Szabadszínész Hiventures: mi történt a 120 millió forinttal?

Szabadszínész Hiventures: mi történt a 120 millió forinttal?

A Szabadszínész, a színészeket és a produkciókat összekötő platform megszűnt, a Hiventures 120 millió forintos befektetése pedig nem térült meg. A közösségi médiában az ügyből napok alatt közpénz-eltüntetési vád lett. A cég beszámolói és a végelszámolási iratok viszont azt mutatják, hogy a pénz nem tűnt el, hanem elfogyott, hogy egy 46 millió forintos szoftverre és hét év működési költségére ment el, miközben a bevétel sosem közelítette meg a kiadásokat.

Ez a cikk a cégiratok alapján veszi sorra, mi történt a pénzzel, mi hiányzik még, és ki tartozik elszámolással.

Mi történt a Szabadszínész Hiventures-befektetésével?

A Szabadszínész havidíjas szakmai piactér volt, amelyet Lengyel Tamás színész és egy társalapító hozott létre. A Forbes.hu szerint az alapítók a platform Facebook-oldalán jelentették be, hogy hivatalosan lezárult a története. A közlemény nem nevezi meg a leállás okát.

A Hiventures 2019-ben szállt be. Az MFB-csoporthoz tartozó alapkezelő az Insiderblog.hu 2019. május 14-i beszámolója szerint kétszer 60 millió forintot adott a cégnek a magvető programjából. A pénzt a bejelentés szerint a platform béta verziójának tökéletesítésére és a nemzetközi terjeszkedésre szánták. A Hiventures akkori vezérigazgatója a közleményben hiteles, elkötelezett alapítókról és magas megtérüléssel kecsegtető üzleti modellről beszélt.

Mennyi pénz ment be, és mennyi maradt?

A Szabadszínész Kft. (cégjegyzékszám: 01-09-434680) beszámolói és a 2026. szeptember 1-jei végelszámolási iratok nyilvánosak, ezekből a befektetés sorsa pontosan követhető.

  • A cégbe összesen 143 millió forint tőke folyt be: 4 615 ezer forint jegyzett tőke és 138 385 ezer forint tőketartalék. Ebből 120 millió forint a Hiventures által kezelt Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap befektetése két részletben: 60 millió 2019-ben 25 százalékért, további 60 millió 2020-ban, ezzel nőtt a részesedés 35 százalékra, a fennmaradó 23 millió forint az alapítóktól származott (a Forbes.hu szerint az indulótőke része volt Lengyel Tamás Jászai Mari-díjának 975 ezer forintos pénzjutalma).
  • Az állami tőkealap 35 százalékos tulajdonrészt kapott, a két alapító 32,5-32,5 százalékot tartott meg.
  • A cég a működése alatt összesen 142,9 millió forint veszteséget halmozott fel. Az árbevétel 2019-ben 1,3 millió, 2020-ban 6,7 millió, 2021-ben 24,8 millió, 2022-ben 11,4 millió, 2023-ban 4,4 millió, 2025-ben 227 ezer, 2026 első négy hónapjában 38 ezer forint volt. A veszteség 2019-ben 42,3 millió, 2020-ban 43,6 millió, 2021-ben 24,2 millió, 2022-ben 6,1 millió, 2023-ban 8,7 millió, 2024-ben 11,2 millió, 2025-ben 4,7 millió forint. Az első két év alatt a 143 millió forintból 86 millió elfogyott.
  • A pénzkészlet 2020 végén, a második állami részlet után 33,4 millió forint volt, 2021 végén már csak 9,8 millió, és ezen a szinten maradt 2023 végéig (10,9 millió), 2025 végén 2,2 millió, a végelszámolás zárásakor 138 428 forint.
  • Ez a 138 428 forint teljes egészében az állami tőkealaphoz került, a két alapító nulla forintot kapott. Az ok a társasági szerződés megtérülési elsőbbségi záradéka: a maradék vagyon elsőként a befektetőt illeti.

Mire ment el a 120 millió forint?

A 2019 és 2022 közötti beszámolók évről évre megmutatják. Három nagy tétel van: a platform fejlesztése, a bérek és az igénybe vett szolgáltatások.

