Baross Gábor Terv: ki építi a vasutat Mészáros Lőrinc után?

A Baross Gábor Terv 3550 milliárd forintos vasútfejlesztési programja újrarajzolja a magyar vasútépítés piacát. Az osztrák tulajdonú Swietelsky Vasúttechnika Kft. az idén négy hónap alatt nagyjából 80 milliárd forintnyi munkát nyert, holott az előző öt évben összesen mintegy 50 milliárd forint volt az árbevétele.

Mészáros Lőrinc cégei közül a V-Híd Zrt. ugyanakkor nélkülözhetetlen maradt, a járműbeszerzésnél és a reptéri gyorsvasútnál pedig német, svájci, francia, osztrák vállalatok készülnek a megbízásokra.

Mit tartalmaz a Baross Gábor Terv, és ki fizeti?

Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter 2026. július 22-én, a Rákospalota-Újpest vasútállomáson mutatta be a Baross Gábor Tervet, a tízéves vasútprogramot. A keret megközelíti a 3550 milliárd forintot, a pénz döntő része pedig uniós forrásból érkezik. A Világgazdaság összeállítása szerint a finanszírozás többek között 1100 milliárd forint kohéziós alapi pénzből, 700 milliárd forint helyreállítási alapi (RRF) forrásból, 400 milliárd forintos Európai Beruházási Banki (EIB) hitelből áll, ehhez jön 950 milliárd forintnyi kötelezettségvállalás.

Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz (IKOP Plusz) felülvizsgálatáról szóló kormányhatározat augusztusban megjelent a Magyar Közlönyben, így a Baross Gábor Terv uniós projektjei elindulhatnak. Vitézy Dávid szerint a jelenlegi uniós ciklusban 1406 milliárd forint áll rendelkezésre, a 2028-tól 2034-ig tartó időszakra pedig 950 milliárd forintnyi kötelezettségvállalás, ezért a minisztérium több mint 2000 milliárd forintnyi fejlesztést indíthat el. A hétköznapi utasoknak a járműcsere a legközvetlenebb tétel. A tárca 700 milliárd forint értékű közbeszerzést kíván még idén kiírni az ötvenéves elővárosi vasúti (HÉV) kocsik leváltására, továbbá 35 új InterCity-kocsi vásárlására.

Ki nyer eddig a Baross Gábor Terv tendereiből?

A Telex 2026. augusztus 24-i összeállítása szerint az elmúlt nagyjából egy évben, így a 2026. április 12-i parlamenti választás óta is szinte minden vasúti tendert a Swietelsky Vasúttechnika nyert, hol egyedül, hol konzorciumban.

A linzi Swietelsky AG tulajdonában álló, mintegy 200 fős celldömölki cég forgalma 2020-ban 33 milliárd forint volt, 2024-re viszont 6 milliárdra zsugorodott. Vingelmann Szabolcs ügyvezető a sikert szakértelemmel, versenyképes árazással magyarázza, állítása szerint a nyertes ár minden megkérdezett projektnél a megrendelő becslése alatt maradt.

A legnagyobb tétel eddig az Almásfüzitő-Komárom vasúti fővonal-szakasz átépítése, amelyre a Swietelsky 36,3 milliárd forintos ajánlattal nyert. A Baross Gábor Terv programjába tartozó munka után a szakaszon 160 kilométeres óránkénti sebesség válik lehetővé. A budai fonódó villamos második ütemét 26,9 milliárd forintért szintén a Swietelsky-csoport nyerte meg a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) eljárása után. A szerződést a Népszava információi szerint négy nappal a Tisza-kormány hivatalba lépése előtt írta alá a Lázár János vezette minisztérium.

A következő nagy vasúti közbeszerzés a Kiskundorozsma-Szeged szakasz mintegy 160 milliárd forintos munkája. Erre a hvg.hu összefoglalója szerint három ajánlat érkezett, az eredményhirdetést a Telex hamarosan várja.

