A TaxiTrack-csapda: ezt szavazták meg, és ezt kapták a budapesti taxisok

2022. március 24-én a budapesti taxisszakma aláírt egy megállapodást Kiss Ambrus akkori főpolgármester helyettessel. Ebben a megállapodásban pusztán online taxióráról volt szó, semmi másról.

2026. június 1-jétől a taxisoknak viszont egy olyan applikációval kell dolgozniuk, amely 15 másodpercenként rögzíti, hol járnak, kinek tettek ajánlatot, mikor álltak meg. A TaxiTrack az „átláthatóság” nevében olyan adatokat gyűjt, amelyekre álláspontunk szerint sem rendelet, sem közgyűlési felhatalmazás nincs, és amelyeket a BKK saját adatvédelmi szabályzata is kizár.

Az aláírt megállapodás 2022-ből

A 2022-es tarifatárgyalások asztalánál ott ült a BKIK, a Bolt három képviselője, a Főtaxi, a City Taxi, a Taxi 4, a GOTAXI, az OTSZ és a szakszervezetek. Egy konkrét műszaki újításról egyeztek meg, az online taxióráról. Ez az eszköz a fuvar indítását és a megtett kilométereket méri, semmi mást.

Az érdekképviseletek két dolgot vártak cserébe. Először, hogy az új eszköz a sofőr saját készülékén fusson, másodszor, hogy ne adjon ki útvonalat, ügyfelet, helyzetet vagy státuszt harmadik fél felé. A BKK és Kiss Ambrus mindebbe beleegyezett.

A háttérben azonban más dolgok is történtek. A BKK azt szerette volna elérni, hogy egy átfogó, GPS-alapú nyomkövető rendszerrel folyamatosan figyelhessék az összes taxi mozgását. A taxis cégek és az érdekképviseletek azonban ezt határozottan elutasították, így a 2022. március 24-én aláírt megállapodásba ez a követelmény végül nem került bele.

Az egyezség után megszületett a taxirendelet 2022-es módosítása, ami azonban csak egy vázlatos keretszabályozás volt. A felek szándékosan halasztották 2025-re a részletek kidolgozását azzal az ígérettel, hogy a technikai megoldásokat majd akkor véglegesítik, amikor a nyomkövetés kérdésében is dűlőre jutnak.

Az, hogy a rendelet kezdetben „lyukas” maradt, nem véletlen hiba volt, hanem egy tudatos kompromisszum. A 2022-es tárgyalások résztvevői ugyanis abban maradtak, hogy az online taxiórák bevezetésekor a GPS-es megfigyelés ötletét 2025-ben sem fogják erőltetni.

A „csendes csere” 2022 és 2025 között

A BKK azonban másképp állt a korábbi ígéretekhez. A 2022 és 2025 közötti években fokozatosan kiszorították a tárgyalásokról azokat a szakmai partnereket, akikkel az eredeti megállapodást kötötték, sőt, a leghangosabb érdekvédők ellen egyenként hatósági eljárásokat indítottak, hogy elhallgattassák őket.

A helyükre idővel új érdekképviseletek ültek be a tárgyalóasztalhoz – tipikus példa erre a TÉSZ. Mivel 2022-ben ez a szervezet még nem is létezett, értelemszerűen nem is írhatott alá semmilyen megállapodást, ám mire elérkezett 2025, a TÉSZ az egyik legfontosabb tárgyalóféllé vált.

Ezek az új szereplők viszont már nem érezték úgy, hogy a három évvel korábbi alkuk köteleznék őket, hiszen ők maguk nem voltak részesei azoknak az egyezségeknek.

Amit a 24/2025 rendelet valójában mond

A 24/2025. Főv. Kgy. rendelet beillesztette a 31/2013. taxirendelet 3. § (18) bekezdésébe a valós idejű adatszolgáltatási kötelezettséget. A szöveg pontosan egy dolgot ír elő: a taxisok szoftverrel, valós időben és folyamatosan adatot szolgáltatnak a közlekedésszervezőnek a jármű helyzetéről, valamint a taxaméter elindításáról és leállításáról rendelkezik.

Ennyit, és nem többet. A rendelet nem nevez meg applikációt, nem nevez meg fejlesztőt, nem szabályozza, milyen időközönként történik a helyzetlekérés és nem rögzíti, hogy milyen státuszadatokat kell gyűjteni. Egyszóval nem rögzíti az adatok útját, retenciós idejét, sem a továbbítás körét.

