Egy felmérés szerint a magyar cégek 80 százaléka még nem szabályozza az MI munkahelyi használatát

Egy felmérés szerint a magyar cégek 80 százaléka még nem szabályozza az MI munkahelyi használatát

Miközben a hazai munkavállalók kétharmada már rendszeresen használ valamilyen mesterséges intelligencián (MI) alapuló eszközt, a magyar cégek döntő többsége, mintegy 80 százaléka még egyáltalán nem foglalkozik a technológia munkahelyi bevezetésével és hivatalos szabályozásával.

Ez a jelentős szabályozási rés derül ki az ESET kiberbiztonsági vállalat hazai forgalmazója, a Sicontact Kft. megbízásából készült reprezentatív kutatásból. A Medián által végzett, „MI a baj? – Mesterséges intelligencia, IT-biztonság és mentális egészség” című iparági elemzés rávilágít, hogy komoly szakadék tátong a munkavállalói gyakorlat és a vállalati kontroll között.

Kontroll nélkül, saját szakállukra használják a dolgozók az MI-t

A felmérés adatai szerint az MI-eszközöket alkalmazó munkavállalók 65 százaléka teljesen saját kezdeményezésre, önkéntesen építette be ezeket a megoldásokat a napi munkavégzésébe. Ezzel szemben mindössze 11 százalék azoknak az aránya, akik a munkáltatójuk által hivatalosan biztosított és ellenőrzött szoftvereket használnak.

A technológia lakossági megítélése ugyanakkor még mindig meglehetősen egyoldalú: a válaszadók több mint háromnegyede a mai napig kizárólag a ChatGPT-vel azonosítja a mesterséges intelligenciát.

Magas a bizalmatlanság, sokan tartanak a biztonsági kockázatoktól

Bár a használat gyorsan terjed, a magyar dolgozók körében erős a bizonytalanság és a gyanakvás az MI megbízhatóságát illetően:

  • 77 százalék teljes mértékben egyetért azzal, hogy az MI által generált eredményeket minden esetben embernek kell ellenőriznie.
  • 64 százalék úgy véli, hogy a társadalom jelenleg túlságosan vakon bízik meg a mesterséges intelligencia javaslataiban.
  • 91 százalék szerint pedig vannak olyan komplex feladatok, amelyeket a jövőben is jobb, ha kizárólag ember végez.

A kutatás külön kiemeli az adatvédelmi és kiberbiztonsági aggályokat is. A megkérdezettek közel háromnegyede szerint a felhasználók túl könnyelműen osztanak meg érzékeny adatokat a nyilvános MI-rendszerekkel, és 51 százalékuk gondolja úgy, hogy a technológia kifejezetten növeli az IT-biztonsági kockázatokat a vállalatoknál.

Emellett a társadalmi hatások megítélése sem felhőtlen: a válaszadók több mint 70 százaléka szerint ma már rendkívül nehéz megkülönböztetni a generált tartalmakat a valóságtól, és csaknem minden második megkérdezett (49 százalék) úgy véli, hogy a technológia hosszú távon „elbutítja” a felhasználókat.

 

Farkas Eszter