Olcsóbb ajánlat, drágább nyertes: a vitatott győzelmek

A Magyar Államvasutak (MÁV) két kőbányai pályafelújításán először a Homlok-csoport cégeit hirdette ki nyertesnek, a legalacsonyabb ajánlatot pedig a csoporthoz tartozó Vasútvill adta.

A Swietelsky Vasúttechnika megtámadta az eredeti döntést, a KDB pedig részben igazat adott neki, mivel az árindoklásból hiányoztak a bérekre, a járulékokra, a munkaórákra vonatkozó adatok. A Városliget-elágazás munkáját így mintegy 4 milliárd, a Kőbánya-teher és Kőbánya-Kispest közötti szakaszt nettó 5,6 milliárd forintért kapta meg a cég, miközben a legkisebb ajánlat 3, illetve 4,4 milliárd forint volt.

A Telex megállapítása szerint mindez a szabályoknak megfelelően történt. Az aránytalanul alacsony ár vizsgálata azt védi, hogy a kivitelező minden munkavállalót bejelentsen, a járulékokat pedig megfizesse. Az összesítés viszont azt is mutatja, hogy a Swietelsky Vasúttechnika győztes ajánlatai együtt sok milliárd forinttal haladták meg a legalacsonyabb beadott árakat. Az Almásfüzitő-Komárom szakasz tenderén a legkedvezőbb ajánlat 33,8 milliárd forint volt, az A-Híd és szlovák partnere adta. A nyilvános forrásokból nem derül ki, hogy ez az ajánlat érvényes volt-e.

Tisztogatás a vasúttársaságnál: Vitézy Dávid felmentette a MÁV gazdasági vezérigazgató-helyettesét

Fordított példa is akad: a Gubacsi vasúti híd felújítását a HE-DO Zrt. nyerte 20 milliárd forintos ajánlattal, miközben 16 milliárdos ajánlat is érkezett. A legjobb ajánlatot adó A-Híd jogorvoslatot kért, a döntőbizottság azonban elutasította, mert szerinte a kiírónak kötelessége volt kizárni az ajánlattevőt. A szabály mindkét irányban érvényesül, a 4 milliárd forintos különbség viszont ugyanúgy az adófizetőt terheli.

A V-Híd még mindig nélkülözhetetlen

Az átrendeződés léptékét a számok mutatják: a V-Híd forgalma 2023-ban 169, 2024-ben 188, 2025-ben pedig 168 milliárd forint volt. A többi nagy vasútépítőnek, elsősorban a Strabag, a Swietelsky cégeinek, évente együtt 30 és 40 milliárd forint közötti összeg jutott. A legnagyobb munkát, a Ferencváros-Kelenföld vasútépítést a V-Híd 338 milliárd forintért nyerte, a kivitelezés ma is tart.

A sínhegesztésre kiírt vasúti közbeszerzésen a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) megrendelésére egyedül a V-Híd adott ajánlatot. A GYSEV vezérigazgatója a miniszter kérésére készült jelentésében úgy fogalmazott, hogy a cég a szabad kapacitással gyakorlatilag egyeduralkodó a magyar piacon. Vitézy Dávid szerint a tendert még a korábbi kormány idején, április 3-án írták ki, az eljárás jogszerű volt, a kormány pedig nem zárhat ki ajánlattevőt pusztán politikai alapon. A Swietelsky az eljárás elején még érdeklődött, később azonban szakemberhiányra hivatkozva távol maradt.

A zalaszentiváni deltavágány építését nettó 11,78 milliárd forintért a Swietelsky Vasúttechnika és a V-Híd Network konzorciuma nyerte, alvállalkozóként pedig a szintén Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord Kft. dolgozik. Az Átlátszó szerint négy cég indult, kettőt kizártak. A Telex szerint a magyar A-Híd és a Vasútvill ajánlata érvénytelen lett, noha alacsonyabb árat kínált volna, a Strabag minimálisan lemaradt.

A Közlekedési és Beruházási Minisztérium (KBM) a Telexnek azt írta, hogy uniós forrásból nem lehet politikai címkék alapján cégeket kiválasztani vagy kizárni. A tárca szerint „Nem új kedvenceket akarunk a régiek helyére, hanem valódi versenyt.” A Telex kormányközeli forrásai szerint a kabinet a nagy külföldiek mellett magyar cégeket is szeretne látni a piacon. Nagy külföldinek a Swietelsky, a Strabag, a Colas számít.