Amit a TaxiTrack valójában csinál

A BKK saját közleménye szerint a TaxiTrack 15 másodpercenként rögzíti a taxi GPS-koordinátáit és aktuális státuszát.

Naplózza, ha a sofőr taxiállomáson várakozik, ha szabadjelzővel forgalomban van, ha az utassal szóban vagy írásban megállapodik, ha ajánlatot tesz, ha a taxaméter elindul vagy leáll, ha a sofőr kijelentkezik.

Az adatok folyamatosan érkeznek a BKK központi szerverére, és hálózati hiba esetén az eszközön tárolódnak, majd a kapcsolat helyreállása után azonnal továbbításra kerülnek. Az alábbi videón lépésről lépésre látható, hogyan regisztrál és működik az alkalmazás a sofőr telefonján.

A BKK tevékenysége messze túllép azon, amit a rendelet 3. § (18) bekezdése valójában megenged. A hatóság önkényesen értelmezi a szabályokat, mivel a jármű helyzetének rögzítése jogilag nem jelenti egy teljes útvonal folyamatos, tizenöt másodpercenkénti követését. Ugyanígy a fuvar indításának és leállításának rögzítése sem hatalmazza fel őket arra, hogy az összes ajánlattételi adatot begyűjtsék.

A valós idejű adatszolgáltatás címszava alatt zajló megfigyelés pedig kifejezetten jogsértő, hiszen a rendszer nem naplózhatná a sofőr magánjellegű megállásait és beszélgetéseit.

A rendelkezésre álló dokumentumok egyértelműen arra utalnak, hogy a BKK nem a jogszabályt hajtja végre, hanem azt a saját hatáskörében, önkényesen bővítette ki.

Nincs ÁSZF, és a tájékoztató is el van rejtve

Egy kötelezően használandó munkaeszközhöz általában tartozik Általános Szerződési Feltételek dokumentum, mely rögzíti a szolgáltatás tárgyát, a hibafelelősséget, a jogorvoslatot, a használat megszüntetését. A TaxiTrack-hez ilyen dokumentum nem érhető el.

A BKK által közzétett adatkezelési tájékoztató valójában egy jól elrejtett dokumentum, amelyet szinte lehetetlen véletlenül megtalálni. Bár a regisztrációs felületen elvileg hivatkoznak rá, az link valójában nem közvetlenül a konkrét szabályzatra mutat, hanem a BKK teljes adatvédelmi főoldalára. Ezen a hatalmas felületen a sofőrnek több mint negyven különböző dokumentum között kellene megtalálnia a rá vonatkozót, ami gyakorlatilag ellehetetleníti a tájékozódást.

Ez a gyakorlat éles ellentétben áll a GDPR szigorú előírásával, amely kifejezetten átlátható, könnyen hozzáférhető és világos tájékoztatást ír elő az érintettek számára.

A regisztrációs felület kialakítása félrevezetően azt a látszatot kelti, mintha a TaxiTrack egy önkéntesen használható, kényelmi alkalmazás lenne, hasonlóan a BudapestGO-hoz. A folyamat puszta e-mail-cím és jelszó megadásából áll, miközben

sehol sem tüntetik fel, hogy valójában egy kötelező hatósági ellenőrző eszközről van szó, amelynek elutasítása a taxis számára a munkavégzés ellehetetlenítésével jár.

Ebből a felismerésből vált érthetővé az is, hogy miért szorgalmazta az egyik érdekvédő szervezet a BKK ellenőrzési jogköreinek kiterjesztését, amellyel a hatósági felhatalmazást kívánták megszerezni – és világossá válik az is, hogy ez a lépés korántsem a taxisok érdekeit szolgálta.

Rejtett elvárások, hivatalos nyomok nélkül

A BKK hivatalos szolgáltatói tájékoztatója aprólékosan sorolja a gépjárműminősítéshez szükséges dokumentumokat és feltételeket. A lista mindenre kiterjed, a fővárosi adóigazolástól kezdve a tevékenységi engedélyen, a forgalmi engedélyen és a taxitársasági megállapodáson át egészen a személytaxi-vezetői igazolványig, ahogy a jármű felszereltségét tekintve is pontosan meghatározza a kötelező taxaméter, szabadjelző, POS-terminál és társasági védjegy meglétét.

Ebben a részletes felsorolásban azonban nyoma sincs annak a technikai követelménynek, amit a rendszer mégis elvár, így a taxisok egy olyan kritériumnak kénytelenek megfelelni, amely hivatalosan sehol sincs leírva.

A TaxiTrack telepítése és használata a minősítési követelmények között sehol sem szerepel. Nem találkozhatunk vele a 31/2013-as taxirendeletben, a 24/2025-ös módosításban, az idei májusi tarifarendeletben, de még a BKK saját, hivatalos szolgáltatói tájékoztatójának üzemeltetési feltételei között sem. Az alkalmazással kapcsolatos ellenőrzés kizárólag a BKK belső anyagaiban jelenik meg, így a helyszíni vizsgálatok során a munkatársak már számon kérik a sofőrökön az alkalmazásba történő bejelentkezést. A legutóbbi fejlemények szerint erre három hónapos próbaidőt biztosítanak, ám ez a gyakorlat már a forgalomban lévő járművek ellenőrzésének része, ami alapjaiban különbözik a gépjárműminősítés hivatalos folyamatától.

A BKK saját szabályzata cáfolja a TaxiTrack gyakorlatát

A BKK 2025. december 5-én adta ki azt a kötelező erejű, belső adatvédelmi szabályzatot, amely 44/VIG/1 számú vezérigazgatói utasításként látott napvilágot. Mivel ez a szabályzat a BKK összes adatkezelési folyamatára kiterjed, értelemszerűen a TaxiTrackre is vonatkoznia kell. A pikáns helyzet az, hogy éppen ez a dokumentum rögzíti azokat az alapelveket, amelyeket a TaxiTrack – a rendelkezésre álló adatok alapján – következetesen megsért.

A legfontosabb a 42. pont. Ez arról szól, mikor hivatkozhat a BKK arra, hogy egy adatkezelés közfeladat. A szabályzat szó szerint kimondja, hogy közfeladatra csak akkor lehet hivatkozni, ha az adatkezelés egyrészt szükséges a feladat ellátásához, másrészt ha a jogalapját jogszabály rögzíti. A TaxiTrack esetében a jogszabály, vagyis a 31/2013. rendelet 3. § (18) bekezdése csak a jármű helyzetét, valamint a taxaméter indítását és leállítását írja elő.

A 15 másodperces GPS-rögzítés, az ajánlattételi adatok és a státusznaplózás nem szerepel a rendeletben, vagyis a BKK saját szabályzata szerint sincs érvényes jogalap a TaxiTrack teljes funkcionalitására.

A BKK a 44/VIG/1 számú vezérigazgatói utasítással saját magát buktatta le, hiszen a saját adatvédelmi szabályzata szembemegy azzal a gyakorlattal, amit a TaxiTrack működtetése során folytat.

A szabályzat 3. c) pontja által rögzített adattakarékosság elve kimondja, hogy a BKK kizárólag a cél eléréséhez elengedhetetlen adatokat kezelheti, mégpedig csak a szükséges ideig.

Ezzel szemben a taxisok másodpercenkénti, folyamatos megfigyelése éppen az arányosság és a szükségesség követelményét rúgja fel.

Az 56. pont értelmében a magas kockázatú adatkezelések esetében kötelező egy előzetes adatvédelmi hatásvizsgálat, azaz a DPIA elkészítése. Mivel több ezer sofőr éjjel-nappali nyomon követése egyértelműen ebbe a kategóriába esik, joggal merül fel a kérdés: a BKK egyáltalán elvégezte ezt a vizsgálatot? A dokumentum ugyanis nem nyilvános.

A tájékoztatás átláthatóságát a szabályzat 58. pontja írja elő, ám a TaxiTrack gyakorlata ennek szöges ellentéte. A kötelező tájékoztatót úgy rejtették el több mint negyven egyéb dokumentum közé, hogy az szinte megtalálhatatlan. Hasonlóan problémás a 88. pont, amely kötelezi a BKK-t, hogy az első kapcsolatfelvételkor hívja fel a figyelmet az érintettek tiltakozáshoz és az elutasításhoz való jogára. Ezzel szemben a TaxiTrack regisztrációs folyamata során erről szó sem esik.

A legmegdöbbentőbb az egészben az időzítés: a 44/VIG/1 utasítás fél évvel a TaxiTrack 2026. júniusi kötelező bevezetése előtt lépett hatályba. A BKK tehát pontosan tisztában volt a saját, szigorú adatvédelmi elvárásaival, mégis tudatosan olyan rendszert tervezett és élesített, amely azokkal szembehelyezkedik.

Akkor most miért sérti a törvényt?

Egyszerűen fogalmazva: a taxisok 2022-ben egy olyan eszközre mondtak igent, amely csupán a fuvarok indítását és a megtett távolságot rögzíti. Ezzel szemben ma egy olyan nyomkövető fut a telefonjukon, amely másodpercről másodpercre figyeli, merre járnak és mit csinálnak. Erre a típusú megfigyelésre álláspontunk szerint senki nem adott érvényes engedélyt, ráadásul sem a Közgyűlés döntései, sem a hatályos törvények, de még a BKK saját adatvédelmi szabályzata sem ad felhatalmazást a TaxiTrack alkalmazására.

A TaxiTrack bevezetése és alkalmazása súlyos jogi aggályokat vet fel. Az Alaptörvény I. és VI. cikke értelmében a személyes adatok védelme alapjog, amelyet korlátozni csak törvényben meghatározott módon, a szükségesség és az arányosság elvének megfelelően lehet, ám a rendszer tizenöt másodperces megfigyelési mechanizmusát nem törvény vagy rendelet, hanem egy jogforrási erővel nem bíró BKK-közlemény írja elő.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 42. §-a kimondja, hogy a taxisszolgáltatás szabályozása a Fővárosi Közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe tartozik, a BKK azonban a testület felhatalmazása és szavazása nélkül, önkényesen tette kötelezővé a rendszert.

Emellett a gyakorlat sérti a GDPR 5., 6., 12., 13. és 35. cikkét is: az adattakarékosság elvét az aránytalan adatgyűjtéssel, a jogszerű adatkezelés alapjának hiányát az önkényes alkalmazással, az átláthatósági követelményeket a nehezen hozzáférhető tájékoztatással, valamint a magas kockázatú adatkezeléshez kötelezően előírt előzetes hatásvizsgálat elmulasztásával.

A rendszer jogszerűtlensége a közbeszerzési, mérésügyi és belső szabályozási hiányosságok miatt tovább fokozódik. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) értelmében egy ilyen léptékű informatikai fejlesztés és üzemeltetés kötelezően közbeszerzésköteles, ám a BKK erről mindeddig nem hozott nyilvánosságra semmilyen dokumentumot.

A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény szerint a taxaméter hitelesített mérőeszköz, ám bár a TaxiTrack ennek az adatkörét kezeli, a rendszer hitelesített mérésügyi megfelelőségét senki nem igazolta.

Végezetül a BKK 44/VIG/1 számú vezérigazgatói utasítása is saját magával kerül ellentmondásba: a 2025. decemberi szabályzat kimondja, hogy közfeladatra csak akkor hivatkozhatnak, ha az adatkezelést jogszabály rögzíti, ám a TaxiTrack működése a hatályos önkormányzati rendeletekben foglaltakat önkényesen túllépi.

Önmagában is mindegyik pont elég lehet ahhoz, hogy egy bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) megvizsgálja az ügyet, együtt pedig azt mutatják, hogy a TaxiTrack a jelenlegi formája szerint nem egyszerűen vitatható, hanem jogszerűtlen.

A TaxiTrack alkalmazásának bevezetése súlyosan sérti a jogállami kereteket és az adatvédelmi előírásokat. Az alkalmazás hiányzik a 2022-es megállapodásból, nem szerepel a 31/2013. számú taxirendeletben, nem része a BKK hivatalos gépjárműminősítési követelményeinek, és a Fővárosi Közgyűlés elé sem került szavazásra.

Ráadásul a rendszer ellentétes a BKK 44/VIG/1 számú, a TaxiTrack élesítése előtt fél évvel hatályba léptetett vezérigazgatói utasításával is. A BKK mindezt kommunikációs trükkökkel, az eredeti tárgyalópartnerek cseréjével, a frakciók megtévesztő, utolsó pillanatban történő tájékoztatásával, valamint a Klímavédelmi Bizottság megkerülésével érte el, miközben Kiss Ambrus nyilvánosan is elismerte, hogy az előterjesztésbe a BKK saját üzleti céljait építették be.

Tehát egy budapesti taxisofőr ma úgy dolgozik, hogy minden mozdulatát figyeli egy önmagát hatóságnak beállító Zrt. amely nem kapott erre az adatgyűjtésre, megfigyelésre politikai felhatalmazást, a jogszabályi környezet pedig kifejezetten tiltja a tevékenységét.

A sofőrök számára a TaxiTrack bevezetése egy teljes jogfosztottságot eredményező folyamat: nincs aláírható szerződés, nincs könnyen elérhető és átlátható tájékoztató, és nincs olyan Általános Szerződési Feltétel (ÁSZF) sem, amelyet el lehetne fogadni vagy elutasítani. Mindössze egy kötelezően futtatott alkalmazás maradt, amelyet a sofőröknek tilos kikapcsolniuk, így a rendszer használata az érintettek számára érdemi tájékoztatás és önkéntes hozzájárulás nélküli, kényszerű megfigyeléssé vált.

Ez a gyakorlat nem szabályozás, hanem a szabályozási hatáskörrel való durva visszaélés. A 2022-es megállapodás aláírói –  akik mindannyian tanúi a történteknek – egybehangzóan ugyanazt állítják: a mostani rendszernek semmi köze ahhoz, amire akkor igent mondtak.

Az utas sem kivétel: a TaxiTrack mint mindenki számára elérhető digitális nyomkövető

Bár a BKK kommunikációja következetesen az utasok védelmére és a szolgáltatási biztonság növelésére hivatkozik, a rendszer valós működése ennél sokkal mélyebbre hatol. A TaxiTrack alkalmazásával ugyanis nem csupán a taxis kerül megfigyelés alá, hanem az utas is, akinek a mozgása, úti célja és a fuvar közbeni megállásai – a másodpercenkénti rögzítés miatt – teljes pontossággal visszakövethetővé válnak.

A biztonság álcája mögött valójában egy olyan adatbázis épül, amelyben az utasok privát szférája megszűnik létezni. Ha egy utas az alkalmazást használó taxival utazik, a rendszer pontosan naplózza, mikor, honnan és hova szállt be, mennyi ideig tartózkodott a járműben, és hol szállt ki – vagy éppen hol és mennyi időre állt meg köztes célpontoknál.

Ez a szintű adatgyűjtés joggal veti fel a kérdést: mi történik ezekkel az adatokkal egy esetleges adatkezelési hiba vagy visszaélés esetén? Egy ilyen precíz mozgásnapló – amely a taxis minden ajánlattételét és megállását rögzíti – olyan mélységű betekintést enged az utasok magánéletébe, amelyre semmilyen társadalmi felhatalmazás nincs.

Nem véletlen a szakmai gúny: bizonyára sok válóperes ügyvéd dörzsöli majd a tenyerét, amikor egy-egy ilyen, minden másodpercet lefedő digitális nyomkövetés a bizonyítékok sorába kerül egy-egy peres ügyben.

A TaxiTrack tehát nemcsak a sofőrök munkavégzését korlátozza, hanem az utasok anonimitását is felszámolja, miközben az érintettek erről semmilyen tájékoztatást nem kapnak, és tiltakozni sem tudnak ellene.

Források

• BKK Zrt. szolgáltatói tájékoztatója a taxiszolgáltatóknak: bkk.hu/utazasi-informaciok/kozuti-kozlekedes/taxi/szolgaltato-vagyok

• BKK Zrt. 44/VIG/1 sz. Vezérigazgatói utasítása a személyes adatkezelési és adatvédelmi szabályzatáról, hatályos 2025.12.05-től: bkk.hu/downloads/41110/

• BKK adatvédelmi főoldal: bkk.hu/jogi-tudnivalok/adatvedelem

• BKK sajtóközleménye a TaxiTrack bevezetéséről, 2026. június 1.: bkk.hu/hirek/2026/06/alkalmazassal-segiti-a-bkk-a-biztonsagos-taxizast

• Taxisok Világa beszámolója a 15 másodperces GPS-rögzítésről, 2026. június 2.: taxisokvilaga.hu/2026/06/02/kotelezo-adatszolgaltatas-taxitrack-a-bkk-kozlemenye-taxisoknak

• A 31/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelet hatályos szövege (a 24/2025 módosítással)

• március 24-i taxi tarifatárgyalási megállapodás aláírási oldala (a Polkorrekt szerkesztőségének birtokában)