Megroppant a német gazdaság: idén technikai recesszióba süllyedhet az ország a háborús energiaársokk miatt
Súlyos figyelmeztetést adott ki a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW): Németország gazdasága az idei évben technikai recesszióba süllyedhet.
A szerdán közzétett felülvizsgált jelentés szerint az iráni háború miatt hirtelen kirobbanó globális energiaársokk teljesen megzavarta az amúgy is rendkívül törékeny lábakon álló gazdasági fellendülést, ami miatt az intézet kénytelen volt a felére csökkenteni az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzését.
A DIW legfrissebb prognózisa szerint a német hazai össztermék (GDP) idén mindössze 0,5 százalékkal, jövőre pedig 0,8 százalékkal bővülhet. Ez jelentős, csaknem fél százalékpontos rontást jelent a tavaszi várakozásokhoz képest, ami világosan mutatja a nemzetközi konfliktusok azonnali, húsbavágó gazdasági hatásait a kontinens vezető ipari hatalmára.
Jön a feketeleves: Két egymást követő negyedévben zsugorodhat a GDP
A technikai recesszió hivatalos definíciója szerint akkor beszélünk válságról, ha egy állam gazdasági teljesítménye (GDP) két egymást követő negyedévben is visszaesést mutat. A DIW elemzői szerint Németország pontosan ezzel a forgatókönyvvel néz szembe: a GDP várhatóan kis mértékben csökkenni fog az idei második, valamint a harmadik negyedévben is, és a görbe legkorábban csak az év utolsó hónapjaiban stabilizálódhat.
A gazdaságkutatók kiemelték, hogy az iráni konfliktus közvetlen következményeként megugró világpiaci olaj- és gázárak rohamosan hajtják felfelé a fogyasztói árakat, drasztikusan gyengítik a lakosság és a háztartások vásárlóerejét és kritikus bizonytalanságot teremtenek a vállalati szektorban, ami a beruházások elhalasztásához vezet.
Az infláció tartósan az EKB célértéke felett ragad
A megugró energiaköltségek miatt az inflációs nyomás sem enyhül a várt ütemben. A DIW számításai szerint a német infláció az idei évben 2,9 százalék, jövőre pedig 3 százalék környékén alakul majd.
Ez komoly fejfájást okoz a pénzügyi döntéshozóknak, mivel a mutató tartósan és érezhetően magasabb marad az Európai Központi Bank (EKB) által meghatározott, árstabilitást jelentő 2 százalékos célszámnál. A tartós infláció ráadásul korlátozhatja a jegybank mozgásterét a gazdaságélénkítő kamatcsökkentések terén is.