Német, francia és svájci gyártók a járműpiacon és a reptéri vasútnál

A MÁV-Start és a Siemens Mobility 2022 áprilisában keretmegállapodást kötött 115 új villamos mozdonyra, 90 kétáramnemű és 25 háromáramnemű Vectronra. Vitézy Dávid szerint a szerződés ma is érvényes, de Lázár János miniszter nem akart megállapodni a német céggel, ezért a tárca újraindította a tárgyalásokat. Az akkori ár már nem érvényes, a miniszter pedig csak a piacinál kedvezőbb áron venne mozdonyokat. A 2022-es tenderen a Siemens és az Alstom keményen versengett a megbízásért.

Német oldalról a Deutsche Bahn leányvállalata, a DB Systemtechnik küldött mérővonatot 2026 februárjában a Budapest-Belgrád vasútvonal tesztelésére, az eredményekről azonban a szerződések miatt nem tájékoztatott. A svájci Stadler a GYSEV 11 darabos InterCity-motorvonat-rendelésén dolgozik, az első szerelvény július 30-án készült el a lengyelországi Siedlcében. A Telex szerint a kőbányai tenderen ajánlatot adó őrbottyáni Vasútépítők korábban a német Wiebe leányvállalata volt, mostanában azonban nem volt érdemi bevétele.

A másik vasúti nagyberuházás, a reptéri gyorsvasút körül piaci információk szerint egyetlen komoly konzorcium indult. Tagja a francia Vinci, az osztrák Strabag, valamint a brit Aberdeen alapkezelő: az első kettő építene, a harmadik adná a tőkét. A Vinci kisebbségi tulajdonosként a Budapest Airportban is érdekelt. A kormány a Népszava szerint március óta nem döntött, új finanszírozási formát kereshet. A koncessziós terv 35 évre szólt volna, a reptéri megállóban pedig nagyságrendileg 3000 és 4000 forint közötti peronjegy-felárat kellett volna fizetni. Ha a vonal mégis elkészül, a kivitelezés a Telex szerint a Strabagra hárul.

A Baross Gábor Terv és Brüsszel: uniós pénz, uniós szigor

Az Európai Bizottság szeptember 23-i javaslata szerint feloldhatók a Magyarországgal szembeni jogállamisági intézkedések, ami 4,2 milliárd euró, vagyis mintegy 1500 milliárd forint kohéziós forrás felszabadítását jelentené. A végső döntést a Tanács október 13-i ülésén hozhatja meg, Zsíros Sándor, az Euronews brüsszeli tudósítója szerint pedig az Európai Parlament ezt már nem akadályozhatja meg. A pénz elsősorban vasúti felújításokra és infrastruktúrára szolgál, felhasználását 27 mérföldkő ellenőrzi. Ezek középpontjában a korrupció elleni fellépés, a közbeszerzések átláthatósága, a végső kedvezményezettek azonosíthatósága áll. Magyarország közben csatlakozott az Európai Ügyészséghez, a tagság augusztusban lépett hatályba.

A kormány a helyreállítási alap 10,4 milliárd eurós keretéből 1,8 milliárd eurót, a 368 forintos euróárfolyamon számolva mintegy 660 milliárd forintot csoportosított át a Baross Gábor Terv vasútfejlesztésére. A törvénycsomag zárószavazását júliusban az utolsó pillanatban elhalasztották, mert az Európai Bizottság újabb módosításokat kért, az Országgyűlés végül a javított szöveget fogadta el. Az Európai Parlamentben ezzel szemben többen vitatják a Bizottság 2023-as döntését, amely a 10 milliárd eurós, vagyis mintegy 3700 milliárd forintos kohéziós keret igénylését tette lehetővé, a jogvita folyamatban van.

