DW: A létszámhiány mellett a kábítószer-függőség jelenti a legnagyobb belső veszélyt az ukrán fronton

A háború ötödik évébe lépve az ukrán fegyveres erők egyre súlyosabb belső válsággal néznek szembe: a krónikus katonahiány után a kábítószer- és alkoholproblémák váltak a legégetőbb kihívássá a frontvonalon szolgálók körében –  derül ki a Deutsche Welle (DW) német állami médium tényfeltáró riportjából.

A helyzet súlyosságát orvosok, pszichoterapeuták és rehabilitációs szervezetek jelzései is megerősítik.

A megkérdezett egészségügyi szakemberek szerint a probléma közvetlenül a súlyos harci sérülésekre, a poszttraumás stressz szindrómára (PTSD) és a teljes pszichológiai kimerültségre vezethető vissza. Rengeteg katona hosszú hónapokat, sőt éveket tölt a lövészárkokban anélkül, hogy esélye lenne a pihenésre vagy a végleges leszerelésre. A helyzetet tovább rontja, hogy az akut létszámhiány miatt sok sebesült katonát még a teljes fizikai és mentális felépülése előtt visszaküldenek a tűzvonalba.

„A modern történelem során egyetlen hadsereg sem harcolt négy éven át rotáció nélkül” – mutatott rá Igor Alferov pszichoterapeuta a Deutsche Welle-nek nyilatkozva.

Hozzátette, hogy amikor a parancsnokok kénytelenek megtagadni a pihenőt, mert egyszerűen nincs más, aki harcoljon, a katonákban elhatalmasodik az igazságtalanság és a kilátástalanság érzése.

Sokkoló adatok: a frontvonalon harcolók több mint fele érintett

A nemrég közzétett jelentések becslései szerint a frontvonalon szolgáló ukrán katonák több mint 50%-a rendelkezik már tapasztalattal valamilyen kábítószer, alkohol vagy ezek kombinációjának használatában. Bár a tudatmódosító szerek használatát a katonai szabályzat szigorúan tiltja, a mindennapi életben a szorongás és a trauma oldására sokan mégis ezekhez a tiltott eszközökhöz nyúlnak.

A riport egy volt tengerészgyalogos tiszt megrázó történetét is bemutatja, aki jelenleg egy rehabilitációs klinikán próbál felépülni. A férfi elmondta, hogy korábban több mint kétszáz ember állt a parancsnoksága alatt, és számos sikeres hadműveletet vezetett, ám a kórházi kezelése után elhatalmasodó függősége miatt teljesen elveszítette az irányítást az élete felett, és katonai karrierje is porrá lett.

Családi tragédiák és feszültségek a hátországban

A szakemberek szerint a függőség kialakulásában a frontvonal mögötti családi krízisek is komoly szerepet játszanak. A harcoló férfiak jelentős részének a felesége és gyermekei az Európai Unióban találtak menedéket. Alferov szerint ez a hatalmas földrajzi és érzelmi távolság sok házasságot felőröl: míg a feleség Európában igyekszik jövőt építeni a gyerekeknek, a férj Ukrajnában marad a háborúban, ahol minden egyes nap a közvetlen életveszélyről szól.

A brit The Guardian szintén megerősítette a probléma súlyosságát, megjegyezve, hogy a függőség pontos mértékét a korlátozott hivatalos adatközlés miatt nehéz patikamérlegen kiszámolni, de a háttérben egyértelműen a hosszan tartó harci helyzetekből fakadó szorongás áll.

A feszültség ráadásul a hátországban, a civil lakosság körében is érezhető. Helyi beszámolók – köztük az orosz erők által elfoglalt területekről származó források – szerint a frontvonal mögötti bázisokon a függőséggel küzdő fegyveresek és a civilek között is előfordultak már súlyos, esetenként lövöldözésig fajuló összetűzések.