Der Spiegel: Az AfD helyreállítja az Északi Áramlat gázvezetéket, ha nyer a választásokon

A jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt komoly energetikai fordulatot készít elő: a szeptemberi, Mecklenburg-Előpomeránia tartományban zajló választásokon elért győzelem esetén a megsemmisített Északi Áramlat gázvezetékek felújítását és üzemeltetésének újraindítását tervezik – írja a Der Spiegel a pártprogram-tervezetre hivatkozva.

A lap beszámolója szerint az AfD támogatottsága jelenleg körülbelül 35%, és a párt vezeti az összes közvélemény-kutatást Németországban. Ezzel a pozícióval a hátuk mögött egyre határozottabban követelik a hagyományos orosz–német energiatengely részleges visszaállítását.

Régi ígéret kapott hivatalos formát

Az AfD vezető politikusai régóta nyomást gyakorolnak a német vezetésre az ügyben. Tavaly év elején Alice Weidel, a párt akkori kancellárjelöltje ígéretet tett az Északi Áramlat újraindítására, aminek szükségességét Tino Chrupalla társelnök is többször hangoztatta.

A törekvés áprilisban vált hivatalos frakcióprogrammá a Bundestagban, ahol a következőképpen rögzítették a célokat:

„Németország érdekében továbbra is diverzifikáljuk a gáz- és olajellátást, elkerüljük az új importfüggőségeket, és biztosítjuk a meglévő szállítási útvonalak, például az Északi Áramlat gázvezeték üzembe helyezését.”

Ki állt a szabotázs mögött?

A 2022. szeptember 26-án történt robbanásokban a négyből három tenger alatti vezeték megrongálódott. A Nord Stream AG üzemeltető vállalat a példátlan károk miatt korábban nem vállalkozott arra, hogy megbecsülje a helyreállítás idejét és költségeit.

A nyomozás frontján ugyanakkor komoly előrelépések történtek. A Német Szövetségi Bíróság (BGH) idén januári állásfoglalása szerint a robbantásokat „nagy valószínűséggel” egy másik állam utasítására hajtották végre. A hatóságok látókörébe került egy Szerhij K. nevű ukrán állampolgár, akit tavaly nyáron Olaszországban tartóztattak le, majd adtak ki Németországnak alkotmányellenes szabotázzsal vádolva. A nyomozók szerint ő vezette azt a hétfős szabotázscsoportot, amely végrehajtotta az akciót – bár a férfi tagadja a bűnösségét és az ukrán seregben való szolgálatára hivatkozik.

Moszkva és Washington reakciói

Dmitrij Peszkov kremli szóvivő a német bírósági döntést követően azonnal sürgette, hogy a hatóságok végre egyértelműen mutassanak rá a felelősökre. Vlagyimir Putyin orosz elnök – aki korábban az angolszászokat okolta a robbantásért –  márciusban arra figyelmeztetett, hogy Kijev nyugati titkosszolgálati támogatással most a Kék Áramlat és a Török Áramlat felrobbantására készül.

Putyin emlékeztetett, hogy Oroszország az épen maradt Északi Áramlat–2 vezetéken akár egy héten belül képes lenne gázt szállítani, de Berlin politikai okokból nem hajlandó megnyitni a szelepeket.

„Valószínűleg arra számítottak, hogy ha nem veszik a gázunkat, gyorsabban összeomlunk […] de a visszafordíthatatlan folyamatok valójában náluk kezdődnek” –  fogalmazott az orosz elnök.

A történethez az orosz külügy is hozzá tette a magáét: Szergej Lavrov külügyminiszter májusi nyilatkozatában azt állította, hogy az Egyesült Államok valójában helyre akarja állítani az Északi Áramlatot, de csak azért, hogy később az európaiak által befektetett összegnél tízszer olcsóbban vásárolhassa meg azt a kontinenstől.