállóhelye, ahol ismét beszédet mondtak arról, hogy szerintük az Orbán-kormány népszerűsíti az újfasiszta rendezvényeket, az antifasiszták pedig folyamatos üldöztetésnek vannak kitéve. A környező utcákat rendőrsorfallal zárták le, hermetikusan elszeparálva az esetleges ellenük demonstrálóktól vagy rendezvényüket megzavarni akaróktól az antifasisztákat. A Szentháromság térnél a menetet visszafordították a rendőrök, ezért itt ejtettek sort egy újabb beszédre, melyben a holokauszt tragédiájára hívták fel a figyelmet. Tekintettel a szép számban megjelent külföldi antifasisztákra és a nagy számban jelenlevő olasz újságírókra angolul is elmondta a felszólaló, hogy véleménye szerint meggyalázza az áldozatok emlékét a családbarát kirándulásnak álcázott, náci katonákat hősként ünneplő Kitörés Emléktúra.

„Nem hagyjuk, hogy elfoglalják a nácik a városunkat! Nem hagyjuk, hogy nácikat dicsőítsenek!” – mondta.

„A holokauszt minden tizedik és az auschwitzi koncentrációs tábor minden harmadik áldozata magyar állampolgár volt. A budapesti Dohány utcai zsinagóga az egyetlen a világon, melynek kertjében, a zsidó hagyományokat megszegve, a háború alatt szükségből temetőt hoztak létre, mivel a közösség nem tudta máshová helyezni halottait.” – emlékezett.

A menet ezek után visszatért a Széll Kálmán térre, ahol ismét körbeálltak, kifelé molinóikkal takarva magukat egy hangosbeszélőben ismét beszédek hangzottak el magyar és angol nyelven.

Ezekben a 2023-as támadásokról beszéltek, név szerint említve az egyik áldozatot, aki súlyos sérüléseket szenvedett, valamint szabadságot követeltek a bebörtönzött antifasiszta támadóknak. Azt mondták, hogy bár a magyar propagandamédia szerint tavaly egyszerű járókelőkre támadtak rá antifasiszták, köztük a bebörtönzött Ilaria Salis is, ők valójában neonácikra támadtak, köztük Dudog Lászlóra, aki „évtizedek óta olyan „náci” zenekarokban játszik, amelyek dalaikban arról ábrándoznak, hogy milyen jó lenne, ha újból „zsidó gyerekek és nők égnének a krematóriumokban”, vagy ha „a házaikban benn égnének a cigányok”.” Véleményük szerint mindez indokolja a súlyos sérülésekkel járó támadásokat.

A beszéd után bejelentették,a rendezvény végét és közösen indultak a metró felé. Innen a Gólyába tartottak, amely az anarchista fiatalok kedvelt józsefvárosi szórakozóhelye.

Rendőrök szorították vissza a római magyar nagykövetségnél az antifasiszta aktivista miatt tüntetőket

A budapesti tüntetéssel nagyjából egyidőben Rómában is tüntettek Ilaria Salis szabadon bocsátásáért. Mint ismert, tegnap a tüntetők behatoltak a velencei magyar konzulátusra, ma pedig a rendőrök visszaszorították a tüntetőket, akik a római magyar nagykövetséghez akartak vonulni.

A diplomáciai képviselet épületének védelmét az olasz hatóságok biztosították. A nagykövetséghez vezető utcákat lezárták, ami megakadályozta a képviselet megközelítését.

Rómában is nagyjából száz tüntető jelent meg, akik megpróbálta áttörni a rendőrkordont. Füstbombákat dobáltak, miközben a rendőrök visszaszorították őket. A tiltakozó akciót az úgynevezett anarchista egyetemista mozgalmak rendezték, akik rendszeresen szerveznek palesztinbarát menetet.

„Magyarországtól Palesztináig mindannyian legyenek szabadok!” – írták a transzparensre, amelyet a La Sapienza Római Tudományegyetemtől indult menet élén tartottak fel a tüntetők, akik azt skandálták: „Mindannyian antifasiszták vagyunk! Mindenkivel ki a börtönökből! Szabad Palesztinát!”

A római magyar nagykövetség közelében január 30-án egy ismert olasz utcaművész alkotása jelent meg az egyik épület falán, amely jelképesen a bilincseit elszakító olasz nőt ábrázolta.

Mindezzel párhuzamosan Milánó központjában a Sentinelle (Őrök) elnevezésű mozgalom szintén nagyjából száz tagja tartott állótüntetést a Magyarországon fogva tartott nő szabadulása érdekében. A megmozdulás egyik szervezője Luca Paladino, a Polgári Paktum politikai csoport tartományi képviselője úgy nyilatkozott,

„nem lehet azzal hitegetni, hogy Magyarországon a börtönök borzalmasak, itt Olaszországban pedig wellness-központok. Nem így van. A börtönhelyzet Olaszországban borzalmas (…) és ha felemeljük szavunkat Magyarország esetében, nem szabad elfelejtenünk, hogy az olaszországi börtönhelyzet szégyenletes”.

Ilaria Salis egyik olasz védőügyvédje a baloldali Demokrata Párt (PD) egyik milánói pártirodája vendége lesz szombat este a párt helyi politikusaival, a párt egyik római szárnya felvetette, hogy

a Magyarországon fogva tartott nőt jelöljék az Európai Parlamenti választásokon, esetleges megválasztásával ugyanis mentelmi jogot nyerhetne.

A Betyársereg a Várban emlékezett meg a Kitörés hőseiről

A Kapisztrán téren helyezte el a megemlékezés koszorúját a Betyársereg.

A Betyársereg tagjai végigvonultak a Váron, és a Kitörés indulásának helyszínén rótták le kegyeletüket Budapest védői és a Kitörés katonái előtt. A rendőri készenlét mindenhol érezhető a városban, a Betyárokat is ellenőrizték. Természetesen a hazafiak együttműködtek, a feladatukat végző rendőrök pedig mindent rendben találtak.

Tehát a Betyársereg tagok autentikus helyszínen, méltóképpen emlékezett meg a Kitörés hőseiről.

Az üzenetük ma is ugyanaz, mint korábban: „sosem adjuk fel! Dicsőség a hősöknek!”

Képgaléria: