Átalakul a balatoni ingatlanpiac: Zárul az olló a két part között, a Káli-medence veszít a fényéből
Jelentős strukturális átrendeződés zajlik a Balaton ingatlanpiacán. Bár a legfelkapottabb üdülővárosokban az árak továbbra is csillagászatiak, a kereslet drasztikusan visszaesett a pandémia alatti csúcsidőszakhoz képest.
A déli part rohamosan zárja fel a távolságot az északival szemben, miközben a korábban divatos Balaton-felvidék veszített a lendületéből.
Eltűnőben a déli és északi part közötti árkülönbség
Az Ingatlan.com és a Portfolio friss elemzései szerint a piac kínálati oldala érezhetően szűkült, ami gyorsabb döntésre kényszeríti a vásárlókat és csökkenti a alkupozíciókat. A legnagyobb meglepetést azonban a déli part árainak megugrása okozta: az átlagos négyzetméterárak egyetlen év alatt közel 9 százalékkal emelkedtek (1,31 millió forintról 1,43 millió forintra). Ezzel szemben az északi parton stagnálás, sőt enyhe, 2 százalékos visszaesés volt tapasztalható.
A szakértők rámutatnak, hogy a déli part korábban a megfizethetőbb alternatívát jelentette azok számára, akik kiszorultak a prémium északi településekről (például Tihanyból vagy Csopakról) – ez az előny azonban mostanra elolvadni látszik.
A Balaton legdrágább települései jelenleg a következők:
- Balatonakarattya: 2,67 millió Ft/m²
- Balatonföldvár: 2,21 million Ft/m²
- Tihany: 1,89 millió Ft/m²
Siófok továbbra is a legnagyobb elérhető kínálattal rendelkezik, itt a medián ár 1,5 millió forint körül alakul négyzetméterenként.
Kegyvesztett lett a Balaton-felvidék?
Miközben a közvetlen vízparti területek tartják magukat, a belső szektorokban komoly korrekció zajlik. A Balaton-felvidéken – beleértve a híres Káli-medencét és környékét – a medián négyzetméterárak csaknem 10 százalékkal estek vissza (810 ezer forintról 730 ezer forintra), miközben az eladó házak száma látványosan megugrott.
Az elemzők szerint a vásárlói érdeklődés két évtizednyi töretlen népszerűség után most visszakanyarodik a közvetlen vízparthoz, ami a Balaton-felvidéken hosszú idő után először a vevőknek kedvező piacot teremtett.
Az új építésű luxus és a drasztikus keresletcsökkenés
A piacot jelenleg a modern és felújított ingatlanok uralják: a hirdetések több mint 40 százaléka új építésű, és mindössze 6 százalékuk igényel teljes felújítást. Ez megmagyarázza, miért vált szinte lehetetlenné olcsó, belépő szintű nyaralót találni. Az olló ráadásul hatalmas az új és a használt ingatlanok között: a déli parton egy új építésű lakás átlagosan 60 százalékkal drágább (1,67 millió Ft/m²), mint egy használt ingatlan (1,04 millió Ft/m²).
A magas árak ellenére a vásárlási kedv drámai módon megcsappant a Covid-időszakhoz képest. 2021 és 2026 között a kereslet a déli parton 62 százalékkal, az északi parton pedig 57 százalékkal esett vissza. megyei szinten az átlagárak a következőképpen alakulnak:
- Veszprém megye (északi part): 1,21 millió Ft/m²
- Somogy megye (déli part): 1,2 millió Ft/m²
- Zala megye (nyugati medence): 899 ezer Ft/m²
A Tisza-tó és a Velencei-tó helyzete
A Balaton drágasága miatt a Tisza-tó immár nem csupán olcsó kompromisszum, hanem önálló és komoly rivális. A járvány óta itt sokkal kevésbé esett vissza a kereslet (mindössze 31 százalékkal), Tiszafüreden pedig egyetlen év alatt 23 százalékkal nőtt az érdeklődés. Az árak itt még mindig töredékei a balatoniaknak: a régiós átlag 409 ezer Ft/m² (Abádszalókon 356 ezer Ft, míg Tiszaderzsen mindössze 133 ezer Ft/m²).
A Velencei-tó piaca stabil maradt, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy a tóparti települések egyre inkább a budapesti és székesfehérvári ingázók állandó lakóhelyévé válnak. Gárdonyban például 5 százalékkal nőtt a kereslet az elmúlt évben, míg Velencén 9 százalékos mérséklődés látható.