  • A platform: 2019-ben 36,8 millió forintért készült el, és a cég szellemi termékként aktiválta. A későbbi fejlesztésekkel 2022-re 45,9 millió forintra nőtt a könyv szerinti értéke. A társaság évi 7,5 és 9,2 millió közötti forinttal írta le, és 2026-ra nullára amortizálta.
  • A bérek: 2019-ben 17,4 millió, 2020-ban 21,5 millió, 2021-ben 16 millió forint bérköltség, három, majd két fős átlagos létszám mellett. Járulékokkal együtt a három év alatt 63 millió forint. 2022-től a cégnek nem volt alkalmazottja, a bérköltség évi egymillió forint alá esett.
  • Az igénybe vett szolgáltatások: 2019-ben 17,4 millió, 2020-ban 16,9 millió, 2021-ben 21,7 millió, 2022-ben 7 millió, 2023-ban 2,7 millió, 2025-ben 3,6 millió forint. Összesen a nyilvános évekre 69 millió forint.

A beszámolók egyik évben sem nevezik meg, kik voltak az alkalmazottak és kik a szolgáltatók. Ez a 120 millió forint sorsának egyetlen igazán nyitott kérdése: a pénz útja a könyvekben követhető, de hogy kinek folyt ki bér és szolgáltatási díj címén, az csak az alapítóktól tudható meg.

Az üzlet 2021-ben volt a csúcson, 24,8 millió forint bevétellel és a beszámoló szerinti román piacnyitással. Ez a bevétel még a bérköltséget sem fedezte. 2022-ben a cég elengedte az alkalmazottakat, a bevétel megfeleződött, és onnantól a platform lényegében magára maradt: 2023-ban 4,4 millió, 2025-ben 227 ezer forint folyt be.

Ami a könyvek szerint nem történt

a cég nem adott kölcsönt vagy előleget a vezető tisztségviselőknek, és nem jelentett be kapcsolt felekkel kötött, nem piaci feltételű ügyletet. A 2019 és 2021 közötti beszámolókat független könyvvizsgáló (Kerek Auditor Kft.) ellenőrizte, és mindhárom évre hitelesítő záradékot adott. A könyvvizsgálói megbízás a 2021-es jegyzőkönyv szerint kifejezetten a tőkebefektető felé készült jelentésre szólt. 2022-től a beszámolók nem könyvvizsgáltak, ott ezeket az állításokat a cég saját nyilatkozata támasztja alá.

Az állami tőkealap mindvégig tagja volt a cégnek

A végelszámolást lezáró határozatokat 2026. szeptember 1-jén a Hiventures képviselője is megszavazta. Az ügyvezetők éves felmentvényénél viszont a tőkealap öt éven át egyszer sem szavazott igennel.

A 2019., a 2020. és a 2021. évi felmentvény ellen szavazott az 1 615 tőkealapi szavazattal, a 2022. és a 2023. évinél tartózkodott. A 2020. évi felmentvényt a taggyűlés a jegyzőkönyv szerint nem is adta meg, mert az egyik ügyvezető csak a másikéról szavazhat, így a két alapító 1 500 igen szavazata kevesebb volt a tőkealap 1 615 nemjénél. A többi évben ugyanilyen szavazatarány mellett a jegyzőkönyv megadottként rögzíti a felmentvényt.

A jegyzőkönyvek egyik döntés indokát sem rögzítik. A felmentvény megtagadása önmagában nem jelent jogsértést, azt jelenti, hogy a befektető nem volt hajlandó lezárni az adott év ügyvezetését, és fenntartotta a lehetőséget, hogy később igényt érvényesítsen. Hogy a tőkealap élt-e ezzel bármikor, a nyilvános iratokból nem derül ki. A 2026-os végelszámolási iratok szerint a cégnek ismert követelése és tartozása nem maradt.

Tőkebefektetés, nem támogatás: miért számít a különbség?

A Hiventures kockázatitőke-alapkezelő, vagyis az állami kockázati tőke egyik csatornája. A kockázati tőke lényege, hogy a befektető tulajdonrészt szerez egy induló vállalkozásban, és a bukás lehetőségét előre vállalja. A pénz ilyenkor a cég működésébe kerül, nem az alapítókhoz. Ebből következik, hogy egy bukott startup önmagában nem jelent szabálytalanságot, és az „eltüntetett közpénz” kifejezés bizonyíték nélkül vád.

A cégiratok alapján a pénz útja nagy vonalakban követhető: szoftverfejlesztés és működési költség. Ami nem követhető, az a szolgáltatói számlák mögötti tartalom és ár. Erről a beszámoló nem szól, és könyvvizsgáló sem nézte meg.