Arról, hogy vasúti beszállítók az Európai Parlamentben lobbiznának a magyar megbízásokért, a nyilvános forrásokban nem találtunk adatot. Az Európai Parlament dokumentáltan a magyar vasútfejlesztés pénzének feltételeit és jogszerűségét vitatja. A kormány ráadásul október 6-i határidővel újabb uniós pályázatokat nyújt be. Ezek között szerepel a Bécs és Varsó felé vezető nagysebességű vasút tervezése, amelynek előkészítése önmagában 19 milliárd forintba kerülne.

A Polkorrekt véleménye

Mészáros Lőrinc cégeinek korábbi egyeduralma lezárulhat, de a hétköznapi ember semmit sem nyer azzal, ha ugyanaz a minta csak más névvel folytatódik. Ha a legalacsonyabb ajánlatot kizárják, a nyertes pedig több milliárddal drágábban épít, a különbséget az adófizető állja. Ezért a minisztériumnak közzé kell tennie a kizárások indoklását, az árindoklások adatait. Aggasztó az is, hogy a GYSEV vezérigazgatója szerint a sínhegesztésben gyakorlatilag csak a V-Hídnak volt szabad kapacitása, hiszen így a verseny csak a kiírásban létezik. Brüsszel szigora segíthet, a Baross Gábor Terv átláthatóságát azonban a Tisza-kormánynak kell biztosítania, nem a külső kényszernek.

Források

1. Portfolio.hu (Magyarország): 3550 milliárd forintból újul meg a magyar vasúthálózat a következő 10 évben: bejelentették a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet, 2026. július 22.,  portfolio.hu
2. Világgazdaság (Magyarország): Újdonságok özönével szolgál a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv, 2026. július,  vg.hu
3. Világgazdaság (Magyarország): Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv: megjelent a kormányhatározat, 2026. augusztus,  vg.hu
4. Index (Magyarország): Vitézy Dávid bejelentette az évtized egyik legnagyobb vasúti fejlesztését, 2026. augusztus 1., index.hu
5. Magyar Építők (Magyarország): Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv, Almásfüzitő-Komárom szakasz, 2026. augusztus, magyarepitok.hu
6. Telex (Magyarország): A Mészáros-féle V-Híd dominanciája után mindenki vasutat szeretne építeni, 2026. augusztus 24., telex.hu
7. Index (Magyarország): Milliárdos vasúti beruházások: megbukott az eredeti döntés, új nyertest hirdettek, 2026. augusztus 27.,  index.hu
8. Átlátszó (Magyarország): MÁV-tender: kiénekelte a 7,3 milliárdos sajtot a Homlok-cégek szájából a Swietelsky, 2026. augusztus 11., atlatszo.hu
9. Átlátszó (Magyarország): Mészáros Lőrincék építik a deltavágányt a magányos zalai körforgalom mellé, 2025. december 10.,  atlatszo.hu
10. 444 (Magyarország): „Egy kormány nem zárhat ki egy ajánlattevőt pusztán politikai alapon”, 2026. augusztus 7., 444.hu
11. hvg.hu (Magyarország): 3,5 kilométeres magánutat építenének, hogy az autók eljussanak a BYD-gyárból a kiskundorozsmai vasútállomásra, 2026. július 13.,  hvg.hu
12. Világgazdaság (Magyarország): Rendkívüli fordulat, Vitézy Dávid mindenkit meglepett: mégis a németektől vásárolhat új mozdonyokat Magyarország, 2026. július,  vg.hu
13. Index (Magyarország): Elképesztő szerelvényt hoztak Magyarországra, hogy teszteljék a gigaberuházást, 2026. február 27.,  index.hu
14. Stadler: Új sztenderd a magyar vasúti közlekedésben: elkészült az első GYSEV FLIRT InterCity motorvonat, sajtóközlemény, 2026. július 30.,  stadlerrail.com
15. Népszava (Magyarország): Március óta nincs döntés a ferihegyi gyorsvasútra kiírt pályázatról, 2026. június 30., nepszava.hu
16. Telex (Magyarország): Gőzerővel zajlik az átadás-átvétel az NGM-ben, 2026. április 30.,  telex.hu