Aki elszámolást követel, annak is el kell számolnia

Lengyel Tamás nem egy a sok színész közül. A Telex 2026 márciusi felmérése szerint a politikai tartalmat posztoló közéleti figurák között a posztonkénti átlagreakciók alapján a második helyen állt, 18 200 reakcióval, és a tízes toplistára a megosztások számában is felkerült. A közéleti súlya tehát egy kisebb párt vezetőjéével vetekszik, és ezt a súlyt rendszeresen a közpénz számonkérésére használja.

Júniusban, a Megafon felszámolásakor azt kérdezte, ki fizeti vissza az összegeket, ha a Megafon közpénzből működött (hvg.hu, 2026. június 25.). Szeptember végén nyílt levélben szólította fel a hűtlen kezeléssel gyanúsított Hankó Balázs volt minisztert, hogy kössön vádalkut és nevezze meg politikai megbízóit (Contextus.hu, 2026. október 1.).

Ez a szerep kötelezettséget is jelent. Aki milliárdok sorsát kéri számon másokon, annak a saját cégébe fektetett 120 millió forint állami pénzről legalább ugyanazt a nyilvános elszámolást illik letennie, amit a másik oldaltól vár. A megszűnést bejelentő közlemény erre nem vállalkozott: sem a leállás okát, sem a pénz felhasználását nem részletezte. A beszámolók megadják a vázat, de azt, hogy kinek fizette ki a cég a szolgáltatási díjakat, csak az alapítók tudják elmondani.

Hogyan lett a bukásból politikai üzenet?

Egy TikTok-bejegyzés a pestisrácok.hu Revans! nevű grafikájával azt állította, hogy Lengyel Tamás vállalkozása 120 millió forint közpénzt „tüntetett el”. A VG cikke már a címében elégett közpénzről beszél, és Lengyel Tamást Orbán Viktor egyik legnagyobb ellenzőjeként mutatja be. A sugallat egyértelmű: a kormány kritikusa állami pénzből gazdálkodott rosszul.

Tisza Párt 2,4 milliárd forintot költött a kampányra

Csakhogy a befektetésről 2019-ben, az Orbán-kormány idején, az MFB-csoport állami alapkezelője döntött. Aki ma ezt Lengyel Tamás ellen fordítja, a saját oldala akkori döntését is támadja. A rendelkezésre álló források nem utalnak arra, hogy a 2019-es döntést politikai szempont befolyásolta volna, de arra sem, hogy a Hiventures utólag megvizsgálta volna, miért bukott el a befektetés.

Mi hiányzik még az ügyből?

  • Kik voltak a 2019 és 2021 közötti alkalmazottak, akik 63 millió forint bért és járulékot kaptak, és kinek fizették ki a 36,8 millió forintos fejlesztést. Ez kérdés az alapítóknak.
  • Miért szavazott az állami tőkealap öt éven át a felmentvény ellen vagy tartózkodott, és történt-e ebből bármi. Ez kérdés a Hiventuresnek és az alapítóknak is.
  • A 2024. évi beszámoló, amely ehhez a cikkhez nem állt rendelkezésre; a 11,2 milliós veszteség a Forbes.hu közlése.
  • Az állami tőkealap 2019-es befektetési döntésének indokolása és a befektetés utólagos értékelése. Ez kérdés a Hiventuresnek.
  • Hány hasonló, nullához közeli megtérülésű befektetés van a Hiventures magvető portfóliójában.

A Polkorrekt véleménye

Ebben az ügyben mindenki a másikra mutogat, és senki nem számol el. A Fidesz-közeli sajtó közpénz-eltüntetésről beszél, de elhallgatja, hogy a pénzt a saját kormánya állami alapkezelője adta oda 2019-ben, hiteles alapítókra és magas megtérülésre hivatkozva. Ha a befektetés hiba volt, az a hiba akkor és ott született, nem a mostani megszűnéssel.

Lengyel Tamás viszont nem bújhat el a kockázati tőke műfaja mögé. Igaz, hogy a bukás benne van az árban, és a vád bizonyíték nélkül vád. De aki több százezer ember előtt kéri számon a Megafon és egy volt miniszter milliárdjait, az nem zárhat le 120 millió forint állami pénzt egy közlemény szintjén, amely még az okot sem nevezi meg.

A beszámolók szerint a pénz java az első két évben fogyott el, szoftverre, szolgáltatókra és három ember bérére, és a saját befektetője öt éven át egyszer sem szavazta meg az ügyvezetők felmentvényét. Egy lista a szolgáltatókról és az összegekről többet érne minden Facebook-posztnál. A hitelesség nem oldalfüggő. A számonkérő hangot vagy mindenre használja az ember, a saját cégére is, vagy a hangja nem ér többet a másik oldalénál.

A legnagyobb adós mégis a Hiventures. Az állami kockázati tőke pénze a hétköznapi emberek pénze is, és a veszteséget nem az alapító és nem a döntéshozó viseli, hanem a közösség. Egy 120 millió forintos bukásról az átlagembernek olyan elszámolás járna, amelyből kiderül, mire ment a pénz, mennyi tért vissza, ki döntött, és tanult-e belőle bárki. Ma a cég iratai mutatnak valamit, a befektető iratai semmit.

Pedig a Hiventures 2020-tól minden évben jelezte a szavazatával, hogy nem elégedett; aztán a nyilvánosság előtt egy szót sem szólt róla. Amíg az állami alapkezelő nem számol el, addig minden politikai oldal azt olvas ki az ügyből, amit akar, és pontosan ez a helyzet a legkényelmesebb mindenkinek, kivéve azt, aki az egészet fizette.

Források

  1. Szabadszínész Kft. „v. a.”, végelszámolást lezáró egyszerűsített éves beszámoló és kiegészítő melléklet, fordulónap 2026. augusztus 31., kelt 2026. szeptember 1. (e-beszámoló, cégjegyzékszám: 01-09-434680)
  2. Szabadszínész Kft. „v. a.”, vagyonfelosztási javaslat, 2026. szeptember 1.
  3. Szabadszínész Kft. „v. a.”, ülés tartása nélküli határozathozatal jegyzőkönyve (09/2026. és 12/2026. közötti. sz. határozatok), 2026. szeptember 1.
  4. Szabadszínész Kft. „v. a.”, tevékenységet lezáró beszámoló kiegészítő melléklete (2026. január 1. és április 30. közötti időszak), kelt 2026. május 19., és a taggyűlés 07/2026. és 08/2026. sz. határozata, 2026. május 27.
  5. Szabadszínész Kft. „v. a.”, a 2025. évi beszámolót elfogadó taggyűlési jegyzőkönyv (01/2026.06. sz. határozat), 2026. június 1.
  6. Szabadszínész Kft., 2019. évi egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete, kelt 2020. április 3.; Kerek Auditor Kft. független könyvvizsgálói jelentése, 2020. április 3.; a taggyűlés 01/2020.04.03., 02/2020.04.03. és 03/2020.04.03. sz. határozata, 2020. április 3.
  7. Szabadszínész Kft., 2020. évi egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete, kelt 2021. március 30.; Kerek Auditor Kft. független könyvvizsgálói jelentése, 2021. március 30.; a taggyűlés 1/2021.03.31., 2/2021.03.31. és 3/2021.03.31. sz. határozata, 2021. március 31.
  8. Szabadszínész Kft., 2021. évi egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete, kelt 2022. március 30.; Kerek Auditor Kft. független könyvvizsgálói jelentése, 2022. március 30.; a taggyűlés 01/2022.04., 02/2022.04. és 03/2022.04. sz. határozata, 2022. április 13.
  9. Szabadszínész Kft., 2022. évi egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete, kelt 2023. március 5.; a taggyűlés 01/2022.04. és 02/2022.04. sz. határozata, 2023. április 14.
  10. Szabadszínész Kft., 2023. évi egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete, kelt 2024. március 9., és a taggyűlés 01/2023.04. és 02/2023.04. sz. határozata, 2024. április 8.
  11. Forbes.hu: Jászai-díjának pénzjutalmából indította, most bezárt Lengyel Tamás startupja, amin az állam is bukott, 2026. szeptember 26., forbes.hu
  12. VG.hu: Ennyi volt, elégett 120 millió forint közpénz, 2026. szeptember 29., vg.hu
  13. Insiderblog.hu: 120 milliós befektetés a szabadszinesz.hu projektnek, 2019. május 14., insiderblog.hu
  14. Forbes.hu: Startupot indított a Jászai Mari-díjból, komoly régiós terveik vannak, 2019, forbes.hu
  15. hvg.hu: cikk a Megafon felszámolásáról és Lengyel Tamás reakciójáról, 2026. június 25., hvg.hu
  16. Contextus.hu: „Köss vádalkut!”, Lengyel Tamás üzenete az őrizetbe vett volt miniszternek, 2026. október 1., contextus.hu
  17. Telex: A Fidesz propagandája nevetséges hipersebességre kapcsolt (Lájkbajnokság extra), 2026. március 6., telex.hu
  18. A vizsgált TikTok-bejegyzés (a cikk tárgya, nem tényforrás), képernyőkép, [rögzítés dátuma]

Tót György